Czeglédi Katalin nyelvész

Czeglédi Katalin

 

Esztergom nevéről keleti a kapcsolataink fényében[1]        
 

in: Átkelő Az Ister-Granum Eurorégió kulturális folyóirata 2005.1. 42-48. Észak-Kelet Régió Alapítvány 2005. Piliscsaba.

 

1. A Volga-Urál vidéke és a Kárpát-medence földrajzi neveinek az összehasonlító vizsgálata során derült ki, hogy Esztergom név eredetének és nyelvi kapcsolatainak a megismeréséhez közelebb jutunk, ha azt nagyobb földrajzi névi és nyelvi összefüggések rendszerében vizsgáljuk. Azonosulva Benkő Loránd gondolataival („Az etimológia sikamlós tudományterület, könnyű elcsúszni rajta. Igy van ez a közszavak magyarázatában is, s még inkább áll a tulajdonnevek megfejtésére, ...A névi jelleg sajátosságaiból következően tulajdonnevet etimologizálni rendszerint jóval nehezebb, mint közszót, a magyarázati tényezők szélesebb körű és komplexebb számbavételét követeli meg. Itt tehát az etimon csak akkor tekinthető bizonyítottnak vagy akár valószínűnek, ha a vizsgálat ezt a komplex tényezőhalmazt valóban körüljárta, a benne rejlő ellentmondásokat tételesen kiküszöbölte.” BENKŐ 1998:148) nem tartjuk lehetetlennek a legrégibb földrajzi nevek megfejtését sem. Igaz, sokoldalú megközelítést és sajátos módszert igényelnek, de tudnunk kell, hogy a nevek mindig a névadó nép vagy embercsoport nyelvének nyomait őrzik. A névfejtéshez meg kell tehát ismernünk a névadó nép nyelvét, gondolkodásmódját, kultúráját.

     Módszertani szempontból is fontos, hogy egyetlen név magyarázata is csak úgy lehetséges, ha már egy terület neveinek az összehasonlító vizsgálatát elvégeztük, a történeti háttér ismeretében az érintett nyelveket bevonjuk a kutatásba, s a keletkezett komplex tényezőhalmazt körüljárjuk újra és újra, s a nevet mindig más oldalról közelítjük meg, mert a név mindig egy névadási kultúra része is egyben. Magyarázatot kell találnunk egyrészt a névben rejlő ellentmondásokra, másrészt az eddigi etimológiák közti ellentmondásoknak az okait is meg kell keresnünk. Tény, hogy a tulajdonnevek megfejtésének az előfeltétele a közszók helyes magyarázata. Számos esetben azonban a közszók etimológiája téves, bizonytalan vagy ismeretlen. Ennek ellenére nem mondhatunk le a további kutatásokról, ilyenkor segít a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása. Jelen dolgozat elsődleges célja nemcsak az, hogy felhívjuk a figyelmet a földrajzi nevek fontosságára, minthogy azok az érdemi nyelvészeti és őstörténeti kutatások számára nélkülözhetetlenek, hanem a tulajdonnevek és a közszók kapcsolatának a jelentőségét is hangsúlyozni kívánjuk. Egy tulajdonnév, akár személynév, akár földrajzi név etimológiája azon áll vagy bukik, helyesen választottuk-e meg az alapul szolgáló köznevet, továbbá hogyan magyarázzuk magát a közszót. S ez vonatkozik az Esztergom név megfejtésére is.

     E dolgozat megírására késztetett egyrészt az a felismerés, hogy a földrajzi nevek nélkülözhetetlenek a nyelvészeti és az őstörténeti kutatásokban, másrészt az a tény, hogy hiányzik a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása mind a Kárpát-medence[2], mind a számításba jöhető keleti korábbi szálláshelyek földrajzi neveit, sőt azon népek lakóhelyeinek a földrajzi neveit illetően, ahol a magyarral kapcsolatba hozható nyelveket beszélték vagy beszélik ma is. Tudomásul kell vennünk, hogy a Kárpát-medence földrajzi nevei nem fejthetők meg hiánytalanul a magyarok korábbi lakóhelyein található földrajzi nevek feldolgozása nélkül. Munkánk segíteni kíván a vita eldöntésében, hiszen elődeink régi lakóhelyeinek a földrajzi meghatározása körül a mai napig nincs egységes, vagy legalábbis viszonylag elfogadott álláspont.

      Tény, hogy a földrajzi nevek a névadó nép(ek) nyelvéről őriznek információkat. Ezeket az információkat kell felismernünk és nyelvekhez kötni, hogy a névadó népeket illetve nyelvi hovatartozásukat meghatározhassuk. A földrajzi névi adatoknak egy része viszonylag könnyen felismerhető. A másik rész, elsősorban a vízneveké, azaz a legrégibb elnevezéseké nehezen szólaltatható meg. Vagyis éppen az első névadó nép(ek) nyelvének megállapítása igen nehéz, pedig őstörténetünk kutatása szempontjából nemcsak értékes adatok, hanem elegendő írásos források híján nélkülözhetetlenek. Eleink korábbi lakóhelyeinek a bizonyítékai vagy tagadói lehetnek a víznevek. A Kárpát medence és a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között meglévő összefüggés egyrészt jelentheti azt, hogy elődeink olyan csoportja élt azokon a területeken, akik sohasem jöttek be a Kárpát medencébe. Ezek a csoportok ugyanakkor megfordulhattak több más területen is, s ott hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Másrészt az összefüggés azért is jelentkezhet, mert a Kárpát medencében hont foglalt eleink jártak ott azokon a helyeken, amelyek egyúttal az előző lakóhelyeik voltak, s ezért hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Ezeket a nyomokat felismerni, összefüggéseiket feltárni fontos, és segítségül szolgál nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyar őstörténet kutatásában is, továbbá hozzájárul a magyarral kapcsolatba hozható népek és nyelvek történetének a megismeréséhez.

 

2. A földrajzi nevekről, kutatásukról általában tudni kell, hogy egy adott terület neveinek - esetünkben a Volga-Urál vidéke vízneveinek és a velük összefüggőnek látszó egyéb földrajzi nevek - összehasonlító nyelvészeti (hangtani, alaktani, jelentéstani) vizsgálata alkalmas arra, hogy a földrajzi nevekből kiolvasható nyelvi jelenségeket összevessük olyan nyelvek jellemzőivel, amelyeknek ma is közük van a vizsgált területhez, vagy ma már nincs, de valamikor lehetett. Továbbá lehetőségünk van arra, hogy összevessük olyan területek földrajzi neveinek a nyelvi jellemzőivel is, ahol feltehetően eleink ill. eleinkkel kapcsolatba hozható népek megfordultak. A nevek megszólaltatásához több tényező járulhat hozzá, közülük az alábbi négyet emeljük ki.

     Az egyik, az adott természeti környezet a maga tulajdonságaival, vagyis az, amit a név megnevez. A másik a nyelv, nyelvek, amelyeknek közük van vagy lehetett a területhez közvetlenül vagy közvetve. Pl.: uráli, altáji, szláv és iráni nyelvek a Volga-Urál vidékén. Vannak olyan nevek, amelyek ugyanarra az objektumra vonatkoznak, több nyelven nevezik meg pl. ugyanazt a folyót. Ennek az ellenkezője is igaz, vagyis ugyanazzal a névvel több, más folyót, sőt akár hegyet vagy települést is megneveznek. A különböző és az azonos elnevezések eredetét, a köztük levő összefüggések meglétét vagy hiányát, a nyelvi hátterét stb. kutatva közelebb kerülünk a név etimológiájának a megírásához. A harmadik pedig olyan területek földrajzi nevei, amelyeket közös elődök adhattak, vagy legalábbis a földrajzi területek névadói feltehetően egymással valamilyen nyelvi kapcsolatban voltak. Esetünkben a  Volga-Urál vidéke vizeinek és víznévi eredetű egyéb földrajzi területeinek s a Kárpát-medence bizonyos helyeinek névadói között a nyelvi kapcsolat kétségtelen. Azonosnak tűnő földrajzi nevek a két területen már első látásra is bőven akadnak, ezért tudományos vizsgálatuk, feldolgozásuk elkerülhetetlen. Pl.:

     A nyelvi kapcsolat egyértelmű az or. ko. Don, csuv. Tun és a magyar Duna között. A Duna KISS 1980: ‘Európa második legnagyobb folyója’. Az ókorban a folyam felső szakaszának a neve, amely egyes írók szerint Bécsig, mások szerint a Vaskapu szorosig terjedt,...az alsó szakaszt ...Hister jelölte. ld. ie. *danu- ‘folyó’. A Duna nevének alakváltozatai a Volga-Urál vidékén szerepelnek folyó, tó, mocsár és település nevében[3] pl.:

Tun f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, Fa.I.528.: or. Don, folyó neve.

Don ju  f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó a ko. Kerč'omja közelében. < ko. Don + ju <----- ko. ju ‘folyó’.

Donty t. TSK.30.: or. Donty <-- Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Don + ty <-----  ko. ty ‘tó’, or. Donskoje <-----  Don + or. -sk- vonatkozó melléknévképző + or. -oj- ‘birtokos melléknévképző + or. -o, ozero <----- or. ozero ‘tó’.

Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur U.Kul., mocsár, hossza 35 verszta, szélessége 20 verszta. < or. Don + n'ur <-----  ko. n'ur ‘mocsár’.

Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur, mocsár az or. Mezen' jobb partján, az or. Butkan és Koslan falvak között. < or. Don + n'ur  <-----  ko. n'ur ‘mocsár’.

Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur, mocsár az or. Vyčegda jobboldalán az or. Tydor és Šežam falvak között. E mocsáron lévő tó neve Donty. < or. Don + n'ur <-----  ko. n'ur ‘mocsár’.

Donn'urty t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur ‘mocsár’ + ty <----- ko. ty ‘tó’.

Dnepr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnepr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeper  ‘Ukrajna fő folyója’... előtagja a Don folyónévvel van kapcsolatban.

Dnestr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnestr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeszter ‘folyó a Szovjetunióban’... le. Dniestr, ukr. Dnister, or. Dnestr, előtagja azonos lehet a Don-nal.... A Dnyeszter ... iráni ...‘innenső folyó’.

 

     A fenti adatok egy részében a Duna folyónevünk párhuzamai szerepelnek. A Dnyeszter folyónév azért érdekes, mert összetett szó (vö.: Dny + eszter) , előtagja a Duna névvel is rokon, az utótagja pedig a Duna folyónknak egy másik nevével (vö.: Iszter) azonosítható.

A Dnyeszter folyónév utótagjáról estr, eszter, iestr nem kapunk érdembeli információt. Az írásos forrásokból annyit tudunk, hogy a magy. Duna folyó alsó szakaszát a honfoglaló magyarok, de már a szkíták is Iszter névvel illették. A névnek változatai felismerhetők a Volga-Urál vidék földrajzi neveiben, pl.:

 

2.1. Az Iszter formához képest a csuv. Ăstăr a csuvasban tovább fejlődött változat.

Ăštăr f. d. Ašm.IV.95.: csuv. Ăštăr hely és folyó neve, NAP:-, Ar.:-. Elsődleges a folyónév. A redukált hang (ă) előzménye mélyhangú u vagy y lehetett. Tehát *uštur vagy *yštyr.

Ăstăr kassi h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ăstăr kassi (Išterek) Čgs. < csuv. Ăstăr + kassi < -----csuv. kasă ‘falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

 

2.2. A csuvas  Isterek, Ištirek, baskir Iśterek az Iszter formával szemben olyan teljesebb formát őriz, ahol az –ek nem lehet képző, hanem a szótő része. Ugyanakkor a csuvas Ištrek arról is tudósít, hogy a második magánhangzót olyan röviden vagy talán nem is ejtették, hogy azt írásban sem jelölték.

Isterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Isterekkassi or. Isterekkasy M-P., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Isterek + kassi < ----- csuv. kasă ‘falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel. A csuv. kasă ‘falu’ < ----- csuv. kas- ‘vágni’ + -ă: deverbalis nomenképző. Eredeti jelentése ‘vágat’. Az Isterek folyó nevére utal, tehát Isterek vágta helyre kell gondolnunk, amely az embereknek lakóhelyül szolgált.[4]

Iśterek h. TB.65: bask. Iśterek or. Istrikovo Nuriman., település neve. < bask. Iśterek < ----- Iśterek 1. folyónév 2. személynév, or. Istrikovo< -----bask. Iśterek + or. –ov: birtokos melléknév képző + or. -o.

Ištirek kassi h. Ašm.III.163.: csuv. Ištirek-kassi / Kěśěn Šăxal' or. Išter'akovo Tet.u., falu,  NAP: csuv. Kěśěn Šăxal'  or. Novoje Iščer'akovo <-- Drugoje Iščer'akovo, Drugoje Išter'akovo Jal.u., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Ištirek + kassi < -----csuv. kasă ‘falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel / csuv. Kěśěn  < ----- csuv. kěśěn ‘kis, kicsi’ + Šăxal', or. Išter'akovo < ----- csuv. Išterek < Ištirek + or. -ov: birtokos melléknévképző + or. -o, or. Novoje  < ----- or. novoje ‘új’ + Iščer'akovo < Drugoje < ----- or. drugoje ‘másik’ + Išter'akovo. A -t- > -č- változás jellemző magas magánhangzó előtt.

Ištrek kassi h. Ašm.III.164.: csuv. Ištrek-kassi, falu neve, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Ištrek + csuv. kassi < -----csuv. kasă ‘falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel. Ld. csuv. Ištirek.

Išterek h. Ašm.:-, NAP: csuv. Išterek <-- Išterekkassi or. Ištereki <-- Bajraševo <-- Išterekkasy M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Išterek + kassi < -----csuv. kasă ‘falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Išterek Čantăr h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Išterek Čantăr[5]  (Ăstăr kassi) or. Išterek M. <

Išterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Išterekkassi or. Išterekkasy <--  Čandrovo Čgs., csuvas falu, Ar.:-.

 

2.3. Az alábbi folyónév olyan többszörösen összetett szóból áll (Ester + le), amelynek előtagja azonos a Duna Iszter nevével és Esztergom (Eszter + gom) előtagjával. A név orosz megfelelője (Starli) nem jelöli a szókezdő magánhangzót. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a név olyan török nyelvhasználatból került az oroszba, ahol a hangsúly nem az első szótagon volt, s a hanyagul ejtett szókezdő magánhangzó elenyészett.

Esterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Esterle or. Starli, folyó neve. < tat. Esterle < ----- tat.  Ester + le,  or. Starli[6] < ----- or. Star + li.

Sterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, B-r.: bask. Sterle or. Sterla, folyó neve. < bask. Sterle < ----- Ster + le, or. Sterla < ----- Ster + la.

Stärle f. TB.131.: bask. Stärle or. Sterl'a, az or. Aškadar baloldali mellékfolyója. < bask. Stärle < ----- Stär + le, or. Sterl'a < ----- Ster + l'a.

Stärle f. TB.131.: bask. Stärle TASSR., az or. Ik baloldali mellékfolyója. < bask. Stärle < ----- Stär + le.

 

2.4. Az Iszter folyónév olyan összetétel (Isz + ter), amelynek utótagja (ter) szerkezetére nézve maga sem lehet egyszerű szó. A végső –r az utótag kezdő mássalhangzója, amelynek többi része számos adatban fennmaradt. Pl.:

Strankă ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Strankă M. < csuv. Strankă. < S + trankă (< t + rankă < ----- vö.: or. reká ’folyó’).

Štrankă f. Ašm.XVII. 388.: csuv. Štrankă[7]  Sor., kis folyó neve or. Torajevo falu mellett, NAP:-, Ar.:-.

Štrankă puś f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Štrankă puś M., patak, szakadék. < csuv. Štrankă: folyó neve +  puś < -----  csuv puś ‘fő, fej’.

Xortan śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xortan śyrmi (Štrankă puśě) M. < csuv. Xortan + śyrmi < ----- csuv. śyrma ‘patak, szakadék’ + csuv. -i: birtokos személyjel, csuv. Štrankă : folyó neve + puśě < ----- csuv. puś ‘fő, fej’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

 

2.5. Az Iszter névnek van szókezdő mássalhangzós változata, vö. Hiszter.[8] A h- etimologikus volta mellett tanúskodnak a tulajdonnévi és köznévi adatok. (vö.: CZEGLÉDI 2002)

 

2.6. Külön figyelmet érdemel az orosz Asztrahány városnév több szempontból is. Egyrészt azért, mert a város ott épült, ahol a Volga több ágra szakad, mielőtt a Kaspi-tengerbe ömlik. Ezért a név szerkezeti felépítése lehet Astra + han. Az előtag az Iszter párhuzama, és a Volga folyóra utal. Az utótag pedig az Esztergom utótagjával (Eszter + gom) lehet azonos, és ’hajlat, elágazás’ jelentésben kell felfognunk. Vele rokon a magyar hón ’hajlat és a magyar hon ’haza’, amely elsőként a víz melletti hajlat, kanyar, mélyedés-t jelentette. A város nevének elfogadott magyarázatát nem támogatják a vizsgálataink.

Astraxan’ ‘város a Szovjetunióban a Volga alsó folyásánál’... Az or. Астрахань átvétele. Török nyelvi összetételnek látszik.... Utótagja azonos lehet a m. Tarján, Tárkány helynévnek török eredetijével: tarxan, tarqan ‘főember, adómentességet élvező kiváltságos rend’. (KISS1980).

 

3.A Duna Iszter nevének a Kárpát medencében található tulajdonnévi párhuzamai:

3.1. Földrajzi nevekben:

Esztergom, szlovák Ostrihom ... Vitatott eredetű. Vö. szb-hv. strgun ‘timár, cserző-varga’. Más feltevés szerint a név előzménye egy szláv forma, tulajdonképpeni jelentése ‘akit őriznek, akire vigyáznak’. A magy. Párkány ‘vár’ jelentésű szlovákiai község’ szlovákul Sturovo, személynévi eredetű. (KISS 1980).

     A jelenlegi álláspont szerint Esztergom nevéről nincsenek biztos ismereteink, ezért vizsgálata időszerű.

     A település korábbi elnevezésének a kelta Solva-nak semmi köze az Esztergom névhez, amelynek az első írásos említése 1079-80-ból való. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban nem ismerték, használták az elnevezést. Minthogy e területen a keltákat követően a „Időszámításunk fordulója után római légiók hódítják meg a mai Dunántúl területét,…a magyarországi Duna-szakasz legsűrűbb láncolatát éppen ezen a vidéken építették ki a rómaiak. Az egymástól 10-20 km. távolságra lévő nagyobb erődítményekben jelentős számú katona állomásozott. Az erődök egy részének római kori nevét is ismerjük: Solva – Esztergom…” (ZOLNAY 1983:16-17)

     A római korban tehát a település neve még nem lehetett Esztergom. Ezt követően „A pannóniai római uralom mintegy hetven évvel a birodalom teljes felbomlása előtt, az V. század első évtizedében tört és szűnt meg. Ezzel le is hanyatlott Pannóniának s vele Esztergom tájának – majd néhány évtized múlva egész Délkelet-Európának – magas szintű római civilizációja. A rómaiak helyébe a hunok népe került. Ők 410 körül, háborúskodás nélkül szállták meg Pannóniát.” (ZOLNAY 1983:33)

     Kronológiai szempontból is figyelemre méltó tény, hogy a hunok megjelenése Kelet-Európában megelőzte az ősszláv nyelv kialakulását, a szlávok nyugatra és délnyugatra vonulásáról nem is beszélve. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy „Az Esztergom környéki lelőhelyekről a magyar honfoglalás előtti időből az avarok két és fél évszázados uralmának (568-792) számos nagyszerű emléke került elő. Az 1950-es és 1960-as években Fettich Nándor és Kralovánszky Alán gazdag késő avar temetőt tárt fel Pilismarót és Esztergom között fekvő basaharci lapályon. …Az avar birodalmat a kelet felé terjeszkedő frank császár, Nagy Károly 792-800 körüli hadjáratai semmisítették meg. Ez idő tájt (egyes írók szerint azonban már a VI. században) megindult a szlávság erőteljesebb pannóniai beáramlása. Népük testébe ékelődött az avarság, alighanem ők szakították ketté a szlávság egyik ágát, tudniillik a déli horvátokat s az északra nyomott mai szlovákok őseit.” (ZOLNAY 1983:35)

     A Pannóniába érkezett szlávokat tehát nemcsak a hunok, de az avarok is megelőzték. Továbbá az sem hagyható figyelmen kívül, hogy László Gyula szerint a késő avarok nyelve magyar volt.

     A névadás körülményeinek a tisztázásához számításba kell venni, „hogy a Garam deltaszerű torkolata … egészen az újkorig a mai Garam-torkolattól délebbre esett. Legdélibb ága a mai Párkány (Štúrovo) községtől közvetlenül északra, pontosan a Várhegy északi részével és Szentgyörgymezővel szemben érte el a Dunát.” (ZOLNAY 1983:29)

     A Štúrovo név összetartozik az Esztergom előtagjával az Eszter elemmel, s rajta kívül még számos név kapcsolható ide, pl.:

Isztria, ‘félsziget az Adriai-tengerben’. A lat. Istria[9]~Histria átvétele. (KISS 1980).

Esztár ‘helység Hajdu-Bihar megyében’...Valószínűleg a személynévként is használt szláv *starь ‘öreg, régi, ó’ melléknévből keletkezett, kevéssé meggyőző feltevés szerint a szláv eredetű ... ösztörű ‘ágasfa, töltés, gát’ főnévvel tartozik össze. (KISS 1980).

Eszteregnye ‘helység Zala megyében’... A szláv struga ‘vízfolyás, patak, meder’ származékának lehet az átvétele.... Vö. szb.-hv. Struganica hn.... le. Strugienice hn.  ... or.  Strugan’ hn. (KISS 1980)

Eszterháza ‘helység Győr-Sopron megyében’. ... az Eszterházy családnévből kikövetkeztetett változata Eszterháza lett. A családnév legrégibb kikövetkeztetett változata Szerhás (tkp. ‘tetőkészitő mesterember’) volt, ebből alakult a családnév korábbi csallóközi Szerhásháza ... neve. (KISS 1980)

Isztimér ‘helység Fejér megyében’ (KISS 1980).

Strém ‘Kemestaródfánál jobb oldal felől a Pinkába torkolló patak’... Strem helység e patak mellett Németújvártól keletre’:... A patak korábbi magyar neve Eszturmen volt, amely Felsőőr magyar nyelvjárásában ma is él Ösztörmen alakban. Ez szláv eredetű < strem[10] ‘meredek’,  szln. ... ‘meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő’. (KISS 1980).

 

     A fenti nevek olyan közszói jelentésekkel kapcsolatosak (vö.: ‘félsziget az Adriai-tengerben’, ‘ágasfa. töltés, gát’, ‘vizfolyás, patak, meder’, ‘meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő’), amelyekben közös a ’hegy, csúcs, elágazás, hajlat’ jelentés. Ennek az lehet a magyarázata, hogy vagy egy folyónak a másikba torkollásánál van a település, vagy félszigetről van szó, amely végső soron szintén idetartozik. Mindez elmondható Európa más településeiről is, pl.: ,

Ostrava ‘város Morvaországban’... Az Ostrava név eredetileg folyót jelölt, vö. cseh Ostravice ... ‘az Odera jobb oldali mellékfolyója, amely az Ostravánál torkollik az Oderába’. A folyónév az ősszl. *ostrъ ‘éles’ származéka, s a víz gyors folyásával kapcsolatos. (KISS 1980).

     Az éles, hegyes tulajdonság egyaránt jellemző a keskeny folyókezdetre, a folyóelágazásra, vagy az éles, meredek lejtőre. Ez utóbbi az előzőről vonódott át hasonlóság alapján. Vö.:

Ostrołęka ‘város Lengyelországban’... A le. Ostrołęka átvétele. Ennek tkp. jelentése ‘lejtős rét’. Utótagja etimológiailag azonos a m. lanka szláv eredetijével. (KISS 1980).

 

     A fenti adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy a régi névadást a legnagyobb mértékben a földrajzi környezet határozta meg. Nem volt ez másképp Esztergom esetében sem, amelynek utótagja a gom rokon jelentésű volt az előtaggal.

     További kérdés, a szláv nyelvekbe honnan kerültek a vizsgált szócsaládba tartozó szavak. Miután mind a szkíták, mind a hunok időben megelőzték őket azokon a területeken, melyeken kialakultak és majd tovább vándoroltak, a szlávokat olyan szubsztrátum hatás érhette, amelyek a szkítákhoz és a hunokhoz köthetők. Nem hagyhatók ki az avarok sem, mert időben és térben, ha nem is minden esetben szubsztrátum jellegű, de ismertek az avar-szláv kapcsolatok. Következésképp, a vizsgált szavaink szkíta-hun-avar nyelvi rétegekből kerülhettek az ősszlávba illetőleg a későbbi szláv nyelvekbe. Esztergom esetében a névadó nép a hun vagy az avar lehetett, s e népek a Volga-Urál vidékén a vizsgált területünkön is megfordultak.

 

3.2.Családnevekben:

Ösztövér < ----- magy. ösztövér ‘vékony, sovány’ (KÁZMÉR 1993)

Esztári, Isztári < ----- magy. Esztár, Isztár hn. Bihar m. (KÁZMÉR 1993)

Eszter, Ester < ----- magy. Ester egyházi női személynév. (KÁZMÉR 1993)

Eszterág  < ----- magy. eszterág, esztrág ‘gólya’. (KÁZMÉR 1993)

Esztergálos, Esztergályos, Esztergáros  < ----- magy. esztergályos, esztergálos, esztergáros ‘forgácsoló szerszámmal famegmunkálást végző iparos’. (KÁZMÉR 1993)

Esztergály, Esztergár, Isztergár  < ----- magy. esztergály, esztergár ‘(fa)esztergályos’ foglalkozás < ----- magy. Esztergály hn. (Nógrád, Zala m.). (KÁZMÉR 1993)

Esztergályi < ----- magy. Esztergály hn. (Nógrád, Zala m.). (KÁZMÉR 1993)

Esztergás  < ----- magy. esztergás ‘esztergályos’ < eszterga ‘esztergapad’ + -s: képző  (KÁZMÉR 1993)

Esztergető  < ----- magy. < ----- magy. Esztergető hn. (Gyór m.), Isztergató. (KÁZMÉR 1993)

Esztergomi Esztergami, Isztragamy  < ----- magy. Esztergom hn. (Esztergom m.). (KÁZMÉR 1993)

Eszterhás családnév  < ----- magy. eszterhás ‘nád v. szalma-) tetőkészitő mesterember (KÁZMÉR 1993)

Eszterhási, Eszterházi   < ----- magy. eszterházi ~ eszterhási < eszterhásházi < ----- Eszterhásháza hn. (KÁZMÉR 1993)

Eszteri   < ----- magy. Eszter hn (Baranya m.) (KÁZMÉR 1993)

Eszterói < ----- magy. Esztró hn. (Szatmár m.) (KÁZMÉR 1993)

Osztrói, Osztrovi  < ----- Ostrov hn. (Krassó m.) (KÁZMÉR 1993)

Osztrovai < ----- Ostrova hn. (Bács, Temes m.) (KÁZMÉR 1993)

Osztropataki < ----- Osztropataka hn. (Sáros m.) (KÁZMÉR 1993)

 

     A családnevek vagy helynévi vagy köznévi eredetűek, ezért vizsgálatuk érdemben a földrajzi nevekkel és közszókkal együttesen végezhető el.

 

4. Az Iszter folyónévvel kapcsolatos tulajdonnevek nagy családjába beletartoznak azok a közszók is, amelyek a tulajdonneveknek alapul szolgálhattak. E közszók jelentésének fejlődése[11] megrajzolható (vö.: CZEGLÉDI 2002). Az Iszter kiinduló jelentése ’keskeny vízfolyás, patak, meder, illetőleg elágazó, elhajló’ lehetett.[12]

     Körültekintően kell eljárnunk ahhoz, hogy megállapítsuk, a tulajdonneveknek a közszói jelentéssorozatban melyik lépcsőfok szolgált alapul. A Duna folyó pl. az Iszter  nevet az elkeskenyedő szakaszáról, a Vaskapuról kaphatta, ez esetben a Duna elnevezés a folyónak a Vaskapuig tartó szakaszára vonatkozhatott. Nem valószínű tehát, hogy Esztergom nevének első elemében a Duna Iszter nevét kellene látnunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a név illetve a vele azonos közszó ne tartozna a szócsaládhoz (vö.: CZEGLÉDI 2002).

     Az or. Asztrahány ‘város a ... Volga alsó folyásánál’, éppen ott van, ahol a Volga sok ágra szakad mielőtt a Kaspi tengerbe ömlik. A névadást a folyó sok ágra szakadása motiválta.

     A magyar Esztergom mint a Duna elágazásánál, nagyobb rálátásból a Dunakanyarban épült város. A névadást motiválhatta az elágazás és a hajlat.[13] Az utótagnak (gom) is számos párhuzama van a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között[14], amelynek közszói jelentése ’hajlat, görbület.’, vö.: magy. hón, konyul, könyv, kampó, gumó, gomb, gömb  stb. Hangtani oldalról pedig a szóvégi –m, -n-es változatok meglétének az a magyarázata, hogy azok egy korábbi –nk mássalhangzó kapcsolat külön-külön fejleményei.

      Névmagyarázatunkat támogatja egyrészt a földrajzi környezet, másrészt a keleti kapcsolataink, harmadrészt az a kronológiai sorrend, ahogyan a számba jöhető névadó népek megjelentek Esztergom vidékén. Ugyanakkor hangtani, alaktani és jelentéstani szempontból sincs ellentmondás.

 

5. Jelen dolgozat fő tanúságaként megállapíthatjuk, hogy közelebb jutunk a földrajzi neveink magyarázatához akkor, ha a Kárpát-medence földrajzi neveit Kelet valamely területének a földrajzi neveivel összehasonlítva vizsgáljuk, a két terület neveinek rendszerében keressük meg a helyét a megfejtendő nevünknek, jelen esetben Esztergom névnek. Mindezek értelmében nem fogadható el az a feltevés, mely szerint Esztergom nevének alapul ‘tímár, cserző-varga’ vagy ’az, akit őriznek, akire vigyáznak’ jelentésű szláv szó szolgált. Bár az említett szláv szavak beletartoznak a szócsaládba, de a névnek alapul szolgált közszó az elágazással, hajlattal lehet kapcsolatos. Ugyanakkor a fenti tulajdonnevek a Volga-Ural vidéke és a Kárpát medence vízneveinek névadói közötti nyelvi kapcsolatra is utalnak.

 

6. Röviditések:

A. - Alikovszkij rajon

B.  - Batyrevszkij rajon

bask. - baskir

C. - Civilszkij rajon

Cu. - Civilszkij ujezd

Č. - Csebokszarszkij rajon

Čist.u. - Csisztonszkij ujezd

csuv. - csuvas

d.   - domborzat

e.   - helység

f.     - folyó

Xval.u. - Xvalinszkij ujezd

Ja. - Jadrinszkij rajon

Jal.u. - Jalcsikszkij ujezd

Kalt. - Kaltaszinszkij rajon

ko. - komi

Kra. - Krasznoarmejszkij rajon

m. - mocsár

M. - Morgausszkij rajon

magy. - magyar

mar. - mari

mdE. - erza-mordvin

mdM. - moksa-mordvin

or. - orosz

ÓT. - ótörök

t.     - tó

tat. - tatár

Tet. u. - Tetyusszkij ujezd

udm. - udmurt

U.Kul. - Uszty-Kulomszkij rajon

 

7. Források:

ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961.

Ar. = Nikitin

Ašm. - Asmarin, n.  i. Thesaurus linguae Tschuvaschorum I-XVII. Kazan - Csebokszari  1928-50.

B-r. - Baskirszko-Russzkij szlovar. Red. koll. K. Z. Achmarov i td. Moszkva, 1958.

Coll. - Collinder, B. Fenno-ugric Vocabulary of the Etimologocal Dictionary of the Uralic languages. Stockholm-Uppsala 1955.

HADROVICS -GÁLDI 1951 - HADROVICS László - GÁLDI László, Orosz-Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.

Fa. - Faszmer, M. Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Perevod sz nyemeckovo i dopolnyenyija  O.N. Trubacsova, t. I-IV. Moszkva 1964-73.

GMA - Gidronimy Marijskoj ASSR

JEGOROV, V.G. Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszari, 1964.

KISS 1980 - Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.

KÁZMÉR 1993 - Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993.

MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

NAP - Naszeljonnyje Punkty Csuvasszkoj ASzSzR. Csebokszari, 1974.

Nikitin - Nikitin, i. d. Toponimika (nazvanija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov  szelenij) Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnyj arhiv CsNII, knizsnoje

posztuplenije N. 72. Kézirat.

SW - Dr. Fokos Fuchs, Syrjánisches wörterbuch I-II. Budapest 1959.

SIS - Sanszkij, N.M. - Ivanov, V.V. - Sanszkaja, T.V. Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkogo jazüka. Moszkva 1975.

TSK - Turkin, a. i. Toponimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar, 1986.

TB - TB. - Szlovar Toponimov Baskirszkoj ASzSzR, Ufa, 1980.

TESz. - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. Budapest 1970-76.

T-r. - Tatarszko-russzkij szlovar. Moszkva, 1960.

Tolk. - Boriszov, t. k. Udmurtszko-Russzkij Tolkovyj szlovar. Izsevszk 1932..

Vasmer = Fa

Vax. - Vahruseva, M.P. Udmurtszko-russzkij szlovar, Moszkva  1956.

 

8. Irodalom:

BENKŐ 1998 - BENKŐ Loránd, Név és történelem, Akadémiai Kiadó Budapest 1998.

CZEGLÉDI 1994/2 - CZEGLÉDI Katalin, Birtokos jelölés a Volga vidéki földrajzi neveken in: Studia Nova, A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei, Mundus Kiadó 1994/2:111-129.

CZEGLÉDI 1994/II - CZEGLÉDI Katalin, A -jak végű szavak vizsgálata a Volga vidéki földrajzi nevekben (részletek) in: IV. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Folia Practico-Linguistica XXIV. évf. 1994/II.

   CZEGLÉDI 2002 - CZEGLÉDI Katalin, A földrajzi nevek és a magyar őstörténet (Az Iszter folyóról) in: Eleink – Magyar Őstörténet 2002. I. évf. 2. szám.

FONT 1998 - FONT Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz, Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

LÁSZLÓ 1999/I - LÁSZLÓ Gyula, Múltunkról utódainknak, Püski Kiadó, Budapest 1999.

LIGETI 1986 - LIGETI Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest 1986.

ZOLNAY 1983 – ZOLNAY László A középkori Esztergom Gondolat Budapest 1983


[1] Jelen dolgozat témája a 2002. március 21-én Budapesten a Magyar Őstörténeti Egyesület ülésén tartott előadáshoz, valamint az Iszter folyónévről írott cikkhez kapcsolódik (vö.: CZEGLÉDI 2002).

[2] Kiss Lajos írásai a földrajzi nevek nyelvi fejlődéséről alapvető módszertani problémát vetnek fel. Vajon nem az lenne a helyes, ha a földrajzi neveket olyan tényezőhalmaznak tekintjük, amelyet fel kell dolgozni, s a végeredményt összehasonlítjuk a magyar nyelv illetve a magyar nyelvet kapcsolatba hozható nyelvekkel, azok jellemzőivel?  Ezután következne az azonosságok és az ellentmondások értelmezése.

[3] A név részletes bemutatására másik dolgozatban kerítünk sort.

[4] A folyó vágta völgyet el kell különíteni az ember vágta területtől, azaz az ember irtotta helytől, ahol az ember a fák kivágása után telepedhetett le. Ez utóbbi esetben a név első tagja általában személynév, amelynek alapjául sok esetben víznév szolgált. A helyes magyarázat az egyes nevek körültekintő vizsgálata nyomán születhet meg.

[5] Köze lehet a vizsgált nevünkhöz. Vö. csuv. čěntěr ‘faragás, metszet’.

[6] A szókezdő helyzetbe került magánhangzó is lekopott.

[7] A csuv. Štrankă folyónév a Š + trankă összetételből áll, az előtagja összetartozik az Iszter név Isz előtagjával, az utótag trankă pedig a ter utótagjával. A ter is összetett szó, utótagja az -r rokon a trankă utótagjával a rankă elemmel, amelynek változatai ‘folyó’ jelentésűek a földrajzi nevekben. Vö.: Ronggo enger f. GMA: m. Ronggo enger or. Ronga Sor., az or. M(alyj) Kundyš jobboldali mellékfolyója. < mar. Ronggo: folyó neve + mar. enger ‘patak’.

 

[8] A szókezdő mássalhangzó tisztázásához újabb párhuzamos adatok  összehasonlító vizsgálata szükséges, amelyre jelen dolgozatban hely hiányában nem térhetünk ki.

[9] A szó belseji magánhangzók eltűnésének eredménye a mássalhangzó-torlódás, amely a szláv nyelvi használatban fejlődött ki.

[10] A Strem szóvégi és az Isztimér névben a szó belseji -m- előzménye -nk- mássalhangzó kapcsolat lehetett.

[11] Az egyes állomásokhoz köznyelvi példákat hozunk.

[12] Részletesen vö. CZEGLÉDI 2002.

[13] Meg kell jegyeznünk, hogy genetikailag idetartozó szó jöhet számításba akkor is, ha a ‘vesszőből, faágakból, karókból épített vár, erőd’ jelentésű szó szolgált volna alapul a városnév előtagjának éppen a vessző, faág jellemző tulajdonságai okán.

[14] Az idevonatkozó adatok bemutatásától hely hiányában eltekintünk.