Czeglédi Katalin nyelvész

Czeglédi Katalin

Magyarság, Európa és Kelet a földrajzi nevek fényében
(Az ungar népnév kapcsán)

„…a történeti nyelvtudomány és benne a történeti névtan sem térhet ki őstörténetünk írott forrásainak újabb tanulmányozási kötelezettségei alól, az eddigi nyelvészeti eredmények kritikai értékelését és új, behatóbb elemzések igényét egyaránt tekintve.” (BENKŐ 1984/4:390)

1. A fentieket Horváth Katalin véleményével kiegészítve és azzal azonosulva indítjuk jelen dolgozatunkat: „…a névtudomány (onomasztika) fogalmát a szokásosnál tágabban értelmezem. A tulajdonneveken túl beleértem ugyanis általában a nevek (szavak) eredetét és történetét, illetve az elnevezések indítékait, a nomináció mikéntjét kutató stúdiumokat is. A névtudomány így – ebben a tágabb értelemben – az antroponímián és a toponímián kívül magába foglalhatná az onomasziológiát és az etimológiát is.” (HORVÁTH 1993:147)

„Az etimológiai vizsgálódásokban a belső szóalkotás különböző módjaival keletkezett új szavak közül az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemelnek a s z ó h a s a d á s (párhuzamos alak- és funkciómegoszlás) következtében született szavaink….A mai magyar nyelvben megfogható rendszerszerű összefüggések alapján kapcsolatba hozható, összetartozónak vélt szavak segítségével ugyanis bizonytalan etimológiákat pontosíthatunk vagy ismeretlen eredetű szavak megfejtéséhez juthatunk közelebb.” (HORVÁTH 1993:147)

Horváth Katalin megállapítását csak megerősítik a földrajzi névi kutatásaink, hiszen azokra különösen érvényesek e gondolatok. A víznevek keletkezésével szorosan összefüggő felismerés, hogy a szóteremtés legelső módja a hangutánzás volt. A második az elsőnek a variációja. Megszületett az első szóhasadás. A komplex jelentést alkotó részjelentések önállósultak és vitték magukkal a legelső hangalakot. Idővel a hangalakok is módosultak, így egyre több változat született, amelyek újabb-és újabb részjelentéseket hordoztak. A szavak közti összekötő jelentésmotívumok helyes felismerése az egyik legfontosabb alapfeltétel a szavak, nevek etimológiájának a megírásához.

„A mindenkori nyelvállapot úgy őrzi meg, pontosabban úgy ismétli meg saját történetének lényeges szakaszait, ahogyan a földtörténeti képződmények időbeli egymásutánja térbeli (rétegtani) vizsgálatokkal rekonstruálható.” (HORVÁTH 1993:147)

Különösen igaz ez a földrajzi nevekre. Felrajzolható a hangtani, alaktani, jelentéstani változások sora, megállapítható a nyelv születése körüli állapot. Szabályos hangviszony jelenik meg, amellyel összhangban van a jelentések viszonya.

„A diakrón síkon lejátszódó hangváltozás az állapotban mint hangváltakozás szabályos hangviszony jelenik meg, éppúgy, ahogy az idő egymásutánjában zajló jelentésváltozások a szinkroniában mint jelentésváltozatok, azaz, mint a szavak különböző jelentései (poliszémia) vannak jelen. Ha egy összetett jelentéstartalom elkülönül, specializálódik, s az így létrejött, az eredetihez képest speciálisabb jelentések társulnak az egymás mellett élő két vagy több formához, a párhuzamos alak- és funkciómegoszlás véglegessé válik. A szemantikai elemzésnek a jelentések összegét felépítő jelentés összetevők azonos részmozzanatait kell kimutatnia.” (HORVÁTH 1993:148)

„Az alak és a jelentés, a jelölő és a jelölt kapcsolatát a jelöltből kiindulva érthetjük meg.” (HORVÁTH 1993:149)

A földrajzi neveknél is a jelöltből, a jelölt objektumból kell kiindulni, így annak az ismert tulajdonságai hozzásegítenek a név alakja és jelentése kapcsolatának a megértéséhez.

A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek az összehasonlító hangtani, alaktani és jelentéstani vizsgálatai során a nevek között olyan szemantikai összefüggések rajzolódtak ki, amelyek hangtani összefüggésekkel társultak, miközben a nevek szerkezeti felépítése is ismertté vált. A továbbiakban a neveknek a párhuzamaira találtunk rá a Kárpát medencében, miközben egyre világosabbá vált a neveknek a nyelvhez, nyelvekhez kötése is.

2. Elérkezettnek látjuk az időt a nyelvtörténeti, különösen az általános és alkalmazott nyelvészeti s a földrajzi névi kutatások előre haladtával népünk (hungar, ungar stb.) és országunk (Hungária) elnevezésének vizsgálatát újra napirendre tűzni, amelyet indokolnak egyrészt az utóbbi hónapokban fellángolt éles viták[1], másrészt a bizonytalan etimológia is.

2.1 Források, krónikák a hungar, ungar népnévről és Hungáriáról:

A görög szerzők közül Hérodotosz (i. sz. 484 körül járt a steppén) szerint a Vjatka és a Káma között élnek a budinok, szomszédságukban a thyssageták, az ő szomszédjuk a jyrkák, akiknek az életmódja hasonlít a finnugorokéhoz.

Priskos Rhetornál (410 körül született) együtt szerepelnek a szavírok és ogurok. 463: megérkeztek az onogurok a Kubán vidékére. 465 táján egymás mellett szerepelnek a Volga-Urál vidékén saragurok, ogurok, onogurok…

Ioannes Malalas világkrónikájában Ogurda és magyar népnevet említ.

Menandros szerint ogurok a 6. század közepén a Volga alsó folyásán voltak, 569-ben a türkök a Volga alsó folyásától nyugatra az ogurokat uralják.

Konstantin (912-959- Bölcs Leo fia, tudós császár, a De administrando imperio (A birodalom kormányzása) című művében olvashatjuk, hogy az erős szavart a Don és Kuban között élt, a szlávok és a görögök ungrinak nevezik őket.

Iordanes (6. század) gót származású római történetíró Getica című művében elmondja, hogy saviri és hunuguri egy nép. A hunugurokat prémkereskedő népnek említi. Az onogurok a Kuban és Don között éltek, királyuk Muageris hun király i.sz. 576. 460-500-ig onogur (hunuguri) a szabirok legközelebbi szomszédja. Nála Hunnivar folyót jelent.

Regino (840 körül született) a magyarokat ungrival azonosítja.

A magyarországi források, krónikák közül Anonymus művének címe (Gesta Ungarorum…12-13. század) is tartalmazza a vizsgálandó népnevet. Elmondja, hogy a magyarok, vagyis a hunok, latinul ungarusok újból beköltöztek Pannoniába.

A Riccardus-jelentés Julianus 1235-1236. évi útjáról szóló jelentést foglalja össze, melyben szerepel, hogy Baskíria és a magyarok nyelve megegyezik.

Az Orosz évkönyvek (Poveszty vremennyx let) szerint a 11. században Yugra megjelenik, mint a nép és a terület neve. A Mezeny folyótól keletre emelkednek az Ugor hegyek, és a Mezeny folyó felső folyásánál egészen a Cilma folyó felső részéig terül el Jugra.

ATroicki Krónikában arról olvashatunk, hogy a Volokon túli Csúd és a Pecsora közé helyezik Ugrát, azaz éppen a Mezeny folyó vidékére. Jugra (Ugra) a mansik és hantik lakóhelye, illetve ezek a népek.

A Nestor-krónikában ugri csernii, ugri belii szerepel.

A Kijevi krónika közli (1096), hogy a jugráknak néma nyelvük van, és északon a szamojédok a szomszédaik. Jura azonos Jugrával. Jura népe nem háborúzik, a kardokat a tengerbe dobják, a bolgárok adózó tartománya.

A mohamedán források közé tartozó arab és perzsa források közül Dzsajhani a baskír-magyar azonosságra hívja fel a figyelmet. A Dzsajháni-féle tudósításon alapuló ( isz. 870. körüli) hírekben szerepelnek a bajgird (badzsgird), bašgird, bašgirt, bašjirt, (bašdzsirt), basjirt (basdzsirt).

Ibn Ruszta mažgar népet említ.

Al-Balkhi az arab földrajzi irodalom képviselője azt írja a basdzsirtokról, hogy két fajta van, a gúzok földjének szélén a bolgárok mögött lakók, a másik legnagyobb rész a besenyőkkel határos. A fekete-tengeri magyarokat baskíroknak nevezi. A besenyőktől a belső baskírokig tíznapi út, a belső baskíroktól pedig a bulgárokig 25 napi út van.

Ibn Fadlan (922) arról is tudósít, hogy a baskírok a Volga és az Ural közti területet birtokolták. Bašgurd vagy baškurd, bašdžurd az Ural délnyugati részén, a Jajik vagy mai nevén Ural középső folyásától északra vonultak. Basfart alakot is írt a meshedi kéziratban.

Abu Hamid al Garnati (1080 körül született) közép-ázsiai utazása kapcsán írja, hogy Unkurijjába érkezett, ahol egy básgird nevű nép él. A Bašgirt török etnikum, a kimekekhez áll közel.

Al-Idriszi sziciliai arab földrajzíró. Qazvini IV. Béla egyik kortársa földrajzi témájú műveiben baskir névvel jelöli a dunai bolgárokat. Basjird (Basdzsird) urali vagy pontuszi magyar. Szallam tolmács (842-844) Idriszinél fenntartott útleírásában basdzsirt néven nevezte a kazárok feletti lakóhelyet a Don vidékén lakó magyarokat.

Az arab történetíró Al-Maszúdi (956 körül halt meg) leírja, hogy az alánok szomszédságában lakó négy türk törzs neve Bazna, Bazgard, Baznak, Nukarda. A Duna melletti magyarokat nevezi badzsghirdnak. A nu.k.r.da magyarok neve. A kalandozó magyarokat badzsird néven emlegeti.

Kasgari (11. század) megállapítása szerint a baskírok nyelve török, a kimekek nyelvével rokon.

Az újperzsa nyelvű források közül Jákut (1220) basgirdnak nevezi a magyarokat.

Abul Gazi (1603-1663) oguz mondájában magyarokat és baskírokat is említ.

A Mongolok titkos története (mongol) majarat (madzsarat), mača bajigit (badzsigit) népet említ.

Dzsuvaini (1252 körül, perzsa) a kalart és a baskírt azonosítja, a magyarokat érti e neveken.

Kazvíni (IV. Béla kortársa Dzsuvainival együtt) basgirdnak nevezi a magyarokat.

Rasidu-’d-Din (14. század) majar és basgird neveket említ. Huyur Dzsodzsinak 1207-ben az erdők népei ellen vezetett hadjáratokról szóló részben a meghódított népek sorában szerepel.

A nyugati utazók közül Plano Carpini szerint nyugat-keleti irányban mordvinok, bolgárok, baskirok laktak. A meghódított népek listáján szerepel a Hujur, Sumoal, Merkuti, Mecriti, Sarihuiur, Bascart (variánsa Bascarc, Bistart, Bashart, Baschare)…12 napi út végén megérkeztek az Uralhoz (Yagat), amely Pascatur földjéről jön. Pascatur nyelve azonos a magyarokéval…Pascatur földjéről jöttek ki a hunok, a későbbi magyarok, azért hívják ezt a földet maior Hungaria-nak….Észak felé még sok szegény nép lakik, ezek nyugatról szomszédosak Pascauer (Pascacier) földjével, azaz maior Hungariával. Bascart azonos Nagy-Magyarországgal. Előfordulnak nála a majar, baschart, biscart, bastardos, bashart, bistart változatok.

Benedictus Plano Carpinivel ment, de a feljegyzéseit mások írták le. Bascardos (variánsa Bastachos) azonos az ősi magyarokkal.

Rubruk szerint a baskírok nyugatra laktak a bolgároktól. A magyarokról a Jajk folyón átkelve emlékezik meg: Azután egy nagy folyóhoz értünk, amelyet Jagatnak hívnak, törökül Jajyk, amely északról Pascatyr földjéről ömlik az előbb említett (Kaspi)-tengerbe… Pascatur és a magyarok nyelve ugyanaz. Nyugatról Nagy-Bulgária határos velük. Pascaturból származnak a hunok, akiket később magyaroknak neveztek. Pascatur, Pascatyr, Pascatu változatok találhatók. A magyarokat kalarnak (keler) is hívták. Baskíriából jöttek ki a hunok, akiket később magyaroknak hívtak, s velük jöttek a blakok és a bolgárok és vandálok is.

2.1.1. A források, krónikák összegzése:

Népnevek, amelyek egyrészt mint a magyarok nevei szerepelnek, másrészt mint a magyarokkal összefüggésbe hozható nevek fordulnak elő: jyrka, ogur, ungri, hunuguri, onogur, ugri csernii, ugri belii, jugra, badzsgir, mažgar, nu.k.r.da, kalar, keler, majar, biscart, bastardos, bistart, bastahos, bascardos, hunok (velük jöttek a blakok, bolgárok, vandálok).

Területnevek: Ogurda, Jugra, Ugra, Jura, Unkurijja, Pscatyr, Maior Hungaria, Nagy-Magyarország,

…..Folyónevek: Hunnivar, Jagat, Jajik, Ural.

…..Hegynév: Ugor.

Figyelemre méltó megállapítás, hogy a baskírok és a magyarok azonosak, a baskírok nyelve török.

2.2. Kutatói vélemények:

C.A.Macartney írja, hogy Ugria eredetileg a hunok hazája volt, és a lakosok ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a magyarok. (C.A.MACARTNEY 1968:272)

Hunfalvy felfigyelt arra, hogy Hunnivar Iordanesnél nem várat, hanem folyót jelent, s szerinte a hunnivar előzménye *hunnikar lehetett. (HUNFALVY 1876:389) Az ogor név a vogulok mondáiban is szerepel. A Sosva és Sigva felső vidékein közel az Uralhoz és az Ural között találjuk azokat a folyóneveket, melyek híresek mint népnevek. Két folyónak zürjén neve Jögra, orosz neve Vogul, …a Jögra-ból lett Jugra…Juharia, az orosz névből a vogul népnév. Magát az Uralnak eme részét Juhorski chrebet-nek hívják a mai oroszok. (HUNFALVY 1876:399) „A finnugor népek eredeti nevei a földről vagy folyókról, amelyek mellet laknak, vannak többnyire véve.” (HUNFALVY 1876:403)

Zichy István felfigyelt arra, hogy az unigur és az utigur neveket párhuzamosan használják, egymás mellett sohasem. Egy nép külön megnevezése. A régi onogur, hunugur, unigur inkább földrajzi fogalom. (ZICHY 1923)

Hajdú Péter jelzi, hogy a zürjénben és a magyarban végbement a szóbelseji –nk- mássalhangzó-kapcsolat denazalizációja, így érthető a zürjénben a jugra forma. (HAJDÚ 1952:264-269)

Az obi-ugorok patriarchális társadalmi formában éltek a 20. század első negyedéig, s a nemzetségi társadalom maradványai a mai napig tovább élnek. A 12. század folyamán Jugria területe a komik és az oroszok előrehaladása következtében egyre keletebbre tolódik, A novgorodi fejedelemség a 12. században hadjáratot szervez Jugria területére. A 15-16. század elején az Ob alsó folyásánál kell keresnünk Jugriát. A 16. században rendszeres prémadót fizetnek a jugorok az orosz cárnak . (HAJDÚ 1962:150-203)

„Az obi-ugorokra vonatkoznak a 11. századi orosz évkönyvek jugorokról szóló hírei…Az orosz krónika Jugra, Jugor népneve a mai manysik (vogulok) és chantik (osztjákok) elődeit takarja…a későbbi kútfőkben is sűrűn találkozunk e névvel”. A 15. századi arab forrásokat óvatosan kell kezelnünk, bennük is szerepel Jura nevű északi ország. (HAJDÚ 1962:154)

„A Jugra, Jugria, Jugoria nevek 15-16. századi nyugat-európai történeti és földrajzi irodalomban is megtalálhatók a manysik és a chantik lakta föld megnevezésére.” (HAJDÚ 1962:155)

„…a 17. században jóformán el is tűnik szemünk elől a jugor név, földrajzi elnevezésekben lényegében a mai napig fennmaradt. Az Ural hegységet pl. Jugorskije gory (Jugor hegyek), a Kári-tenger déli partját Jugorskij bereg (jugor part), a Vajgacs-sziget és a szárazföld közti tengerszorost pedig Jugorskij proliv vagy Jugorskij sar (Jugor tengerszoros) néven is szokták nevezni. A Jugra név az oroszból a komi nyelvbe is átkerült, s elvétve használták Jegra formában is általában a manysik, olykor a chantik neveként.”(HAJDÚ 1962:156)

A 14. század második felében Jugria az Ob folyóig terjedt. (HAJDÚ 1962:157)

„Az obi-ugorok patriarchális társadalom maradványai a mai napig is tovább élnek.” (HAJDÚ 1962:167)

Az ugor kor végén (i.e. 500 körül) az ugorok a Káma folyó erdős vidékein és ettől délre laknak, s ez a régi lakóhelyük még hosszú időn át központi területük maradt. Az orosz krónika jugra, jugor népneve a mai vogulok és osztjákok elődeit takarja. A Jugra, Jugria, Jugoria nevek a 15-18 században a nyugat-európai történeti és földrajzi irodalomban a vogulok és osztjákok megnevezése. A vogul és az osztják nevek megjelenésével háttérbe szorul az ugra. A zürjénben a jegra név az oroszból való. (HAJDÚ – DOMOKOS 1980:142)

Munkácsi Bernát szerint a tartománynév másodlagos, elsődleges a népnév. Az ugort nyugati töröknek tartja. (MUNKÁCSI 1895:349-387)

Nem fogadja el Kuun Géza véleményét, miszerint Jögra folyónév, és első részében a jó ’folyó’ szó van meg, mert Jögra-l’aga, Ičet-l’aga, Ydžyd-l’aga, Sar-l’aga folyónevekben éppen a második tag jelent folyót. (MUNKÁCSI 1895:353)

Nem ért egyet az újgur-ugor azonosítással. Megemlíti, hogy Hunfalvy szerint létezik Man folyó, melyet a zürjének Jögrának, az oroszok Vogulnak, Vogulkának neveznek. (MUNKÁCSI 1895:356)

A magyarok ugor neve az unugurból lett. (MUNKÁCSI 1895:361)

Az ugur, ogur a magyarok, vogulok, osztjákok idegenektől alkalmazott neveiben fordul elő. (MUNKÁCSI 1895:365)

Az onogundur, ugundur bolgár nyelvű nép. (MUNKÁCSI 1895:370)

Az ugor népnevet sejthetjük a bulgar szó utórészében. Az a nézet van elterjedve, hogy e népnév a Volga folyónevet foglalja magában. (MUNKÁCSI 1895:380)

Gombocz Zoltán szerint a jugorok a hunok és a magyarok ősei. Jugria az az őshaza, ahonnan a hunok és a magyarok Pannóniába vándoroltak. Jugria és onogur azonos. (GOMBOCZ …….)

Németh Gyula felhívja a figyelmet arra, hogy Magyar törzsnév a baskírban is megvan. (NÉMETH 1966:35-50)

Az ugorok a Volga hajlásától keletre 500 évig törökökkel érintkeztek. (NÉMETH 1991:22)

Jugria a bolgár-törökök Ural vidéki emléke. Legrégebbi alak az Ugra, a j- szókezdő szabályos orosz fejlemény. A zürjén Jögra, Jogra az orosz Jugra átvétele.(NÉMETH 1991:142)

Ligeti Lajos szerint A yugur korábbi mongol alakja uygur, amelyből egyaránt lehetett uygur és yugur. (LIGETI 1931:300-314)

….Felhívja a figyelmet arra, hogy „Ogurok és bolgárok gépies azonosítása tévedések forrása lehet.” (LIGETI 1986:344)

A Maiotis környéke, a patria Onogoria a Kazár birodalom nyugati nyúlványa. Minden jel arra mutat, hogy ezen a területen éltek magyar ősök kazár függésben nem Levedi idejében, de jóval korábban. (LIGETI 1986:362)

Ligeti Lajos a krónikákra hivatkozva kiemeli, hogy a hungarusokat saját nevén dentümogyernek nevezik, (LIGETI 1986:184) s vajon „ezt a szittya földről kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungarusoknak, a maga nyelvén meg magyerinek.” (LIGETI 1986:134)

A hunok, (azaz hungarusok) és a magyarok közös őstől származnak. (LIGETI 1986:129)

Halasi Kun Tibor felfigyelt arra, hogy Menandros az ogurokat és az onogurokat külön népként említi. (HALASI KUN 1986:71-100)

E kutatásban „Egyre nagyobb szerepet játszik a toponimika, amely teljesen új adatokat szolgáltat és arra indítja a kutatókat, hogy egyes, néha még általánosan elfogadott nézeteket is felülvizsgáljanak.” (MATVEJEV A.K.1962:287-297)

„Ugor törzsek Dél-Ural és Észak-Kazahsztáni steppén.” (MATVEJEV A.K.1962:291)

„Az obi-ugor toponímikát egy nem ugor szubsztrátum előzte meg.” (MATVEJEV A.K.1962:292)

„Ugorok a Mezeny-Sarapul vonalán” húzódtak. (MATVEJEV A.K.1962:294)

Zsírai Miklós úgy látja, hogy eredetibb az orosz ugra, későbbi a jugra változat. Az obi-ugorok, tehát a vogulok és az osztjákok összefoglaló neve volt. A török onogur, ongur-ból keletkezett, amely a magyarok óorosz neve s a 9. század táján ongri-nak hangzott az óoroszban. Később denazalizálódott ugre, ugry forma az orosz krónikákban a magyarok neveként szerepel. Az ongur átvétele Dél-Oroszországban történt, a jugorok esetében északon az Ural vidéken. A Jugra szókezdő j-je más hasonló orosz szavakban is előfordult, szóvégi –a pedig terület- és népnévképző, azonos a merja, muroma, mescsera, cseremisza, Obdora szóvégi a-jával. A Jugra név tehát kifogástalan képzés és jelentése ’vogulság-osztjákság’ (ZSIRAI 1928-1930:446)

Czeglédy Károly a Zsírai művéhez tartozó jegyzetekben írja, hogy a volgai bolgárok a kubáni onogur-bolgár birodalom felbomlásakor vonultak a volgai-kámai későbbi lakóhelyükre 750 körül. Onogur nevük akkor következett be, amikor északra kerültek. Ezután volt onogur-bolgár hatás a térségben. 1756-ban I.E. Fischer először fogalmazta meg, hogy a jugur a régi belső-ázsiai nagy ujgur népnek jugur változata. (CZEGLÉDY 1928-1930:184)

Szerinte az onoguroktól a magyarok nemcsak a Kubán vidékén, hanem a volgai bolgároktól is átvehették az onogur, ugor nevet. Négy bolgár nyelvi hatás érhette a magyarokat: 1. A magyarok i.sz. 500 körül költöztek a későbbi baskir-volgai-bolgár területre, a bolgár nyelvi hatás 750-800 közötti időre tehető. 2. A pontusi hazában a 9. század folyamán. 3. A kazáriai bolgárok hatása. 4. Kavar hatás. (CZEGLÉDY 1976:82-89)

Hivatkozik arra, hogy „463-ban az onogurok megjelentek a Kaukázus előterében, utánuk a szabirok a Volga-torkolatnál telepedtek le. 650-ben a kazárok újra megerősödtek, az onogurok szétvándoroltak.” (CZEGLÉDY 1981:57-70)

Felfigyelt arra is, hogy „Priskosnál együtt szerepelnek a szavirok és az ogurok.” (CZEGLÉDY 1959:373-385)

Róna-Tas András kimondta, az onogurság sosem volt a magyarság önelnevezése. Szláv elnevezés, Levediában, ill. Etelközben ragadt ránk. A magyarok az onogurok helyére költöztek. Az ogur szónak semmi köze a török on oq ’tíz nyíl’ jelentésű szókapcsolathoz. (RÓNA-TAS 1991) A Minden Tudás Egyetemén tartott előadásában elhangzott, az interneten lévő írásos változatban olvasható: „A forrásokban a magyaroknak négy fő elnevezését találjuk. A honfoglalás előtti időben a magyarokat a szlávok ungrinak, a volgai bulgárok baskírnak, a kazárok madzsgarnak, a bizánciak pedig türknek nevezték. A magyarok ekkori önelnevezése madzser volt. A magyarok mai európai neve a szlávból került a németbe, itt lett Ungar, majd a franciába: hongrois és onnan az angolba: Hungarian. Érdekes, hogy hogyan került a h- a magyar népnévbe. A régi latin h- a honfoglalás idején kezdett eltűnni a francia nyelvből. A derék francia papok idegen szavak esetében nem tudták, hogy kell-e vagy sem h-t írni, s mivel a magyarok a hunok nyomában érkeztek meg, s ugyanúgy Isten ostorának tartották őket, az Ungarusból Hungarust formáltak. Az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tehát tulajdonképpen középkori francia papok találmánya. (RÓNA-TAS 2004:8)

Vásáry István hivatkozik arra, hogy a Yugra először a muszlim, arab-perzsa földrajzi irodalomban 11-13. században jelent meg. A 11. században az orosz forrásokban is előfordul, a Yugra vidéket a novgorodiak érték el először. A 14. században az oroszok eljutottak az Ob vidékére is, ahol szintén Yugranak hívtak egy területet. A 17-18. században Yugranak a vogulok és osztjákok által lakott területeket hívtak az Ural mindkét oldalán a Pecsora (felső része), Visera, Káma torkolat: Koszva, Csuszovaja, Szilva, Tavda, Szoszva, Lozva, Tura, Konda folyók vidékén. A Yugra terminust a vogulokra és az osztjákokra a 16. században említik utoljára. Utána csak a toponimiában. A régi orosz forma onogur lehetett. A magyarokat a Kárpát-medencében általában ugry, az uráli népeket jugranak hívták. Előszür Onogur „Hungária” Dél-Oroszországban lehetett, másodszor Onogur északon az Ural vidékén, mint a magyarok ősi lakóhelye. A Jugra nem azonos az Ugry-vel, egyik sem magyarázható a bolgár Onogur, Ogur vagy zürjén Jögra-ból. Az ujgurból kell magyarázni. A mohamedán források szerint ujgur törzs szerepel a kimekek között 840-1050 között. (VÁSÁRY 1982:247-259)

Fodor István hangsúlyozza, hogy a közösségi tudatnak a legszembetűnőbb kifejezési formája a népnév, ahogyan saját magukat nevezték. Fontos a származástudat. (FODOR 1980:123)

László Gyula úgy véli, hogy az átmeneti kőkori és újkőkori települések nem tömörödtek egy-egy helyre, hanem egymástól jó messze alakultak a telepek, méghozzá kis tavak körül vagy folyóknál. Számolnunk kell egymástól elszigetelt települések láncával. Egy-egy csoportnyelv saját törvényei szerint ejtette ki a közössé váló szavakat. (LÁSZLÓ 1981:38-39)

Bartha Antal úgy gondolja, „Külön figyelmet érdemelnek a népnévből képzett földrajzi nevek. Előfordulásaik azonban nem az illető nép ősei zömének eredeti lakóhelyeiről tájékoztatnak. Ugyanis a népnevet felhasználó földrajzi névadás szabályai szerint a népnév eredetű toponimia ott fordul elő, ahol az illető nép részei idegen környezetben éltek.” (BARTHA 1988:18)

„Az onogur név használatáról a volgai bolgároknál nincs adat.” (BARTHA 1988:49)

Gulya János megjegyzi, az ugor-kori társadalomban az összetartozásnak valamiféle meghatározott ismerete és tudata is megvolt. (GULYA 1977:115-123)

Vargyas Lajosnál olvashatjuk, hogy az első nagy állomás az önálló néppé fejlődés útján az ugor kor. Életünk erősen elkülönült a többi finnugor népétől, a zene tanúsága szerint egy lépéssel tovább is mentünk, és csak mi mentünk tovább a fejlődésben. Valószínűnek látszik, hogy akkor nem a Volga-Káma vidékén éltünk, mert akkor valami nyomának kellett volna maradnia az új formának az ottani népek közt. Már az ugor korban fejlett hősének stílussal rendelkezhettünk, ha annyi későbbi idegen téma átvétele után is megmaradt a zenei előadásunk ugor-magyar stílusa. (VARGYAS 1985:108-160)

Király Péter arra utal, hogy „Hungarius nevű fráter 797-809 között lett a weienburgi kolostor tagja. Óorosz Ugor, ukrán Uhor, lengyel Wuger, cseh Uher, szlovák Uhor…” adatokat említ. (KIRÁLY 1987/2.:162-168)

Lehetséges, hogy jugra bizonyos része nyugat felé is elindult. A moszkvai birodalom térképén, amelyet Párizsban 1708-ban adtak ki, a jugra nép a Mezeny folyó felső folyásánál található a Cilma folyó felső szakaszáig (A.L.MONGAJT 1985:176)

A 4-5. században Nyugat-Szibéria déli részéről a középső Volgához ugor (magyar) törzsek mentek. A bal parton a Nagy Cseremsan, Kundurcsa, Szok, Kinel mentén telepedtek le. (V.D.DMITRIJEV……:27)

Az interneten Szentkátolnai Bálint Gáborról[2] olvasható rövid megemlékezésre azért hivatkozunk, mert a tamil-magyar szótárban szerepel a magy. tenger és vár szó, továbbá tamil úr magyar vár (eszünkbe jut a mezopotámiai Úr városa?), tamil tarrangar magyar tenger (THARAN-TRIEB:2004)

Hungária ’Magyarország’…A k. lat. Hungaria átvétele. E névalak francia- és olaszországi írók műveiben már a 10. és 11. sz.-ban megtalálható, de eredeti magyarországi oklevélben először csak 1137-ben fordul elő…. Etimológiailag összetartozik a ném. Ungarn, fr. Hongrie, le. Węgry (> or. Венгрия) stb. országnévvel. Tövében a török onogur (tkp. ’tíz törzs’) népnév rejlik, az tehát, amelyből a m. ugor is származik. …(KISS 1980)

2.2.1. A kutatói vélemények összegzése:

A részben hivatkozások, másrészt saját álláspontok a forrásoknak, krónikáknak és egymásnak is gyakran ellentmondanak:

Ugria eredetileg a hunok hazája volt.

Hunnivar előzménye *Hunnikar lehetett.

Az ogor név a vogulok mondáiban szerepel.

A folyónevek mint népnevek híresek: Jögra, Vogul, Juharia.

Az Ural egyik részét Juhorszki xrebet-nek hívják.

Az unigur és utigur egy nép külön neve.

Az onogur, hunugur, unigur földrajzi fogalom.

A zürjénben és a magyarban a szóbelseji –nk- > -k-, -g- változás történt.

Jugria területe valóságos, a manysik, chantik lakta föld neve, s a jugra, jugor nép neve a mai manysik (vogulok) és chantik (osztjákok elődeit takarja.

A Jura északi ország nevét óvatosan kell kezelni.

Az Ural hegység a Jugor hegyekkel azonos, ezen kívül van még Jugor part és Jugor tengerszoros név.

A 14. században Jugria az Ob folyóig terjedt. Az obiugorok patriarchális társadalma a mai napig él.

I.e. 500 körül ugorok a Káma folyónál és ettől délre voltak.

A zürjénben a jegra az oroszból való.

A Jögra folyónév első része a Jög azonos a magyar jó ’folyó’ szóval. Ugyanakkor a Jögra-l’aga név l’aga része jelent folyót.

Az ujgur és az ugor nem azonos.

A Man folyót Jögra, Vogul és Vogulka-nak is hívják.

Az unugur > ugor változás lehetséges.

Az ugur, ugor változatok a magyarok, a vogulok, osztjákok idegenektől alkalmazott neve.

Az onogundur, ugundur bolgár nyelvű nép.

Az ugor népnév a bulgár név utórészében található. A bulgar névben benne van a Volga.

A jugorok a hunok és magyarok ősei. Jugriából jöttek ki a hunok és magyarok.

Jugria és onogur azonos.

Magyar törzsnév található a baskírban.

Jugria a bolgár-törökök Ural vidéki emléke. Ugra > or. Jugra > zürj. Jögra, Jogra.

A yugur és az uygur változatok a mongol uygur formából valók.

A Maiotis környékének neve Patria Onogoria, ahol magyarok éltek még Levedi ideje előtt.

A hunok, hungárusok és a magyarok közös őstől származnak.

Az ogurok és onogurok külön nép.

Ugor törzsek megfordultak a Dél-Urál-i és a kazahsztáni sztyeppén.

Az obi-ugor toponimikát egy nem ugor szubsztrátum előzte meg.

Az orosz ugra > jugra, török onogur, ongur > ugra, 9. sz. ongri > ugre, ugri a magyarok neve.

Jugra: ’vogulság, osztjákság’ a jelentése, az –a: területnév képző ill. népnévképző.

A volgai bolgárok a Kubáni Onogur bolgár birodalomból mentek északra, onogur nevük északra következett be.

A jugur a Belső-ázsiai ujgur népnek a változata.

A magyarok az onoguroktól átvehették az onogur, ugor nevet a Kubán vidékén és a volgai bolgároktól.

I.sz. 463-ban jelentek meg az onogurok a Kaukázus előterében, utánuk a szabirok a Volga torkolatához mentek. A szabirok és ogurok együtt szerepelnek. Az onogur a magyarság nem önelnevezése, Levédiában és Etelközben ragadt ránk.

Az ogur szónak nincs köze a on oq ’tíz nyíl’ jelentésű szókapcsolathoz.

A magyarokat a szlávok ungrinak, a volgai bolgárok baskírnak, a kazárok madzsgarnak, a bizánciak türknek hívják. A magyarok önelnevezése ekkor madzser volt.

A vándorlás útja szláv onogur, ogur > német Ungar > francia hongrois > angol Hungarian volt. A hungar szókezdő h-ja francia papok találmánya.

A yugra régi orosz formája onogur.

Az ugry a magyarok orosz neve a Kárpát-medencében.

Jugra az uráli népek neve.

Az Onogur ‘Hungaria’ először Dél-Oroszországban, másodszor északon az Ural vidékén mint a magyarok ősi lakóhelye szerepel.

A Jugra név nem azonos Ugry-vel. A jugra nevet az ujgur-ból kell magyarázni. Ujgur törzs a kimekek között volt.

A közösségi tudatnak legszembetűnőbb kifejezési formája a népnév, ahogyan saját magukat nevezték. Népnév eredetű toponima nem az ill. nép ősi lakóhelyén fordul elő.

Az ugorkor az önálló néppé fejlődés első nagy állomása. Már az ugor korban fejlett hősének stíussal rendelkezhettünk.

Hungarius nevű fráter 797-809 között a weienbergi kolostor tagja.

Az óoroszban Ugor, az ukránban Uhor, a lengyelben Wuger, a csehben Uher, a szlovákban Uhor változatokat ismertek.

A Hungária ‚Magyarország’ névben a török onogur ‘tíz törzs’ jelentésű szó rejlik, amelynek fejleménye az ugor népnév.

Számos kérdés vetődik fel, sok az egymásnak ellentmondó és elvarratlan szál.

2.3. Földrajzi névi adatok a Volga-Urál vidékén.

A magyarok ungar nevével azonos illetve azzal hangtanilag, alaktanilag, jelentéstanilag összefüggő földrajzi nevek találhatók a Volga-Urál vidéken. Azon a területen, sőt azon túl is, ahova a források, krónikák Magna Hungária azaz Nagy Magyarország ill. Pascatyr területét teszik. Miután a volgai török népek Magna Hungária létezését követően mentek ezekre a területekre, el lehet különíteni azokat a földrajzi neveket, amelyeknek a névadói a kipcsak törökség (tatár, baskír), vagy a volgai bolgárság utódnépe a csuvas a névadója. Ugyancsak elkülöníthetők azok a nevek, amelyeket az uráli népekhez sorolt nyelveket beszélők alkottak. Van azonban egy réteg, amelynek nevei összefüggnek a Kárpát-medence földrajzi neveivel, a magyarok használta személynevekkel és közszókkal valamint grammatikai elemekkel. Mindez azt is jelenti, hogy az idetartozó tulajdonneveket, közneveket az eddigieknél jóval nagyobb összefüggésben lehet és kell vizsgálni. Ezt követően az eredményeket össze kell vetni a források, krónikák adataival, információival. A következtetéseket, tanulságokat pedig összehasonlítjuk a kutatói véleményekkel, hogy világossá váljon, kik jártak helyes úton, kiknek az eredményeit, feltételezéseit lehet érdemben figyelembe venni. Természetesen a negatív eredmények is hasznosak, mert hozzájárulnak a tovább kutatáshoz, s nem utolsó sorban motiválnak a munkában.

A kérdés túl összetett, ezért csak a teljes anyagot vizsgálva juthatunk el a megoldáshoz. Ehhez pedig számba kell venni a szókezdő mássalhangzó nélküli adatokat, vagyis az ungar párhuzamait, a szókezdő h-t tartalmazókat, azaz a hungar párhuzamait és a szókezdő h-nak megfelelő mássalhangzóval kezdődőket. Miután az ungar és a hungar nevekben a szóbelseji –ng- sem eredeti mássalhangzókapcsolat, vannak párhuzamaik ugyanúgy, mint a szóvégi –r-t illetően. Mindezt, valamint a szerkezeti és a jelentéstani szempontokat is figyelembe véve a földrajzi névi adatok az alábbi módon csoportosíthatók:

2.3.1. Adatok szókezdő magánhangzóval, a szó belsejében –ng-, a szó végén –r, szimbolikusan VngVr:[3]

A nazális + zárhang (-ng-, -nk-) kapcsolatok közül a zöngétlen –k-t tartalmazó lehetett a korábbi. A tudomány jelen állása szerint igen régen ismert mássalhangzó kapcsolat lehetett. Feltételezik, hogy már i.e. 6-4. évezredben használatos volt a protouráli *hk , ”…amely a permi nyelvekben és a magyarban zöngés zárhangként él tovább (*hk > g...), a többi nyelvben kisebb módosulásokat nem számítva a hangkapcsolat mindkét eleme fennmaradt…” Vö.: magy. mag ~ zrj. myg ~ vtj. mug-or ~ cser. mohg-är ’test’ (HAJDÚ 1966:109)

„A …hangkapcsolatok denazalizációja a magyarra és a permire jellemző régi jelenség. Újabb fejleményként, ill. szórványosan egyéb rokon nyelveinkben is előfordul… (HAJDÚ 1966:109)

Az őspermiben a nazális hangkapcsolatok előbb denazalizálódtak, és az így keletkezett zöngétlen zárhangok… csak ezután zöngésültek (*hk > k > g…) .E folyamatban részt vettek a permi nyelvek közös bolgár-török jövevényszavai is, úgyhogy a denazalizáció és zöngésülés időpontját az i.sz. VII-VIII. századra tehetjük…A magyarban ezzel szemben a tárgyalt hangkapcsolatok nazális eleme először erősítette a második tagot, és ezután történt meg a denazalizáció (*hk > hg > g…) Ez a fejlődés az ugor közösségből való kiválásunk után a korai ősmagyarban zajlott le, tehát sok évszázaddal megelőzte a permi denazalizációt. (HAJDÚ 1966:110)

A fentiek értelmében az –ng-t tartalmazó adataink akár 4 ezer évesek is lehetnek. Vizsgálatuk azonban a tulajdonnévi és közszói elterjedtség miatt az eddigiekhez képest jóval nagyobb körben és más szemlélettel[4] szükséges. A földrajzi nevek és a nekik alapul szolgált közszók az alábbi képet mutatják:

Ungar f. TB.153.: bask. Ungar or. Ungar Sterlit., az or. Kuganak baloldali mellékfolyója < bask. or. Ungar (< nem orosz *Ünger)< ----- bask. dial. ongar, ungar ’gödör, szakadék, hasadék, rés’ < *önger, *ünger, *öher, *üher.

Ingir' f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.II.130.: or. Ingir', a régi merik területén gyakran előforduló víznév < or. Ingir' < nem orosz Ingir’, *YngYr.

Injer f. TB.56.: bask. Injer / Ingär / Inžär or. Inzer Belor., Arx., az or. Sim balodali mellékfolyója. < bask. Ingär (< *Yngär < *Yngyr)ängär ’folyó’. < ----- vö.: finnugor

Engerse f. TB.:175.: bask. Engerse / Engersä or. Ingers’a Zianč., az or. Bol’šoj Uskalyk jobboldali mellékfolyója. < bask. Enger (< Ingir’, *YngYr) < ----- vö. bask. dial. ongor ’szakadék, árok völgy’ + se or. Ingers’a < ----- nem orosz *Ingerse.

Ašit enger f. GMA: mar. Ašit enger or. Ašit TASSR, Vor., az or. Ilet' baloldali mellékfolyója. < mar. Ašit + enger < ----- mar. enger ’patak’.

Vüžüng ängür f. GMA: mar. Vüžüng ängür or. Vyžum Ki., Ju., az or. Vetluga baloldali mellékfolyója. < mar. Vüžüng + ängür < ----- vö.: mar. enger ’patak’.

Šulko enger f. GMA: mar. Šulko enger or. Šulka Or., az or. M(alaja) Kokšaga jobboldali mellékfolyója. < mar. Šulko + enger < ----- mar. enger ’patak’.

S’ultinka f. GMA: mar. Sülta enger or. S'ul'tinka M-T., az or. Sarda baloldali mellékfolyója. < mar. Sülta . < Sül + ta + enger < ----- mar. enger ’patak’, or. S’ul’tinka (< S’ul’ + tinka) < ----- nem orosz *Sültinke.

Šimenger f. GMA: mar. Šimenger or. Šima Or., patak, az or. M(alaja) Kokšaga jobboldali mellékfolyója. < mar. Šimenger < . Šim + enger < ----- mar. enger ’patak’.

Ingerešte f. TB.57.: bask. Ingerešte or. Ingerešty Belokat., az or. Ufa mellékfolyója, < bask. Ingerešte < Ingereš < ----- vö.: bask. ingereš ’poszméh, dongó’ + te.

A földrajzi nevekben előforduló tulajdonnévi és köznévi változatok (bask. Ungar, Ingär, Inger, Enger, or. Ungar, Ingir’, Inger, mar. enger, ängür) közszói jelentése ’szakadék, árok, völgy, folyó’. A közszók ma használatosak a török és a finnugor nyelvekben. A bask. ingereš ’poszméh, dongó’ jelentésű szó nem szolgálhatott alapul a folyónévnek, de mint hangutánzó eredetű szónak az inger, ingere töve a szócsaládhoz tartozik.

Hangtani oldalról az Ungar (< *Üngär < *Üngir < *Üngyr < *Yngyr) magánhangzói illabiális veláris fejleményei lehetnek.

2.3.1.1. A szó belsejében -h-:

Üher tau h. TB.158.: bask. Üher tau or. Unertau Abz., város neve < bask. Üher < ----- bask. üher ’lejtő, meredély, hegyoldal’ + tau < ----- bask. tau ’hegy, or. Unertau < ----- bask. Üher tau.

Az ungar-ban a szó belseji –ng- előzménye –nG- lehetett, ahol a zárhang (G) félzöngés ejtésű volt. A fejlődési sor -nk- > -nG- > -h- lehetett. Ez a félzöngés zárhang az ejtésben különböző változásoknak volt kitéve, az ejtett változatokat pedig különféleképpen jegyezték le. A zárelem erősödésével keletkezett az ungar, míg annak gyengülésével az Üher. Ez utóbbi formából kétféleképpen tűnhetett el a zárelem. Egyrészt úgy, hogy nem ejtették, másrész úgy, hogy átvételkor nem hallották vagy nem tudták ejteni, ezért az átvevő nyelvben csak –n- jelenik meg.

Egy másik tendencia, a réshangúsodás is érintette az –nk- ill. –ng- mássalhangzó kapcsolat –k- ill. –g- elemét. Eszerint lehetséges -nk- > -nG- > -ng- >-h- változás is. A zöngésedés és réshangúsodás bizonyos esetekben akár egyszerre is végbe mehetett: „A korai magyar réshangúsodási tendencia bizonyos mértékben a zöngésedésivel is párosult (*-k- > -g-…), amelybe …szorosan beletartozik a nazális elemű hangkapcsolatok második tagjának zöngésülése (a zárjelleg azonban itt megőrződött!).” (HAJDÚ 1966:111)

Hajdú Péter zárójelbe tett megjegyzésének azonban a példák sokasága mond ellent. Vagyis bizonyos esetekben megőrződött a zárjelleg, bizonyos esetekben pedig nem.

2.3.1.2. A szó belsejében –n-:

Üher tau h. TB.158.: bask. Üher tau or. Unertau Abz., város neve < bask. Üher < ----- bask. üher ’lejtő, meredély, hegyoldal’ + tau < ----- bask. tau ’hegy’, or. Unertau < ----- bask. Üher / *Üner tau.

Inerjaly h. Ašm.:-, NAP: or. Inerjaly MAOR., cseremisz falu, Ar.:-. < or. Inerjaly < Iner + jaly < ----- vö.: mar. jal ’falu’.

Kese Inäk f. TB.71.: bask. Kese Inäk or. Malyj In'ak / Šylanener Mišk., az or. Bol'(šoj) In'ak mellékfolyója. < bask. Kese < ----- bask. kese ’kicsi’ + Inäk:folyó neve or. Malyj < ----- or. malyj ’kicsi’ + In'ak < ----- bask. Inäk, or. Šylanener < Šylan < ----- bask. šylan ’mocsári növény’ + ener < ----- mar. ener, enger ’folyó’.

Magas hangrendű szavakban palatális ejtésű (n’) van, amit írásban legtöbbször nem jelölnek. Az alakváltozatok (üner, iner, ener) ’folyó’ jelentésű szavak, amelyek elsőként vízneveknek szolgáltak alapul. A mariban használt változatok (mar. ener, enger ’folyó’) csak megerősítik az –n- és –ng- t tartalmazó szavak rokonságát.

2.3.1.3. A szó belsejében –g-:

Eger‘že f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Eger‘že or. Agryz, folyó neve. < tat. Eger‘že < Eger‘ + že or. Agryz < ----- nem orosz *Agyryzy[5]

Ugra f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.147.: or. Ugra, 1. az or. Oka baloldali mellékfolyója, 2. az or. Zap(adnaja) Dvina mellékfolyója. < or. Ugra < ----- nem orosz *Ügre.

Agym f. TB.19.: bask. Agym / Agrym / Agum or. Agym Kušn., az or. Karmasan jobboldali mellékfolyója. < bask. Agym < Agrym < ----- *Agyrynky[6].

Jěker h. Ašm.V.114.: csuv. Jěker or. Boriskino-Igar' Bug.u., település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jěker < *Jiker, *Iker or. Boriskino < ----- nem or. Boriska + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o + Igar' < ----- nem or. *Iger.

Äger f. TB.176.: bask. Äger or. Agir Tujm., az or. Usen’ jobboldali mellékfolyója < bask. Äger, or. Agir < ----- bask. Äger.

Ägerkül t. TB.176.: bask. Ägerkül tó a volt Beleb. járásban < bask. Ägerkül < Äger + kül < ----- bask. kül ’tó’.

Ägertauy h. TB.176.: bask. Ägertauy Tujm., város neve < bask. Ägertauy < Äger + tauy < ----- bask. tau ’hegy’ + -y: birtokos személyjel.

Agyr jazy f. TB.176.: Agyr jazy (MI BASSR) patak neve. < bask. Agyr[7] + jazy.

Ägerže h. TB.176.: bask. Ägerže / Ägeržä település neve, < ----- vö.: bask. Ägerže víznév.

Ägertamak h. TB.176.: bask. Ägertamak or. Agirtamak < -- Agirskoje Ustje Tujm., település neve < bask. Ägertamak < Äger + tamak < ----- bask. tamak ’torkolat’, or. Agirtamak < ----- nem orosz *Egirtamak, *Ägirtamak.

Agardy h. TB.18.: bask. Agardy or. Agardy Blagovar., település neve. < bask. Agardy < *Agyrdy, or. Agardy < -----nem orosz *Agyrdy / *Agyrdy.

Agardy f. TB.18.: bask. Agardy az or. Karmasan baloldali mellékfolyója.

Agurda h. TB.19.: bask. Agurda / Tüläk or. Agurda Zianč., falu neve. < bask. Agurda < *Ägürdä, or. Agurda < ----- nem orosz *Ägürdä / *Ägürdä.

Az intervokális helyzetű –g- hangot tartalmazó alakváltozatok folyók, tavak, települések neveiben egyaránt előfordulnak, azonban elsődleges a víznévi jelentés. Közszóként a mariban ismert és használt enger ’folyó’ szó denazalizált változata az eger.

Az adatok szerint egyrészt az intervokális helyzetű –k- (< -nk-) nak az ejtése zöngésedett, amit írásban is jelöltek, másrészt a szó belseji –ng- denazalizációjával is létrejöhetett a szóbelseji –g-. „A nazális elem kivetése valamivel később következett be. Az…*hk > -hg- > -g- változás szintén lezajlott az i.sz. V. század előtt, …” (HAJDÚ 1966:111)

Az alakváltozatok (Eger, Ugra <*Ügre, Agryz < *Agyryzy), Igar' < *Iger, Äger, Agir < Äger, Agyr, Agardy < *Agyrdy, Agardy < *Agyrdy / *Agyrdy, Agurda < *Ägürdä, Agurda < *Ägürdä / *Ägürdä) végső soron palatális és veláris hangrend szerint különülnek el. Ez utóbbiak korábbi változatai illabiálisak, azaz ajakrésesek.

2.3.1.4. A szó belsejében –nk-:

Ünkerde f. TB.158.: bask. Ünkerde or. Unkurda Belokat., az or. Vas-jelga jobboldali mellékfolyója < bask. Ünkerde < ----- bask. dial. ünker, onkor, ongor ’gödör, rés, hasadék, szakadék’, or. Unkurda < ----- nem orosz *Ünkürde.

Ankart šurĕ m. Ašm.II.228.: csuv. Ankart šurĕ rét neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ankart + šurĕ < ----- csuv. šur ’mocsár’ + csuv. –ĕ: birtokos személyjel.

Tašinker f. TB.140.: bask. Tašinker or. Tašinkir’ Karm., az or. Karlaman baloldali mellékfolyója. < bask. Tašinker[8] < Taš + inker < ----- bask. dial. inker ’hegy hajlata’ + or. Tašinkir’ < ----- nem orosz Tašynkyr’.

Az –nk- mássalhangzó kapcsolatot tartalmazó adatokat több okból kellett bemutatni. Egyrészt azért, mert az –nk- előzménye az –ng-nek, s a földrajzi nevekben a hangkapcsolat zárhangja vagy egy eredetibb fél zöngésnek ejtett (G) hangnak zöngétlennel (k) való lejegyzése, vagy annak ejtésben és írásban zöngétlennel való helyettesítése. Az alakváltozatok Ünkerde, Unkurda (< *Ünkürde), Ankart, inker, inkir’ hangtanilag, szerkezetileg egyaránt összefüggnek. Valamennyi összetett szó, az utótagban gyakran csak a kezdő mássalhangzó maradt fenn. Azokban az esetekben, ahol ezt a kezdő mássalhangzót továbbiak követik, körültekintően kell eljárni, hogy megítélhessük, az utótag részeként vagy képzőnek kell-e felfogni. Vö.: Ünkerde < Ünke + rde, Unkurda < Unku + rda, Ankart < Anka + rt, , inker < inke + r, inkir’ < inki + r’. Az –nk- mássalhangzó kapcsolatban a –k- félzöngésen ejtett (G). A bemutatást indokolja az is, hogy mocsárnevekben, folyónevekben szerepelnek a neveink, közszói jelentésük (’gödör, rés, hasadék, szakadék’) pedig rokon a szóbelseji –ng- s adatokéval. Végül igazolják a források említte Nukarda, nu.k.r.da adatok valódiságát, s az alakváltozatok számának növelésével közelebb juthatunk ezen adatok és az ungar név megfejtéséhez, ill. minél pontosabb magyarázatához.

2.3.1.5. A szó belsejében –k-:

Ükerešte t. TB.157.: bask. Ükerešte or. Ukerešte Iliš., tó neve < bask. Ükerešte < ----- bask. ükereš ’’bőgés, üvöltés, ordítás, síránkozás’ + -te < ----- vö.: ko. ty ’tó’ or. Ukerešte < ----- bask. Ükerešte.

Ükärle t. TB.157.: bask. Ükärle or. Ukarlino Nuriman., falu neve. bask. Ükärle < ----- Ükär + le, or. Ukarlino < Ukarla (< ----- bask. Ükärle) + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Ukarinuškăně h. Ašm.:-, NAP: csuv. Ukarinuškăně or. Ogarinkino <-- Ogarkino Šu., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Ukarinuškăně < Ukarin < *Ükerin + uškăně < ----- csuv. uškăn ’telep, település’ + csuv. – ě: birtokos személyjel, or. Ogarinkino < Ogarinka < *Ukarinka (< ----- nem orosz *Ükerinke) + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Akărpaj śyrmi f. Ašm.I.93.: csuv. Akărpaj śyrmi, patak neve 5 mérföldre Musirmy Cu. falutól, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Akărpaj < Akăr (< *Akyr)[9] + paj + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Akăr h. Ašm.I.93.: csuv. Akăr / Akăr jalĕ, valamilyen falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Akăr (< *Akyr) + jalĕ < ----- csuv. jal ’falu’ + csuv. –ĕ: birtokos személyjel.

Akar śyrmi d. Ašm.II.221.: csuv. Akar śyrmi Cu., határrész neve az or. Starak falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Akar[10] + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Akra jal' h. Ašm.II.221.: csuv. Akra-jal' or. Akarejkino Čist.u., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Akra < *Akăra + jal' < ----- jal ’falu’, or. Akarejkino < ----- nem orosz *Akarejka + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Az alakváltozatok (Ükere, Üker, Ukar, Ukarin, Akăr, Akar, Akra) előfordulnak tavak, folyók, határrész és települések neveként ill. nevében. Az elnevezést a vizes helyek tulajdonságai motiválták.

Hangtani oldalról a szó belseji –k- az eredetibb –nk- kapcsolatból denazalizációval jött létre. Magánhangzóközi helyzetben fél zöngés (G) hangot ejtenek. Az adatok Ükereš, Ukarin, *Akarejka, Ükär, Akăr, Akar, Akra összehasonlító hangtani vizsgálatának eredményeképpen egyrészt a palatális labiális szókezdő ü- eredetibb az u-val szemben, másrészt a csuvas adatokban a redukált -ă- előzménye illabiális veláris –y- volt. A redukáltat olykor már nem is jelölik írásban (vö.: Akra). A szókezdő a- ejtése illabiális. A hangrendet illetően a nevek, szavak két csoportja különíthető el, mégpedig a palatális (magas) és a veláris (mély) hangrendűek. A nevek aktuális jelentése szempontjából pedig lényeges, hogy patak, tó, határrész és falu nevében fordulnak elő, a neveknek alapul szolgált közszók lexikális jelentése pedig ’víz, folyó, mélyedés, völgy’ lehetett, amelyek végső soron az eredeti komplex jelentésnek a részei, s mint ilyenek, a mai nyelvekben is ismertek. Ld.: a szó belseji –g-nél.

2.3.1.6. A szó belsejében –m-:

Ämir h. TB.177.: bask. Ämir or. Amirovo Ask., Buzd., Igl., Sterlib., falvak neve < ----- bask. Ämir: személynév.

Ümer h. TB.158.: bask. Ümer or. Umirovo Bakal., település neve < bask. Ümer < ----- bask. Ümer személynév, or. Umirovo < Umir (< ----- bask. Ümer) + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Ěmer śălě f. Ašm.IV.14.: csuv. Ěmer śălě Xval.u., forrás neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěmer < ----- csuv. ěměr ’élet’[11] + śălě < ----- csuv. śăl ’forrás’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

A földrajzi nevek összehasonlító hangtani vizsgálata alapján az intervokális –m- egyértelműen korábbi –nk- mássalhangzó kapcsolat fejleménye, kivéve, amikor –np-, nb- kapcsolatban a bilabiális p ill. b hatására az n hasonult m-mé.[12]

Az alakváltozatok (or. Amur, Amir, Umir, bask. Ämir, Ümer) előfordulnak folyó és települések nevében. Ez utóbbiaknak alapul szolgálhatott személynév, de végső soron az is víznévi eredetű.

2.3.1.7. Szóbelseji –nb-:

Anbar f. TB.24.: bask. Anbar or. Anbar Belor., az or. Majgašl'a jobboldali mellékfolyója. < bask. Anbar?

Az egyetlen adatunkban az –nb- lehet –nk- mássalhangzókapcsolat fejleménye (-nk- > *-ng-> *-nw- > -nb-, de lehet összetétel végső és kezdő mássalhangzója (Anbar < An + bar)

2.3.1.8. Szóbelseji –mp-:

Kiv ampar śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Kiv ampar śyrmi Kra. < csuv. Kiv < ----- csuv. kiv ’ öreg, régi’ + ampar < ----- csuv. ampar, dial. xampar ’hombár’ + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Pat'uk amparě Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Pat'uk amparě U. < csuv. Pat'uk < *Patük + csuv. amparě < ----- csuv. ampar, dial. xampar ’hombár’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

…..A csuvasban az –mp- -p-je félzöngés (B) ejtésű. Az –mp-np-ből. A csuv. ampar ’hombár’ a XII-XIII. sz. ban anbar ’raktár’, ’hombár’, ’vagyonmegőrző hely’, tat. bask., kazah, nog., oszm. ambar, k.kalp. xambar, üzb. ombor, ambar, türkm. ammar, tuv. anmaar ’kamra, hombár’ ’tároló, …(JEGOROV 1964) más nyelvi megfelelői azért is fontosak, mert jelzik a korábbi –n- meglétét, a szó elején a x-, h-–np-, -mp-, -mb-, -nm-, -mm- megfeleléseket. Elsődlegesen ’mélyedés, völgy, meder’ jelentésben kell őket felfogni. A gabona, a vagyon tárolására használt hombár a víztároló mintájára készült. A természetben a legelső és legnagyobb vagyontároló pedig a tó, a folyó. A szó megfejtésekor innen kell kiindulni. mássalhangzót, a szó belsejében pedig hasonulással keletkezett –

2.3.1.8. Szóbelseji –mb-:

Ämbür f. TB.177.: bask. Ämbür or. Ambur Čišm., az or. Dema baloldali mellékfolyója. < bask. Ämbür, or. Ambur < ----- bask. Ämbür.

Az –mb- mássalhangzó kapcsolat -m-je hasonulás révén keletkezett a –b- indukálására. Az –mb- előzménye –mB-[13]mp- volt. ill. –

2.3.1.9. A szó belsejében –b-:

Abaršog f. TSK.7.: or. Abaršog, patak, amely baloldalról ömlik az or. Sevarnaja Mylva folyóba. < or. Abaršog (< ----- nem orosz *Apyr / *Äpyr) < Abar + šog < ----- vö. csuv. šyv ’víz’ alt. sug ’víz’.

Iprejel h. Ašm.VI.194.: csuv. Iprejel or. Ibr'ajkino, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ipre < ----- vö.: csuv. jěpre ld. jepre-[14] ’nedvesedni, vizesedni’ + jel < ----- csuv. jel ld. csuv. jal ’falu’, or. Ibr'ajkino < ----- nem orosz Ibrejka + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Kěsle jal h. Ašm.VII.302.: csuv. Kěsle jal M-P., falu neve, NAP: csuv. Kěsle jal' or. Ibrajaly M-P., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Kěsle < ----- vö. or. gusli ’orosz népi hangszer’ + jal < ----- csuv. jal ’falu’, or. Ibrajaly < Ibra < ----- nem orosz Ibre < ----- vö.: csuv. jěpre ld. jepre- ’nedvesedni, vizesedni’ + jaly < ----- csuv. jal ’falu’.

Üpreś h. Ašm.IV.19.: csuv. Üpreś or. Ibresi, falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Üpreś < Üpre + ś, or. Ibresi < nem orosz Ibre < ----- vö.: csuv. jěpre ld. jepre- ’nedvesedni, vizesedni’ + si.[15]

…..Az alakváltozatok (Abar, Ibraj, Ibra, Ibre) az orosz használatú nevekben fordulnak elő. Csuvas nyelvi megfelelőiben –p- van. Nemcsak a csuvasban, hanem a korábbi alakokban magánhangzóközi fél zöngés (–B-) hangot ejtettek, amit –b- zöngéssel vettek át illetve jegyeztek le. A fél zöngés –B- pedig fejlemény, amely közvetlenül vagy bilabiális réshangból (w) keletkezett, vagy pedig interdentális zöngétlen spiránsból (j) zöngésedés és zárhangúsodás útján (-tk- >- tx- > -Jx- > -J- > -j[16] > -B-). A magánhangzók illabiálisak. A csuvas adatban lévő ü- labiális palatális közvetlen előzménye is illabiális palatális (i-) volt.

2.3.1.10. A szó belsejében –p-:

Ipre jel h. Ašm.III.127.: csuv. Ipre-jel / Kiv jal or. Ibrajkino Bug.u., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ipre < *Ypre + jel < ----- ld. csuv. jal ’falu’ or. Ibrajkino < Ibrajka (< ----- nem orosz *Yprejke) + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Apărša f. Ašm.I.280.: csuv. Apărša, az or. Bula mellékfolyója, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Apărša < Apăr < *Apyr[17] + ša < ----- vö.: csuv. šyv ’víz’.

Oprem śyrmi f. Ašm.III.258.: csuv. Oprem śyrmi, patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Oprem: folyónév (< *Oprenke < *Opretke ) + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Upri var d. Ašm.III.258.: csuv. Upri-var Asakas.v., határrész neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Upri: folyónév + var < ----- csuv. var ’árok, patak’.

Uprăk f. Ašm.III.258.: csuv. Uprăk Jau., patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Uprăk < ----- vö. magy. apró ’kicsi’.

Uprăk tăvajkki d. Ašm.III.258.: csuv. Uprăk tăvajkki Jau., határrész neve az or. Bol'šoje Jauševskoje obščestvo földjén, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Uprăk: folyónév < ----- vö. magy. apró ’kicsi’ + tăvajkki < ----- csuv. tăvajkkă[18] ’folyó lankás partja, hegyoldal’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Az írásban jelölt zöngétlen –p- valójában félzöngés ejtésű, amit az orosz –b-nek vett át és jegyzett le. Keletkezését ld. a –b- nél.

Az alakváltozatok (Ipre, Apăr, Oprem, Upri, Uprăk) folyók, határrészek és települések nevében fordulnak elő. Az –r és a magánhangzós végűekhez képest teljesebb forma a magánhangzó + -k (-Vk) végű, ez utóbbihoz képest az Oprem –m-je olyan –nk- fejleménye, amelyből denazalizáció nyomán jött létre a –k (vö. Uprăk).

2.3.1.11. A szó belsejében –v-:

Yuary f. TB.174.: bask. Yuary or. Uvary Kugarč., az or. Bol’šoj Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Yuary < *Ywary < *Awary.[19], or. Uvary < ----- bask. Yuary.

Avărśyrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Avărśyrmi or. Avyr-Sirmy V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Avăr (< Avyr) < ----- csuv. avăr ’örvény’ + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel. or. Avyr-Sirmy < ----- csuv. Avyrśyrmi.

Măn Avăr f. Ašm.I.5l.: csuv. Măn Avăr, meredek part, az Aniša folyó kanyarulata, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Măn < ----- csuv. măn ’nagy’ + Avăr < ----- csuv. avăr 1. ’vékony’, ’ostor, inda’ 2. ’örvény, vízforgás’.

Avăr kül kiremečě v. Ašm.I.5l.: csuv. Avăr kül kiremečě, valamilyen kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Avăr < ----- < ----- csuv. avăr 1. ’vékony’, ’ostor, inda’ 2. ’örvény, vízforgás’+ kül < ----- csuv. kül ’tó’ + kiremečě < ----- csuv. kiremet + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Avărśyrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Avărśyrmi or. Avyr-Sirmy V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Avărśyrmi < Avăr < ----- csuv. avăr 1. ’vékony’, ’ostor, inda’ 2. ’örvény, vízforgás’[20], 3. ’vágni, aprítani’ + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Avruj h. Ašm.:-, NAP: csuv. Avruj <-- Avăr-uj or. Avruj <-- Avyruj <-- Cvetok V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Avăr < ----- csuv. avăr 1. ’vékony’, ’ostor, inda’ 2. ’örvény, vízforgás’ + uj < ----- csuv. uj ’mező’.

Kamennyj Vrag h. Ašm.XVII.: or. Kamennyj Vrag Kuzn.u., település, NAP:-, Ar.:-. < or. Kamennyj < ----- or. kamennyj ’kő-, köves’ + vrag < ----- 1. or. ovrag ’árok, patak, szakadék’, 2. csuv. var ’árok, patak’.[21]

Berezovyj Ovrag h. Ašm.:-, NAP: or. Berezovyj Ovrag <-- Berezovyj Vrag P., csuvas település, Ar.:-. < or. Berezovyj < ----- ber'ozovyj ’nyírfás’ + Ovrag < ----- or. ovrag ’szakadék, hasadék’.[22]

Uvarovka h. Ašm.:-, NAP: or. Uvarovka Al., orosz falu, Ar.:-. < or. Uvarovka .

Yuaraš f. TB.174.: bask. Yuaraš or. Uvar'aš Bajm., az or. Tanalyk jobboldali mellékfolyója. < bask. Yuaraš < *Ywaraš or. Uvar'aš < ----- nem orosz *Yuareš, *Ywareš < *Awareš.

Az alakváltozatok (Uvary, Avăr, Avyr, Vrag, Ovrag, Uvarovka, Uvar’aš) folyók, folyószakasz, vallásos hely és települések neveiben szerepelnek.

A magánhangzók illabiálisak, vagy illabiális eredetűek. A baskír Yuaraš első szótagjában lévő –u- s az orosz használatú formában a -v- ugyanarra a nem eredeti –w- előzményre vezethető vissza. Ez a bilabiális zöngés spiráns, azaz két ajak közti zöngés réshang eredeti –tk- kapcsolatból az alábbi módon keletkezhetett: -tk- > -ng- > 1. -g- > -g- > -w-, 2. -ng- > -g- > -w-. A –w- pedig egyik irányban vokalizálódott, a másik irányban pedig dentolabiális –v- lett.

A közszók közül idetartozik a mansiban használt ovra ’meredek partú folyó’ és az ovrah ’szakadék, folyó’, amelynek rokona az oroszban ismert ovrag ugyancsak ’szakadék, folyó’ jelentésben. Az orosz ovrag nem lehet eredeti szláv szó, hanem jövevény, és nem lehet a vrag forma fejleménye.

2.3.1.12. A szó belsejében vokális, azaz magánhangzó (–V-) van:

A baskír földrajzi nevekben gyakran előfordul, így három magánhangzó kerül egymás mellé.

Yuary f. TB.174.: bask. Yuary or. Uvary Kugarč., az or. Bol’šoj Ik jobboldali mellékfolyója.

Auyrgazy f. TB.27.: bask. Auyrgazy or. Aurgazy Karmask., Aurg., az or. Uršak jobboldali mellékfolyója vö.: bask. auyr < ajyrgazy vö. ÓT. ygyz ’folyó’, or. Aurgazy < ----- bask. ’folyóelágazás, patak’, Auyrgazy.

A triftongus (auy) középső magánhangzójának (-u-) előzménye –w-. E bilabiális zöngés spiráns olyan -g- réshangból keletkezett, amelynek egy másik irányú fejleménye –j- volt. A szó jelentése bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’.

2.3.1.13. Az előzőekben meglévő magánhangzó is eltünt a szó belsejében (–0-). Ennek következtében diftongus van a szó elején:

Ajyr f. TB.20.: bask. Ajyr or. Air Salavat., az or. Jur’uzan’ baloldali mellékfolyója. < bask. Ajyr < ----- bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’, or. Air < ----- bask. Ajyr.

Auyrgazy f. TB.27.: bask. Auyrgazy or. Aurgazy Karmask., Aurg., az or. Uršak jobboldali mellékfolyója bask. Auyrgazy < Auyr < -----auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’, gazy vö. ÓT. ygyz ’folyó’, or. Aurgazy < ----- bask. Auyrgazy. bask.

Jórészt az orosz megfelelőkben fordul elő. Ez azt jelenti, hogy az eredetibb formából az VnkVr > VgVr > VwVr, VjVr > VVVr > VVr változási sorban négy hangból kettő maradt meg.

2.3.1.14. A következő csoportba olyan adatok kerülnek, amelyek elvileg két úton keletkezhettek. Dönteni pedig azért nehéz, mert elvileg az ungar előtagjának az unga (< utka ) formának is lehet urka, ur fejleménye ugyanúgy, mint magának az ungar szónak, vö. ungar > ugar > *ugar > *uwar > ur.

Eszerint csak egy magánhangzó maradt az –r előtt: VnkVr > VgVr > VVVr > VVr > Vr.

Ar [23]f. TB.24.: bask Ar or. Ar Ask., Balt., az or. Bystryj Tanyp baloldali mellékfolyója.

Ar tauy h. TB.24.: bask. Ar tauy or. Arskaja gora Išim., város neve.

Ar tašy h. TB.24.: bask. Ar tašy or. Arskij Kamen’ Belor., város neve.

Ar Sěntěr h. Ašm.I.317.: csuv. Ar- Sěntěr or. Malyj Sundyr' Kozm.u., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ar + Sěntěr.

Yrjady TB.174.: bask. Yrjady or. Irjazy Čišm., az or.- Dema jobboldali mellékfolyója. < bask. Yrjady < ----- Yr + jady < ----- bask. jady ’tisztás’ or. Irjazy < ----- bask. Yrjady.

Šögör f. TB.171.: bask. Šögör / Urjady Ur., folyó neve < bask. Šögör, bask. Urjady < Ur: folyó neve < ----- vö. udm. ur, ör ’folyómeder, vízmosás’ + jady < ----- vö. bask. üdän ’völgy, folyómeder’.

Orszk ’város a Szovjetunióban’…Az or. Orszk átvétele. Az Or (or. Or’) folyónak az Uralba torkollásánál 1735-ben erődöt alapítottak, amelyet az Or folyóról neveztek el…a német névadásnak megfelelően Orenburg-nak majd oroszul Orskaja krepost’-nak (’Or-erőd’) nevezték el, s végül Orszk-nak. Az Or’ folyónév talán tör. or ’gödör, lyuk, árok’ köznévvel tartozik össze. (KISS 1980)

Az ar a-ja illabiális ejtésű lehet. Az ar további változásokon ment keresztül: ar > I. yr > ir > 1. ür 2. er > ör II. är > er > ör. Az ur (veláris labiális magánhangzóval)előzménye ür (palatális labiális magánhangzóval) lehetett.

2.3.1.14.1. Az Vr –r-je nem volt mindig a szó végső hangja. Eredetileg mint összetett szó (vö. ungar < unga + r, Vr < V + r) az utótag kezdő mássalhangzóját követhette egy magánhangzó, magánhangzó + mássalhangzó (Vk, Vt) stb. aszerint, hogy a feltett *rVtkV, *rVtVkV formáknak milyen fejleményei jelentkeznek a földrajzi nevekben. Először az r + magánhangzós (rV) szerkezetűeket vizsgáljuk meg.
Ara d. Ašm.I.318.: csuv. Ara Cu., erdei határrész neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ara < ----- vö.: finn aro ’völgy’, ouru ’meder, mély völgy, vízáradás’
Ara jalě h. Ašm.I.: Ara jalě Cu., Tugajevo tatár falu neve az Ara folyónál Koval' falu közelében, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ara < ----- Ara: folyónév < ----- vö.: finn aro ’völgy’, ouru ’meder, mély völgy, vízáradás’ + jalě < ----- csuv. jal ’falu’ + csuv. –ě:birtokos személyjel.
Ara puś h. Ašm.I.: csuv. Ara-puś Cu., or. Araboš falu, NAP: Arapuś or. Arabosi <-- Staryje Arabosi U., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Ara < ----- Ara: folyónév + puś < ----- csuv. puś ’fő, fej’ or. Staryje < ----- or. staryje ’öreg, régi’ + Arabosi < ----- nem orosz *Arapuśy.
Aslă Ara puś h. Ašm.I.: Aslă Ara puś Buu., or. Bol'šije Arabuzi falu 8 verstára Janšixovo falutól, NAP: csuv. Aslă Arapuś or. Bol'šije Arabuzi Ta., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Aslă < ----- csuv. aslă ’öreg, régi’ + Ara < ----- Ara: folyónév + puś < ----- csuv. puś ’fő, fej’ or. Bol'šije < ----- or. bol’šije ’nagy’ + Arabuzi < ----- nem orosz *Arapuśy.
Kĕśĕn Ara puś h. Ašm.I.: Kĕśĕn Ara puś Buu., or. Malyje Arabuzi falu, NAP: csuv. Kĕśĕn Arapuś or. Malyje Arabuzi B., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Kĕśĕn < ----- csuv. kĕśĕn ’kicsi, kicsiny’ + Ara < ----- Ara: folyónév + puś < ----- csuv. puś ’fő, fej’ or. Malyje < ----- or. malyje ’kicsi’ + Arabuzi < ----- nem orosz *Arapuśy.
Ara šyvě f. Ašm.I.: Ara šyvě, kis folyó neve, amely Arabosi falunál kezdődik, és a Svijaga -ba ömlik, NAP:-, Ar.:-, OP.:-. < csuv. Ara < ----- Ara: folyónév + šyvě < ----- csuv. šyv ’víz’ + csuv. –ě: birtokos szeméylyjel.

Ari śyrmi f. Ašm.I.: Ari śyrmi, patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ari < ----- Ari: folyó neve + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Uri var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Uri var M. < csuv. Uri < ----- Uri: folyó neve < ----- szam. uri ’út’ + var < ----- csuv. var ’árok, patak’.

Urikassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Urikassi or. Sosnovo Kr., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Urikassi < ----- Uri: folyó neve < ----- szam. uri ’út’ + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel or. Sosnovo < Sosna < ----- or. sosna ’fenyő’ + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Äri f. TB.178.: bask. Äri or. Ari Tatyšl., az or. Buj mellékfolyója. < bask. Äri, or. Ari < ----- bask. Äri.

A földrajzi névi alakváltozatok (Ara, Ari, Uri, Äri) folyók, erdei határrész és települések nevében szerepelnek. A neveknek alapul ’völgy, meder, vízáradás ill. út’ jelentésű szavak szolgáltak, vagy részben folyónevek, amelyeknek a közszói jelentése ugyanez.

2.3.1.14.2. Az utótag kezdő r-jét követhette magánhangzó és mássalhangzó kapcsolata (Vk, Vn, Vm, Vt):

Erykšy t. GMA: mar. Erykšy / Ürükša or. Erekša Ju., tó az or. Erekša helység mellett. < mar. Eryk + šy < ----- vö. csuv. šyv ’víz’.

Ürek f. TB.161.: bask. Ürek or. Ur'uk Išim., Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója. < bask. Ürek < ----- vö. bask. üdäk ’völgy’, magy. üreg ’gödör’, or. Ur'uk < ----- nem orosz *Ürük.

Arăk kassi h. Ašm.I.327.: csuv. Arăk-kassi Ču., falu neve, NAP: csuv. Arkkassi or. Arkasy Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Arăk (< *Aryk) < ----- vö.: finn orko ’vizes völgy, mélyedés’. csuv. arăk, arkă ’szoknya vagy ruha alja, alsó része’[24] (JEGOROV 1964)

Ěrek śul d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: Ěrek śul, U., rét. < csuv. Ěrek < ----- Ěrek: folyó neve + śul < ----- csuv. śul ’út’.

Ureka vüd f. GMA: mar. Ureka vüd or. Ureka Not., az or. Šukšan jobboldali mellékfolyója. < mar. Ureka:folyónév + vüd < ----- mar. vüd ’víz’.

A –k ugyanolyan –tk fejleménye, mint az előtag esetében. Vö.: 2.3.1.5. A szó belsejében –k-.

Orenburg ’város a Szovjetunióban’…Az or. Orenburg átvétele. Ez eredetileg a mai Orszk helyén levő erődöt jelölte, s s csak 1743-ban vonódott át az Orszktól 280 km-re fekvő új településre, amely a Szakmara folyónak az Uralba torkollásánál épült…(KISS 1980)

Az –n ugyanúgy keletkezhetett, mint az előtagban, vö.: 2.3.1.2. A szó belsejében –n-:

Erem varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Erem varě M. < csuv. Erem? + varě < ----- csuv. var ’árok, patak’ + csuv. – ě: birtokos személyjel.

Erěmkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Erěmkassi <-- Iremkassi Jamaš or. Iremkasy C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Erěmkassi < Erěm + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Măn uram u. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Măn uram Kra. < csuv. Măn < ----- csuv. măn ’nagy’ + uram < ----- csuv. uram ’utca’.

Śemkke uramě u. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Śemkke uramě U. < csuv. Śemkke + uramě < ----- csuv. uram ’utca’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Uram puśě ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Uram puśě M-P. < csuv. Uram < ----- csuv. uram ’utca’ + puśě < ----- csuv. puś ’fő, fej’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Az –m korábbi –nk mássalangzó kapcsolat fejleménye, vö: 2.3.1.6. A szó belsejében –m-:

Ěret u. Ašm.IV.13): csuv. Ěret, házsor, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěret < ----- csuv. ěret ’sor, rend, csík’.

Vărăm ěret ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Vărăm ěret A. < csuv. Vărăm < ----- csuv. vărăm ’hosszú’ + ěret < ----- csuv. ěret ’sor, rend, csík’.

Jĕś ĕrečě d. Ašm.V.37.: csuv. Jĕś ĕrečě, mező neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jĕś < ----- vö. csuv. jüś- ’savanyodni’ + ĕrečě < ----- csuv. ěret ’sor, rend, csík’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

A csuvas ěret ’sor, rend, csík’ szónak az or. r’ad, magy. rend szavakkal való viszonyát tisztázni kell.

2.3.1.14.3. Az utótagban is lehet szó belseji –tk- úgy, mint az előtagban. Ennek a –tk-nak szintén lehetnek fejleményei. Ld. fent.

Uretkekassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Uretkekassi or. Oratkakasy <-- Oratka C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Uretkekassi < Uretke + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel, or. Oratkakasy < ----- csuv. Uretkekassi.

Valamennyi ( -k, -n, -m, -t ) a már jelzett –tk- mássalhangzó kapcsolat változásainak eredménye. Az adatok tanúskodnak arról, hogy a –tk- mind az előtagban, mind az utótagban megvolt, s megtalálhatók a fejleményei is. Sőt magánhangzó is követhette. Eszerint az ungar utótagjának (r) lehetnek rVkV, rgV fejleményei is.

2.3.1.14.3. rVkV:

Ereke śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke śyrmi Kra. < csuv. Ereke + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Ereke varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke varě A. , < csuv. Ereke + varě < csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Ereke věretně var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke věretně var Ja. < csuv. Ereke + věretně < ----- csuv. věret- forrni’ + csuv. –ně: múlt idejű melléknévi igenév képző + var < ----- csuv. var ’árok, patak’.[25]

Uraka külli t. Ašm.III.268.: csuv. Uraka külli, tó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Uraka < ----- finn orko ’vizes völgy, mélyedés’, ura ’bevágás, meder’ + külli < ----- csuv. külě ’tó’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

2.3.1.14.4. rgV:

Ürge Akbaš h. TB.158.: bask. Ürge Akbaš or. Verxneakbaševo Kušn., falu neve < bask. Ürge < ----- bask. ürge ’felső’ + Akbaš < Ak < ----- Ak: víznév + baš < ----- bask. baš ’fő, fej’, or. Verxne < ----- or. verxne (< ----- or. verx ’felső’ + or. –n-: melléknév kéző’) ’felső’ + akbaš < ----- bask. Akbaš + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o.

Ürge Tölök f. TB.160.: bask. Ürge Tölök or. Urgu Tel'ak Igl., az or. Sim jobboldali mellékfolyója. < bask. Ürge < ----- bask. ürge ’felső’ + Tölök, or. Urgu Tel'ak < ----- nem orosz *Ürgü Telek.

Valamennyi változat (vö.: Ereke (< E + reke), Eryk (< E + ryk), Ürek (< Ü + rek), Ürge (< Ü + rge), Arăk (< A + răk), Ěrek (< Ě + rek), Erem (< E + rem), Uram (< U + ram), Ara (< A + ra) , Ari (< A + ri), Uri (< U + ri), Äri (<Ä + ri), Ar (< A + r) , Ur (< U + r), Yr (< Y + r)

az ungar fejleménye. Úgy keletkeztek, hogy az ungar (unga + r) előtagjának szóbelseji –ng- (> -g- > -w- > -V- > -0-) mássalhangzókapcsolat eltünt, s az előző és követő magánhangzó mint diftongus monoftongizálódott ( > -VV- > -V-, s először hosszú magánhangzó, majd rövid ill. redukált magánhangzó keletkezett. Tehát ungar > ur. Az ungar utótagjának az r-nek teljesebb képviselői (reke, ryk, rek, rge, răk, rem, ram, ra, ri) is vannak a párhuzamos adatokban, de az r mint utótag maradványa gyakori egymagában is.

Megrajzolható a földrajzi nevek összehasonlító hangtani vizsgálata alapján a szókezdő magánhangzók és a szóbelseji magánhangzók fejlődési sorrendje[26].

Az adatok folyó, mellékfolyó, mélyedés, árok, völgy, folyómeder, tó, rét, erdei határrész, út, utca, falu, város nevében fordulnak elő. Közös bennük, hogy mindegyikben megtalálható a mélyedés, árok jelentéstartalom. Az út elsőként a víz, a folyóvíz útjára vonatkozott, idővel tartalmi hasonlóság révén az utcát is idetartozó szóval nevezték el. A falu és a város kaphatta az elevezést a közelben lévő folyóról, de az ősibb elnevezési logika szellemében maga a falu mivel mélyedésben, folyómenti hajlatban volt, s a helyet ugyanúgy a víz alakította, mint a folyómedret, az elnevezés nem véletlenül azonos a folyó nevével. A város eredetileg folyóval, majd árokkal háromszög alakban bezárt terület volt, az erőd építés későbbi. Elsődleges tehát a ’víz, folyó’ jelentés. A ’felső’ jelentés onnan van, hogy a folyó forrás felőli szakasza, a kezdete fent van a folyó többi részéhez képest.

2.3.1.15. Szó belsejében –tk-:

Az utótag maradványa az r nem eredeti hang, hanem t fejleménye, amely a t zöngésedésén és réshangúsodásán keresztül jött létre: t > d > r. Mind a földrajzi nevekben, mind a közszókban fennmaradt az eredeti t hangot tartalmazó forma is. A jelentésváltozások sorából azonban a megfelelő láncszemet kell kiválasztani akkor, amikor a földrajzi névnek alapul szolgáló szót keressük. Pl. az alábbi pataknév esetében az előtagnak At valamilyen nyelvi at ’víz’ jelentésű kellett szolgáljon, és nem a szócsaládhoz tartozó törökben meglévő at ’ló’ jelentésű szó. Vö:

Atkaran f. TB.26.: bask. Atkaran or. Atkaran Arx., patak. < bask. Atkaran <. At < ----- vö.: szam üt ’víz’, mansi ut, üt ’víz’ + karan < ----- bask. karan ’a folyónak nem befagyott része’.

Az ungar szóbelseji –ng-je is fejlemény, olyan –tk- mássalhangzó kapcsolatból kelekezett, ahol a –tk- csak a nyílt szótag megszűnése után jött létre, előtte –tVkV- volt. A –tk- kapcsolatból nazalizáció és zöngésedés útján lett –ng-.

A szó belsejében –tk-: (vö.:VngVr ~ VnkVr ~ VtkVr)

Etker h . A¨m.:-, NAP: csuv. Etker or. T'aberdino-Etkerovo Kor., csuvas és orosz falu, Ar.:-. < csuv. Etker, or. T'aberdino < ----- nem orosz *Teberda + or. –in: birtokos melléknévképző + Etkerovo < ----- csuv. Etker + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

A helynév érdekessége, hogy az orosz használatú forma a T'aberdino-Etkerovo két olyan változatot tartalmaz, *Teberda, Etker) amelyek genetikailag összefüggnek: *Teberda < *Tenkerda < *Tetkerda, Etker < *Tetker. Eredetibb, teljesebb forma a szókezdő mássalhangzós változat volt, a szóbelseji –b-pedig –tk- fejleménye. A szóvégi rda a mellérendelő összetétel utótagja (*Tebe + rda). Mind az előtag, mind az utótag hordozza a ’víz, folyó, árok stb.’ jelentést.

2.3.1.16. A szó belsejében –nj-: (vö.:VngVr ~ VnkVr ~ VnjVr)

Injer f. TB.56.: bask. Injer / Ingär / Inžär or. Inzer Belor., Arx., az or. Sim balodali mellékfolyója. < finnugor ängär ’folyó’.

A névváltozatok azért is fontosak, mert segítenek felrajzolni az –ng- továbbfejlődési útjait.

A nazális megmaradása mellett a g réshangúsodott és palatalizálódott -ng- > 1. -ng- > -nj-, tovább változva affrikálódott stb.: > -ndzs- > -nž-, 2. –nž-[27], 3. > -ndz- > -nz-.

2.3.1.17. A szó belsejében –jg-:

A –tk- kiinduló zárhang + zárhang mássalhangzó kapcsolat nazalizációs folyamatban ( -nk- > -ng-) való részvételét mutattuk be a fentiekben. Egy másik irányú változás szerint előbb zöngésedési folyamatban vehettek részt, majd ezt követően, vagy a zöngésedéssel egyidőben palatalizáció érhette a t- mássalhangzót: t > d > d’ > j.

Ajgyr h. TB.20.: bask. Ajgyr or. Ajgir Belor., település neve. < Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’.

Ajgyrtaš h. TB.20.: bask. Ajgyrtaš Belor., város neve, < bask. Ajgyrtaš < Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ + taš < ----- bask. taš ’kő’.

Ajgyrbatkan h. TB.20.: bask. Ajgyrbatkan or. Ajgyrbatkan Abz., tanya neve, < bask. Ajgyrbatkan < bask. Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ + batkan < ----- bask. batkan ’tompított, finomított’

Ajgyrjal h. TB.20.: bask. Ajgyrjal or. Ajgyrjal Belokat., falu neve < Ajgyrjal < Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ + jal < ----- bask. jal ’sörény, üstök, sűrű fésű, hegygerinc, hegyhát’, or. Ajgyrjal < ----- bask. Ajgyrjal.

Ajgyrjal tauy TB.20.: bask. Ajgyrjaltauy Davl., város neve, < Ajgyrjaltauy < Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ + jal < ----- bask. jal ’hegygerinc, hegyhát’ + tauy < ----- bask. tau ’hegy’ + bask. –y: birtokos személyjel.

Ajgyrjaly baśyuy d. TB.20.: bask. Ajgyrjaly baśyuy Sterlib., szántóföld, mező, < bask. Ajgyrjaly < Ajgyr < ----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ + jaly < ----- bask. jal ’hegygerinc, hegyhát’ + baJyuy < ----- vö.: bask. BaJyu: víznév + bask. –y: birtokos személyjel.

Az Ajgyr forma szántóföld, tanya, falu, város nevében szerepel. Közszóként ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’ jelentésben ismert ma a baskíroknál. Körültekintően kell eljárnunk minden egyes névnél, amikor az alapul szolgáló közszót állapítjuk meg. A ’csődör, mén’ jelentés csak akkor jöhet számításba, ha a helynek valamilyen kapcsolata van a lótartással. A ’nagy’ jelentésre pedig akkor gondolhatunk, ha a hely a folyó forrás felőli szakaszával kapcsolatos, s ha ’öreg, régi’ jelentésben kell értelmeznünk.

A ’mén’ jelentés a ló és elnevezéseinek valamint a folyók és szakaszának nevei kapcsán érthető meg, A kettő között összekötő láncszem az ’alul, lent lévő, a láb, a vékony, hajlékony’ jelentéstartalom, amely a folyómederrel, a mélyedéssel, hajlással, íveléssel egyaránt kapcsolatos. A ló akkor kaphatta az elnevezést, amikor megülték, és a lovasnak, vagyis az embernek lábként szolgált. Másszóval a ló menésre, közlekedésre alkalmas ugyanúgy, mint a folyó, ezért az ajgyr forma kapcsolatban lehet a bask. ajyr , ajyry, ajry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’ jelentésű szavakkal. Keletkezésük lehetséges a –g- réshangúsodása, majd eltűnése során: ajgyr > *ajgyr > ajyr.

2.3.1.18. A szó belsejében –j-:

Ajyr f. TB.20.: bask. Ajyr or. Air Salavat., az or. Jur’uzan’ baloldali mellékfolyója. < bask. Ajyr < ----- bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’, or. Air < ----- bask. Ajyr.

Ajyrgol f. TB.20.: bask. Ajyrgol or. Airgul Kumert., az or. Kujurgaza baloldali mellékfolyója. < bask. Ajyrgol < ----- bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’ + bask. gol, kul ’völgy’, or. Airgul < ----- bask. Ajyrgol.

Ajyrkul f. TB.20.: bask. Ajyrkul or. Airkul Davl., az or. Karamala jobboldali mellékfolyója és az or. Uršak baloldali mellékfolyója < bask. Ajyrkul < Ajyr < ----- bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’ + kul < ----- bask. gol, kul ’völgy’.

Ajyrtoba t. TB.20.: bask. Ajyrtoba / Ajyryntoba or. Airtoba Mijak., tó neve < bask. Ajyrtoba < Ajyr < ----- bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’ + toba < ----- bask. toba ’örvény’, Ajyryn < ----- vö.: bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’ + toba, or. Airtoba < ----- bask. Ajyrtoba.

Ajyry f. TB.20.: bask. Ajyry or. Ajry Kugarč., az or. Sabakla baloldali mellékfolyója < bask. Ajyry < ----- bask. ajyry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’, or. Ajry < ----- bask. Ajyry + kül

Ajyrykül t. TB.20.: bask. Ajyrykül or. Ajyrykul’ Tujm., tó neve < bask. Ajyrykül < Ajyry < ----- bask. ajyry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’ + kül< ----- bask. kül ’tó’, or. Ajyrykul’ < ----- bask. Ajyrykül.

Ajryk d. TB.20.: bask. Ajryk or. Ajryk Kalt., mező neve < bask. Ajryk < ----- bask. ajryk ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’, or. Ajryk < ----- bask. Ajryk.

Ajry Karagaj f. TB.20: bask. Ajry Karagaj or. Ajry Karagaj Zianč., az or. Sazala jobboldali mellékfolyója < Ajry < ----- bask. ajyry, ajry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’ + Karagaj, or. Ajry Karagaj < ----- bask. Ajry Karagaj.

Jörögäjer f. TB.67.: bask. Jörögäjer or. Jurukair Bajm., az or. Sakmara mellékfolyója, < bask. Jörögäjer < Jörög < ----- bask. jörög ’gyors’ + äjer < ----- bask. äjer < ajyr ’mellékfolyó’.

Äjärtau h. TB.174.: bask. Äjärtau or. Ejartau Mijak., város neve, < Äjärtau < Äjär < ----- bask. äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’ + tau < ----- bask. tau ’hegy’, or. Ejartau < ----- bask. Äjärtau.

Äjärtaš h. TB.174.: bask. Äjärtaš Abz., város neve, < bask. Äjärtaš < Äjär < -----bask. äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’ + taš < ----- bask. taš ’kő’.

A folyók, tavak, mező és települések nevében szereplő Ajyr, Ajyry, Ajry, Äjär változatok teljesebb alakja az Ajryk < *Ajyryk. A szóbelseji –j- lehet korábbi –jg- > -jg- > -j- ill. –g- > -g- > -j- fejleménye. Közszói jelentésük ’patak, folyó, mellékfolyó, folyóelágazás’. A ’nyereg’ jelentés úgy kapcsolódik ide, hogy annak a jelentése ’1. két hely közötti mélyedés, azaz átjáró 2. vö. ló hátán lévő nyereg.’ A két jelentés között az összekötő kapocs az alaki hasonlóság. Az elsődleges jelentés a mélyedés, völgy, folyó’ stb. lehetett.

2.3.1.19. A szó belsejében –t- van az –nk-val szemben, vö.: ungar ~ unkar ~ utar:

Utarjylga h. TB.156.: bask. Utarjylga or. Utar-Jelga Tatyšl., falu neve < bask. Utarjylga < ----- bask. Utarjylga: folyó neve < Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’, or. Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + Jelga < ----- tat. jelga ’folyó’.

Utarjylga f. TB.156.: bask. Utarjylga Aurg., Burg., folyó neve < Utar: folyó neve < Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’ or. Utar-Jelga < ----- bask. Utar + Jelga < ----- tat. jelga ’folyó’.

Utar jylgahy f. TB.156.: bask. Utar jylgahy Tujm., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója < bask. Utar < ----- Utar: folyó neve < Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + jylgahy < ----- bask. jylga ’folyó’ + bask. -hy: birtokos személyjel.

Utarkül h. TB.156.: bask. Utarkül or. Utarkul’ < bask. Utar < ----- Utar: folyó neve < Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + kül < ----- bask. kül ’tó’.

Utar küle t. TB.157.: bask. Utar küle Aurg., Karmask., tó neve < bask. Utar < ----- Utar: folyó neve < Utar < ----- bask. utar ’tanya’ + küle < ----- bask. kül ’tó’ + bask. –e: birtokos személyjel.

Utar h. Ašm.III.326.: csuv. Utar or. Otary Jau., falu neve (azelőtt méhes volt ott), NAP: csuv. Utar or. Otary V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Utar < ----- csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’.

Otar h. Ašm.III.326.: csuv. Otar Ču., falu neve, NAP: csuv. Otar or. Otary <-- Odary M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, or. Odary < ----- nem orosz *ODary.[28]

Aslă Utar f. Ašm.III.327.: csuv. Aslă-Utar Buu., patak neve 3 versztára az or. Bol'šaja Aksa falutól, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Aslă < ----- csuv. aslă ’öreg, régi’ + Utar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’.

Kěśěn Utar f. Ašm.III.327.: csuv. Kěśěn-Utar Buu., patak neve 3 és fél versztára az or. Bol'šaja Aksa falutól, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kěśěn < ----- kěśěn ’kicsi’ + Utar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’.

Otar var' f. Ašm.III.327.: csuv. Otar var' Ja.v., patak neve az or. Verxnije Močary falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’ + var' < ----- csuv. var ’árok, patak’.

Utar kassi h. Ašm.III.327.: csuv. Utar-kassi / Otar-kassi or. Pitiševaja Kurm.u., falu neve, NAP: csuv. Utarkassi or. Pitiševo Kr., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Utar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’ + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Utar śyrmi f. Ašm.III.327.: csuv. Utar śyrmi, kis folyó neve, a csuv. Juxlă mellékfolyója, NAP:-, Ar.: csuv. Utar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’ + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Utar šni d. Ašm.III.327.: csuv. Utar-šni Kurm.u., hely neve az or. Torxany falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Utar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’ + šni < ----- csuv. ěšne ’tisztás’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Otarkkă h. Ašm.III.327.: csuv. Otarkkă, falu neve, NAP: csuv. Otarkkă, or. Odarkino M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Otarkkă < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, or. Odarkino < ----- nem orosz *ODarkka / csuv. Otarkkă + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

Otar kokri d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Otar kokri A. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, + kokri < ----- csuv. kukăr ’kanyar, kanyarulat’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Otar kukri f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Otar kukri A., patak, szakadék. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, + kukri < ----- csuv. kukăr ’kanyar, kanyarulat’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Otar varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Otar varě Ja. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, + varě < ----- csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Otar varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Otar varě A. < csuv. Otar < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, + varě < ----- csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Otaraj f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Otaraj Ja., patak, szakadék. < csuv. Otaraj < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’.

Äter f. TB.178.: bask. Äter or. Ater Karaid., az or. T’uj mellékfolyója, < bask. Äter < ----- bask. atyr (vö. mai baskir ajyr) ’mellékfolyó, folyóelágazás’, or. Ater < ----- bask. Äter.

Äterbaš h. TB.178.: bask. Äterbaš or. Ater’baš Karand., falu neve < bask. Äterbaš < ----- Äter < ----- bask. atyr (vö. mai baskir ajyr) ’mellékfolyó, folyóelágazás’ + baš < ----- bask. baš ’fő, fej’, or. Ater’baš < ----- bask. Äterbaš.

Az ungar szóbelseji –ng-je eredeti –tk-ból fejlődött. A –tk- másik irányú változása során a zárhang (k) eltűnése nyomán a –t- maradt. Igy keletkeztek a fenti alakváltozatoknak (Utar, Äter), amelyeknek baskírban fennmaradt szó szolgált alapul: atyr (vö. mai baskir ajyr) ’mellékfolyó, folyóelágazás stb.’ A baskir utar ’tanya’ jelentésű szó hangtani, alaktani szempontból és jelentését illetően is idetartozik, de a vízneveknek nem szolgálhatott alapul. A szó a folyónak az eredeti komplex jelentéséből a ’lent lévő, lefelé irányuló’ jelentésmozzanatot őrzi, annak kapcsán keletkezett.

Az otar, utar jelentésfejlődése: ’folyó, folyómeder’ ----- > ’folyó menti mélyedés, berek’ ----- > 1. ’folyómenti ártéren gazdag növényzet, virág’ ----- > ’méhészet’ 2. ’emberi letelepedésre, tanyára alkalmas hely’.

2.3.1.20. A szó belsejében –d-:

Adyrtau h. TB.19.: bask. Adyrtau or. Adyrtau Mečetl., város neve < bask. Adyrtau < Adyr < ----- bask. adyr ’fennsík, hegy elágazása, nyúlványa’ + tau < ----- bask. tau ’hegy’, or. Adyrtau < ----- bask. Adyrtau.

Otar h. Ašm.III.326.: csuv. Otar Ču., falu neve, NAP: csuv. Otar or. Otary <-- Odary M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Otar (ejtve: ODar) < ----- vö.: csuv. utar ’1. méhes, méhészet, hely, ahol gazdag növényzet és virágok vannak a méheknek, 2. tanya’, or. Odary < ----- nem orosz *ODary.

A –d- Az orosz használatú nevekben fordul elő. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a baskír zöngés réshangot (-d-) zárhangnak (-d-), s a csuvas félzöngés (-D-) zárhangot zöngésnek (-d-) hallotta, vagy nem tudta ejteni, és ezért helyettesítette –d-vel..

2.3.1.19. A szó belsejében –d-:

Adratau h. TB.19.: bask. Adratau or. Azratau Abz., város neve, < bask. Adratau < Adra < ----- bask. adra ’fennsík, hegy elágazása, nyúlványa’ + tau < ----- bask. tau ’hegy’ or. Azratau < ----- bask. Adratau.

Adyrtau h. TB.19.: bask. Adyrtau or. Adyrtau Mečetl., város neve < bask. Adyrtau < Adyr < ----- bask. adyr ’fennsík, hegy elágazása, nyúlványa’ + tau < ----- bask. tau ’hegy’, or. Adyrtau < ----- bask. Adyrtau.

….Az interdentális zöngés spiráns a baskírban használt mássalhangzó, amely keletkezhetett egymást követő zöngésedés és réshangúsodási folyamatban (–t- > -d- > -d-), vagy egyszerre (-t- > -d-).

2.3.1.20. A szó belsejében –z-: (vö.: VtkVr > VtVr > VdVr > VzVr)

Pěler külě h. Ašm.X.79.: csuv. Pěler külě or. Bil'arsk-Ozero, TASSR, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pěler < Piler + külě < ----- csuv. kül ’tó’ + csuv. – ě: birtokoa azemélyjel, or. Bil'arsk < Bil’ar < ----- nem orosz Biler, Piler + or. –sk- vonatkozó melléknévképző + ozero Ozero (< ----- or. ’ozero’ tó’) < nem orosz *odero < odero / oDero < otero.

Śută kül t. Ašm.XII.285.: csuv. Śută kül, tó neve, "Beloje ozero", NAP:-, Ar.:-. < csuv. Śută < ----- csuv. śută ’fényes’ + kül < ----- csuv. kül ’tó’, or. Beloje < ----- or. beloje ’fehér’ + ozero < ----- or. ozero ’tó’.

Čudskoje ozero t. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.378.: or. Čudskoje ozero / Čuxonskoje ozero. < or. Čudskoje < Čud < ----- mdE. čado ’ár(víz)’ + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –oje, + ozero < ----- or. ozero ’tó’, or. Čuxonskoje < Čuxon < ----- tat. čyganak ’forrás’ + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –oje, + ozero < ----- or. ozero ’tó’.

Ämänjär t. GMA: mar. Ämänjär or. Axmylovskoje ozero Gm., az or. Axmylovo helységtől délre lévő tó. < mar. Ämänjär < Ämän + jär < ----- mar. jär / jer ’tó’, or. Axmylovskoje < Axmylov + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –oje + ozero < ----- or. ozero ’tó’.

Ozerskij t. GMA: mar. Ozerskij or. Ozerskoje Gm., tó az or. Počinok helységtől délre. < mar. Ozer < ----- or. ozero ’tó’ + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –ij, or. Ozerskoje < ----- or. ozero ’tó’ + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –oje.

Donty t. TSK.30.: or. Donty <-- Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Donty < or. Don + ty < ----- ko. ty ’tó’, or. Donskoje < Don + or. –sk-: vonatkozó melléknévképző + or. –oje +

ozero < ----- or. ozero ’tó’.

Kadamty t. TSK.42.: ko. Kadamty or. Kadam / Kadamskoje ozero, tó az or. Donty tó rendszerében. 7 km-re északra van az or. Sevarnaja Kel'tma folyó torkolatától, 8 km.-re északkeletre az or. Kerčemja falutól. Három részből áll: 1, ko. Dzöl'a Kadam or. Malyj Kadam; 2, ko. Šör Kadam or. Srednij Kadam; 3, ko. Ydžyd Kadam or. Bol'šoj Kadam < ko. Kadam + ty < ----- ko. ty ’tó’.

Jamty t. TSK.137.: ko. Jamty or. Jamozero, tó az or. Savino falutól dél-nyugatra. < ko. Jamty < Jam < ----- nyeny. jam ’tenger’ + ty < ----- ko. ty ’tó’, or. Jamozero < Jam < ----- nyeny. jam ’tenger’ + ozero < ----- or. ozero ’tó’.

2.3.1.21. A szó belsejében –č-: (vö.:VtkVr >1. Vt’Vr > VčVr 2. VjYr > VčVr)

Čornăj učăr t. Ašm.XV.248.: csuv. Čornăj učăr or. Čornoje ozero (Kazányban), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čornăj (< čornyj) < ----- or. čornyj ’fekete’ + učăr < *učyr / *učir < *utyr /*utir, or. Čornoje < ----- or. čornoje ’fekete’ + ozero < ----- or. ozero ’tó’.

Azokban a nevekben, szavakban, ahol a szó belsejében –t-, -d-, -d-, -z-, -s- mássalhangzók találhatók a –tk- párhuzamaként, két eset lehetséges, ezért dönteni mindig az adott név vizsgálatakor kell. Az egyik esetben ezek a mássalhangzók az ungar név –ng- (< -tk-) párhuzamai lehetnek. A másik esetben a forrásokból és a krónikákból ismert Pascatyr, Pascatur, Pascasir, Pascatu változatokkal esik egybe úgy, hogy a -t-, -d-, -d-, -z-, -s- az utótag (Pascatyr < Pasca + tyr, Pascatur < Pasca + tur, Pascasir < Pasca + sir, Pascatu < Pasca + tu) kezdő mássalhangzójával azonos. Az előtag Pasca ugyanaz, mint a ko. vis (visk- ’vízfolyás, csatorna, amely a folyót a tóval köti össze’. A szó a magyar víz szó megfelelője. Vele rokon a bask. baš, csuv. puś ’fő, fej, kezdet, a folyó forrása’ szó. Az utótag, a tyr, tur, sir, tu egymásnak alakváltozatai, jelentésük ’víz, tó, folyó’. Ez azt is jelenti, hogy a Pascatyr és változatai olyan mellérendelő összetett szavak, amelyeknek minden tagja ugyanazt jelenti. Maga a név tehát a folyó forrásvidékére utal. Az Ural folyónévvel párhuzamba állítható mind hangtanilag, mind alaktanilag és jelentéstanilag.

Ezek után nem lehet véletlen, hogy magyarok a hunok, azaz az avarok, s a magyarokat baskiroknak is nevezik, s akik Pascatyrből jöttek ki, az Ural forrásvidékéről, amelyet Magna Hungariának, vagyis Nagy-Magyarországnak is neveznek.

A földrajzi névi vizsgálatok tették lehetővé, hogy nyelvészeti oldalról állást foglaljunk a források, krónikák és a kutatók véleményeivel kapcsolatban.

A magánhangzó kezdetű ungar név mellett a mássalhangzó kezdetűeknek is vannak földrajzi névi párhuzamaik, így a hungar, magyar, venger stb. neveknek.[29]

2.3.1.22. A szó belsejében –h-, -x- :

Yxra h. Ašm.III.79.: csuv. Yxra Cu., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Yxra: valószínűleg folyónév < ----- vö. csuv. yxra ’fokhagyma’ (JEGOROV 1964)

Yxra uj d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Yxra uj M. < csuv. Yxra: valószínűleg folyónév < ----- vö. csuv. yxra ’fokhagyma’ (JEGOROV 1964) + uj < ----- csuv. uj ’mező’.

Yxra śyrmi h Ašm.X.143.: csuv. Yxra Părtas, település neve, NAP: csuv. Yxraśyrmi <-- Ixra Părtas or. Yxra Sirma <--Yxra Sirmy U., csuvas falu,, Ar.: csuv. Yxra śyrmi U. < csuv. Yxra: valószínűleg folyónév < ----- vö. csuv. yxra ’fokhagyma’ (JEGOROV 1964) + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel, Părtas.[30],or. Yxra Sirmy < ----- csuv. Yxraśyrmi.

Yxrakassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Yxrakassi or. Yxrakasy <-- Ixrakasy Kra., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Yxra: valószínűleg folyónév < ----- vö. csuv. yxra ’fokhagyma’ (JEGOROV 1964) + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel, or. Yxrakasy, Ixrakasy < ----- csuv. Yxrakassi.

Yxraśyrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Yxraśyrmi or. Dolgij ostrov B., tatúr falu, Ar.:-. < csuv. Yxra: valószínűleg folyónév < ----- vö. csuv. yxra ’fokhagyma’ (JEGOROV 1964) + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel + csuv. ‡yrma "patak, szakad‚k" + csuv. -i.

2.3.2. Szókezdő mássalhangzóval, h-val, szó belseji –n’k- (<-tk-) -val:

Az ungar eredetileg mássalhangzó kezdetű szó volt. Döntő jelentőségű, hogy a két zárhang közül melyik volt a kiinduló mássalhangzó, a k- vagy a t-, s a továbbiakban melyiknek a fejleménye van meg a szó elején. Tény, hogy mély magánhangzó előtt q- > x- >h- >0- változás történhetett szó elején. Ez esetben kungar, kangar –ból kellene kiindulni. Meg is tettük ezt (vö.: CZEGLÉDI 2000/12:47-59), de a rendszer nem működött maradéktalanul. Kiderült, abból kell kiindulni, hogy a baskírban h- van olyan helyeken, ahol a tatárban s- található (vö.: bask. had ’mocsár’, tat. saz ’mocsár’), s a többi török nyelvben sőt a magyarban is ezeknek gyakran további mássalhangzók felelnek meg pl.: j- (y-), dzs-, d’-, t-, d- z-,l-, š-, č-, r- stb.. Továbbmenve, a megfelelés jelentkezeik az uráli és az indoeurópai nyelvekben is rendszerszerűen. Ez azt is jelenti, hogy a földrajzi nevekben és a közszókban elkülöníthetők a k és fejleményei, valamint a t és fejleményei. Igy lett világossá, hogy az ungar és hungar népnevek összefüggnek nemcsak jelentésükben, hanem hangtani oldalról is. Az ungar valamikor mássalhangzós kezdetű volt ugyanúgy, mint a hungar, venger, magyar stb., s a kezdő mássalhangzók t- és fejleményei voltak.

Xon'kkar m. Ašm.XVI.168.: csuv. Xon'kkar[31], [32] mocsár neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Xon'kkar.

Xon'kkar kiremet v. Ašm.XVI.168.: csuv. Xon'kkar kiremet, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Xon'kkar + kiremet < ----- csuv. kiremet ’kiremet’.

2.3.2.1. Szó belseji -h- (< -ng- ) vel:[33]

Hyharjylga f. TB.167. bask. Hyharjylga / Cyngaf-Jelga / Cyngarjylga or. Syngar-jelga Meleuz., az or. Tor jobboldali mellékfolyója < Hyharjylga < Hyhar < ----- bask. hyhar ’páratlan egyedülálló’, mansi huhari ’mélyedés, völgy’ + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’.

A folyót jelölő h- kezdetű névnek a baskírban c-, az oroszban pedig s- kezdetű felel meg.

2.3.2.2. Szó belseji –n- (<-h- < -ng- ) vel:

Hanar t. TB.164. bask. Hanar or. Sanar Salavat., tó neve.

Hanar tauy d. TB.164. bask. Hanar tauy Bajm., hegy neve. < bask. Hanar + tauy < ----- bask. tau ’hegy’ + -y: birtokos személyjel.

Hanar urmany d. TB.164. bask. Hanar urmany Kumert., erdő neve. < bask. Hanar + urmany < ----- bask. urman ’erdő’ 3 bask. –y: birtokos személyjel.

Hänär üdägä d. TB.164. bask. Hänär üdägä Zianč., szakadék, völgy, árok neve. < bask. Hänär + üdägä < ----- vö. bask. üdän ’völgy’, bask. dial. öjäde ’völgy, mélyedés, alföld’, ÓT. ügüz ’folyó’.

Hänär f. TB.164. bask. Hänär Čeljab. obl., folyó neve.

Az alakváltozatok ( Hanar, Hänär, Sanar) tó, folyó, szakadék, völgy, árok, hegy és erdő nevében szerepelnek. A korábbi szóbelseji –ng- zárhangja a –g- eltünt. Az orosz használatú s- kezdetű Sanar vagy a tatárból van, vagy óbaskír *Sänär[34] átvétele. A földrajzi neveknek egyrészt folyónév szolgált alapul, s a folyónévnek ’folyó, szakadék, árok, völgy’ jelentésű szó.

2.3.2.3. Szó belseji –m- mel:

Hamar-Ivanovka h. TB.164. bask. Hamar-Ivanovka or. Samaro-Ivanovka Meleuz., < bask. Hamar < *Hangar + Ivanovka < ----- Ivan + or. –ovka, or. Samaro < ----- nem orosz Samara < *Sangara + Ivanovka.

2.3.2.4. Szó belseji –b- vel:

Habyr h. TB.164. bask. Habyr or. Sabyrovo település neve Zil., < bask. Habyr személynév, or. Sabyrovo < nem orosz Sabyr[35] + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Habyr f. TB.164. bask Habyr, Tiläk[36] Zil., az or. Sakmara jobboldali mellékfolyója. < bask. Habyr: személynév.

A településnévben lehet a Habyr személynévi eredetű, de a személynévnek víznév az alapja.

2.3.2.5. Szó belseji –j- vel:

Hyjyr-Ajys h. TB.166. bask. Hyjyr-Ajys or. Suir-Aisovo Belor., település neve < bask. Hyjyr személynév + Ajys, or. Suir < ----- nem orosz *Süjyr, *Syjyr + Aisovo < ----- bask. Ajys + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. -o.

Hyjyrly f. TB.166.: bask. Hyjyrly or. Suirly Zian›., az or. Mal(yj) S'uren' jobboldali mellékfolyója. < bask. Hyjyrly < Hyjyr < ----- vö.: bask. hyjyr ’süketfajd, süket ember’[37] + ly < ----- 1. vö. md. l’aj, lej ’folyó’ 2. valamivel való ellátottságot jelentő képző or. Suirly < ----- nem orosz *Süjyrly, *Syjyrly.

A Hyjyr változat létrejöhetett *Hyjgyr és *Hygyr alakból egyaránt. Az első esetben a –j- végső eredete –t-, a második esetben –k-. (Vö.: 2.3.1.17. A szó belsejében –jg-).

2.3.2.5. Szó belseji –t-:

Xotar uj f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xotar uj M., patak, szakadék. < csuv. Xotar? + uj < -----csuv. uj ’mező’.

Xutăr h. Ašm.XVI.262.: csuv. Xutăr, Xutor Okt., település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Xutăr.

Čakak xuttărě Ašm.:-, NAP: csuv. Čakak xuttărě or. Čakak Tk., csuvas tanya, Ar.:-. < csuv. Čakak + xuttărě < ----- csuv. xuttăr ’tanya’ + csuv. –ě: birtokos személyjel

A szókezdő mássalhangzót tartalmazó adatokat csoportosítani kell egyrészt a szókezdő mássalhangzók szerint, másrészt a szóbelseji mássalhangzók szerint ugyanúgy, mint azt az ungar név kapcsán tettük.

Meg kell említenünk, hogy a magyarok hungar neve mind hangtani, mind alaktani és jelentéstani szempontból olyan rendszer része, amelynek közszói párhuzama ismert a mansiban, vö.: mansi huhari ’mélyedés, völgy’ jelentésben, de a szócsaládhoz tartozik a bask. hyhar ’páratlan egyedülálló’ szó is. A földrajzi nevekben a szókezdő h- nak gyakran s- szókezdőjű a párhuzamos baskir ill. nem baskir alakja. Mind a h-, mind az s- közös t- fejleménye, de külön-külön fejlődési útvonalom keletkezett: t- > th- > J- [38]> 1. h- 2. s-.

A Xon’kkar formában a szókezdő x- feltehetően t- eredetű, ugyanaz, mint a magy. Hanság név ill. a magy. hany ’mocsár, láp, ingovány’ jelentésű szó kezdő h-ja. Ld. még magy. Nemeshany h. utótagja. Bizonyosak azonban mindig csak akkor lehetünk, ha a névnek vannak t- ill. fejleményeit tartalmazó párhuzamai is.

2.3.11. A szóvégi –r –rel szemben más mássalhangzó van.

2.3.11.1. Interdentális zöngés spiráns -d:

Üged t. TB.157.: bask. Üged or. Uguzevo Bir., Kušn. < ----- bask.Üged folyónév < ----- bask. üged vö.: ÓT. ügüz ’folyó’, or. Uguzevo < ----- nem orosz *Ügüz < ----- ÓT. ügüz ’folyó’ + or. –ev: birtokos melléknévképző + or. –o. .

Ügedtamak t. TB.157.: bask. Ügedtamak or. Ust’-Juguz Duvan., település neve < ----- bask.Üged: folyónév < ----- bask. üged vö.: ÓT. ügüz ’folyó’ + tamak ’torkolat’ or. Ust’ < ----- or. ust’ ’torkolat’ + Juguz < ----- nem orosz *Ügüz < ----- ÓT. ügüz ’folyó’.

Öjäde f. TB.117.: bask. Öjäde or. Ujazy Bižb., az or. Dema jobboldali mellékfolyója, < bask. Öjäde < ----- bask. dial. öjäde ’völgy, mélyedés, alföld’, or. Ujazy < ----- nem orosz *Üjädy.

Öjäde tauy d. TB.: bask. Öjäde tauy Mijak., város neve, < Öjäde < ----- óbask. öjäde ’völgy, alföld’ + tauy < ----- bask. tau ’hegy’ + bask. –y: birtokos személyjel.

Öjädän f. TB.117.: bask. Öjädän or. Uzen’ az or. Uršak jobboldali mellékfolyója. < bask. Öjädän < ----- óbask. öjäde ’völgy, alföld’, or. Uzen’ < ----- tat. . üzän ’völgy, folyómeder’.

Az alakváltozatok (bask. Üged, Öjäde, Öjädän, or. Uguzevo, Juguz, Ujazy, Uzen’) tavak folyók, települések nevében fordulnak elő, közszói jelentésük (’folyó, völgy, mélyedés, alföld’) rokon, végső soron ugyanaz. Szerkezetileg összetett szavakból állnak (Üge-d, Öjä-de, Öjä-dän, or. Ugu-zevo, Jugu-z, Uja-zy, U-zen’). Hangtani szempontból úgy függnek össze, hogy az előtagban –g- > -g- > -j-> -0-, tehát VgV > VgV > VjV> VV > V, az utótagban pedig nemcsak a kezdő mássalhangzó ment át változásokon -d (< -d < -t) > -z, hanem az azt követő hangok is: -dän > 1. -dä > -d, 2.-zVn > zV, -z.

2.3.11.2. -z:

Üged t. TB.157.: bask. Üged or. Uguzevo Bir., Kušn. < bask. Üged < ----- bask.Üged folyónév < ----- bask. üged vö.: ÓT. ügüz ’folyó’, or. Uguzevo < Uguz < ----- nem orosz *Ügüz < ----- ÓT. ügüz ’folyó’ + or. –ov: birtokos melléknév képző + or. –o.

2.3.12. Az ungar név szerkezetileg összetett szó (unga + r). Az előtag (unga ) és változatai szerepelnek a földrajzi nevekben önállóan is. Az utótag ( r) más nevek részeként ill. önállóan teljesebb formában fordul elő. Az azonosításnál körültekintően kell eljárni, mert az előtag az unga (< utka) csak az egyik irányú változások (a nazalizációs) egyik állomását őrzi, az utka > *udka > 1. *urka, 2. *uzka, *uzga. 3. *ulka stb. is lehetséges, s ilyenkor az előtag egybeesik magával az összetétellel. Ennek az a magyarázata, hogy a vizes helyek nevei hangutánzó szavakból keletkeztek, s legelső összetételek ikerítéssel, azaz az első tag változatlan (vagy némi változtatásával, leggyakrabban a kezdő mássalhangzó módosításával) ismétlésével történt.

Bemutatjuk az előtag unga, hunga és változatait a földrajzi nevekben:

2.3.12.1. Szókezdő magánhangzóval, a szó belsejében –nk-:

Unkă šyvĕ f. Ašm.XII.35.: csuv. Unkă šyvĕ, folyó neve, NAP:-, Ar.: csuv. Unkă < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + šyvĕ < ----- csuv. šyv ’víz’ + csuv. –ĕ: birtokos személyjel.

Unkă pasarĕ Ašm.XIV.137: csuv. Unkă pasarĕ, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Unkă: folyó neve < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + pasarĕ < ----- csuv. pasar ‘piac’ + csuv. –ĕ: birtokos személyjel.

Unkăśum h. Ašm.:-, NAP: csuv. Unkăśum or. Ungasemy C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Unkăśum < Unkă: folyó neve < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + śum < ----- csuv. śum ‘valami mellett’[39], vö. hanti som ‘patak’.

Kajri Unkăpuś h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kajri Unkăpuś or. Mikši-Enzej Č., csuvas falu, Ar.:-. Unkăpuś Kajri < ----- csuv. kajri ’hátsó’ + Unkăpuś < Unkă: folyó neve < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + puś < ----- csuv. puś ’fő’.

Malti Unkăpuś h. Ašm.:-, NAP: csuv. Malti Unkăpuś <-- Unkăpuś or. Ongapos' Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Malti < ----- csuv. malti ‘elő’ + Unkăpuś < csuv. Unkă + puś < ----- csuv. puś ’fő’.

Unkki ăšni h. Ašm.III.247.: csuv. Unkki ăšni Čist.u., helység neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Unkki: folyó neve + ăšni < ----- vö. csuv. ěšne[40] ’kis tisztás az erőben’ + -i: birtokos személyjel.

A csuvas Unkă –k-ja félzöngés (G) ejtésű, amit az orosz –g- zöngésnek vett át (Unga). A csuv. Unkki –kk-ja a zöngétlen –k- lejegyzése. A végső –i a mai csuvasban redukálódott (-ă). Tehát Unkkă < Unkki < 1. *Ünkki, 2. *Ynkky.

2.3.12.2. A szó belsejében –ng-:

Unkăśum h. Ašm.:-, NAP: csuv. Unkăśum or. Ungasemy C., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Unkăśum < Unkă: folyó neve < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + śum < ----- csuv. śum ‘valami mellett’[41], vö. hanti som ‘patak’.

Onkă śom h. Ašm.III.247.: csuv. Onkă śom, falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Onkă: folyó neve < ----- csuv. unkă ’gyűrű’ + śom < ----- vö.: csuv. śum ‘valami mellett’, vö. hanti som ‘patak’.

Malti Unkăpuś h. Ašm.:-, NAP: csuv. Malti Unkăpuś <-- Unkăpuś or. Ongapos' Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Malti < ----- csuv. malti ‘elő’ + Unkăpuś < csuv. Unkă + puś < ----- csuv. puś ’fő’.

Unkă f. Ašm.III.247.: csuv. Unkă, Onkă or. Onga Cu., folyó, amely Volgába ömlik, NAP:-, Ar.:-. <

Az orosz Unga egy nem orosz *Ünge, *ÜnGe átvétele, vagy a csuv. Unkă ejtett változatának lejegyzése. Az or. Onga egy nem orosz *Önge, *ÖnGe átvétele, vagy a csuvas nyelvjárási Onkă ejtett változatának a lejegyzése.

2.3.12.3. A szó belsejében –k-:

Aka f. TB.21.: bask. Aka / Oka or. Aka Meč., az or. Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Aka / Oka.

Oka f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.III.127.: or. Oka, az or. Volga jobboldali mellékfolyója. < or. Oka.[42] < ----- vö.: tat. agu ’folyás’.

Az VkV formában lévő –k- a –tk- mássalhangzó kapcsolat fejleménye. Vö.: 2.3.1.5. A szó belsejében –k-:

2.3.12.4. A szó belsejében –nk- fejleménye a –k szóvégi helyzetbe került, miután a rákövetkező magánhangzó elenyészett.:

Kese Ejek f. TB.72.: bask. Kese Ejek or. Malyj Ik Kug., az or. Bol'(šoj) Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Kese < ----- bask. kese ’kicsi, kis’ + Ejek, or. Malyj < ----- or. malyj ’kicsi’ + Ik.

Akhyu f. TB.22.: bask. Akhyu or. Aksu Gaf., az or. Sukum jobboldali mellékfolyója. < bask. Akhyu < Ak < ----- vö. bask. ak ‘fehér’, tat. agu ’folyás’ + hyu < ----- bask. hyu ‘víz, folyó, patak’, or. Aksu < ----- tatár Aksu < Ak < ----- tat. ak ’fehér’, vö.: tat. agu ’folyás’ + su < ----- tat. su ‘víz’.

Az Ak a folyónevekben lehet ’fehér’ közszói jelentésű, ha a vízforrás tisztaságára, a hótól kevert fehér színű vízre utal. De lehet egyszerűen víz vagy folyás jelentése is, ez esetben az mind a bask. Akhyu, mind a tatár eredetű orosz használatú Aksu közszói jelentése ’víz + ’víz’.

2.3.12.5. Az –nk- fejleménye –g-:

Ugyja f. TB.152.: bask. Ugyja / Ugoja / Agoja or. Uguja Mel., az or. Nuguš baloldlali mellékfolyója. < bask. Ugy / Ugo / Ago < ----- vö.: tat. agu ’folyás’ + ja < ----- man. ja ’folyó’, or. Uguja < ----- bask. Ugyja.

A szóbelseji –g- keletkezhetett –ng- denazalizációjával, vagy a már denazalizált (-nk- > -k- > -g-) zöngétlen zárhang zöngésedésével.

2.3.12.2. Szókezdő mássalhangzóval h-:

Hyusumgan f. TB.167. bask. Hyusumgan or. Xyusumgan Burz., az or. Bol’šoj Šaik jobboldali mellékfolyója, Kugarč., or. Bol’šoj Ik jobboldali mellékfolyója, Belor., az or. R’aza mellékfolyója. < Hyu < ----- bask. hyu ’víz’ + sumgan, or. Xyusumgan < ----- bask. Hyusumgan.

Hyuly Kydyl f. TB.167. bask. Hyuly Kydyl / Śyuly Kydyl or. Mokryj Kyzyl Alyš., az or. Uršak baloldali mellékfolyója. < bask. Hyuly < ----- bask. hyuly ’vizes’ (< hyu ’víz’ + -ly: valamivel való ellátottságot jelölő képző) + Kydyl: folyónév, bask. Śyuly < Śyu[43] + ly: képző + Kydyl: folyónév.

A földrajzi névi Hyu és a bask. hyu ’víz’ szóban a szókezdő h- megfelelői a török nyelvekben nem k- és fejleményei, hanem t- és fejleményei.

2.3.12.3. Szókezdő h- mássalhangzóval szemben az s- szókezdőt tartalmazó további példák is vannak. pl.:

Hyuykkul h. TB.167 bask. Hyuykkul or. Sukkulovo D’urt., település neve. < Hyuyk < ----- bask. hyuyk ’hideg’ + kul < ----- bask. kul ’völgy’, or. Sukkulovo < Suk + kul < ----- bask. kul ’völgy’ + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Hyuykkul d. TB.167 bask. Hyuykkul D’urt., Üreg, mélyedés, horpadás neve < bask. Hyuyk < ----- bask. hyuyk ’hideg’ + kul < ----- bask. kul ’völgy’.

A t és k fejleményei és megfelelői kikutathatók a földrajzi nevek segítségével. A földrajzi névi baskír Hyuyk párhuzama az orosz használatban nem orosz Suk. A bask. h- ~ or. s- megfelelés mellett figyelemre méltó a szóbelseji bask. –yuy- ~ or. –u-. A szóvégi –k megegyezik. A közszói bask. hyuyk ’hideg’ szó csuvas megfelelője sivě ’hideg, fagy’ …Zamaxš. sauk, savuk, AFT. sug, azerb. sojug, türkm, üzb. sovuk, nog. suvyk, …XII-XIII. század polov., ujg… savuk, ujg. Sin. (xotan.) sugak, csag. savug, ujg., oszm soguk, kirg., karacs., alt.V. suuk, kazah, k.kalp., tat. suyk, kumyk suvuk, bask. hyuyk, hakasz soox, tuv. sook ’hideg’ (JEGOROV 1964)

A baskír hyuyk szónak a magyar hideg tökéletes megfelelője. A szókezdő h- azonos. Az első szótagban a bask. mélyhangú –y- a magyarban –i-, lehet mélyhangú az előzménye. A baskír –u- mássalhangzóból keletkezett, s ha nyomon követjük a változásokat, eljutunk a –d-hez: -u- < -w- < -d- < -d-. A második szótagban bask. –y- és a magyarban –e-, amely –y- > -i- > -e- változás eredménye, s a bask. szóvégi –k-hoz képest magyar –g zöngésedéssel keletkezett.[44]

Had h. TB.164. bask. Had / Šorjal or. Sazovo Kalt., település neve. < bask. Had < ----- bask. had ’mocsár’, bask. Šorjal < Šor < ----- csuv. šur ’mocsár’[45], ujg., kirg., kazah, k.kalp., nog., tat. saz, bask. haz, alt.V., ojr. hakasz sas ’mocsár’ + csuv. jal < ----- csuv. jal ’falu’, or. Sazovo < ----- tat. saz + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

2.3.12.4. Az ungar (unga-r) utótagja mint annak a kezdő másssalhangzója az r egymagában nem, de teljesebb alakjában önállóan is megvan a földrajzi nevekben.

2.3.13. Utótag r- kezdő mássalhangzóval: :

Rä f. TB.123.: bask. Rä or. R'a Jerm., az or. Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Rä, or. R'a < ----- bask. Rä.

Räüdäk f. TB.123. bask. Räüdäk or. Rauz’ak Išimb., az or. Zigan jobboldali mellékfolyója. < bask. Räüdäk < Rä: folyónév + üdäk < ----- bask. üdäk ’völgy’, or. Rauz’ak < ----- bask. Räüdäk.

Rav f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, E-Z.: mdE. Rav, a Volga folyó neve. < mdE. Rav?

Ru vüd m. GMA: mar. Ru vüd or. Rugutka Me., mocsár az or. Kujar helységtől nyugatra. < mar. Ru + mar. vüd ’víz’.

Ru vüd f. GMA: mar. Ru vüd or. Rugutka Me., patak, az or. M(alaja) Kokšaga jobboldali mellékfolyója. < mar. Ru + mar. vüd ’víz’.

Rau f. TB.122.: bask. Rau or. Rau Arx., az or. Inzer baloldali mellékfolyója. < bask. Rau.

Ruj vüd f. GMA: mar. Ruj vüd or. Rujka Not., az or. Nemda jobboldali mellékfolyója. < mar. Ruj + mar. vüd ’víz’.

Rujko vüd f. GMA: mar. Rujko vüd or. Rujanka M-T., patak, az or. Masaranka baloldali mellékfolyója. < mar. Rujko? + mar. vüd ’víz’.

Ronggo enger f. GMA: m. Ronggo enger or. Ronga Sor., az or. M(alyj) Kundyš jobboldali mellékfolyója. < mar. Ronggo + mar. enger ’patak’.

Rüde Rutka f. GMA: mar. Rüde Rutka or. Rutka Gor.or., Ki., Gm., az or. Volga baloldali mellékfolyója. < mar. Rüde + Rutka

Reka Belaja f. Ašm.XVII.: or. Reka Belaja, NAP:-, Ar.:-. < or. Reka < ----- or. reka ’folyó’ + Belaja < ----- or. belaja ’fehér’.

Az alakváltozatok (Rä, Ru, Rav, Rau, Ruj, Rujko, Ronggo, Rutka) folyókat neveznek meg, ill. folyók neveiben fordulnak elő. Velük rokon számos finn szó, pl.: raakku ’csiga, kagyló’, reikä ’lyuk, nyílás, rés’, retke, retki ’út, járat’, rinki[46] ’kör’, rotko ’hasadék, repedés, nyílás, barlang’, rotu[47] ’faj, nemzetség’, ruta ’iszap, poszvány, mocsár’[48], rynkä ’erős’, rönkky- ’ordítani, bömbölni, röfögni’, (SZINNYEI 1884)

Az r- kezdetű szavak, nevek összetartoznak az ungar, hungar utótagjával, az –r elemmel. Közszói jelentésük az ungar előtagjával, az unga –val tartozik össze.

2.4. Földrajzi nevek a Kárpát medencében[49]:

Az ungar, hungar népnévvel összetartozó földrajzi nevek lehetnek tulajdonnévi vagy köznévi eredetűek. A tulajdonnév akár folyónév, akár személynév, végső soron közszói eredetű. Az egyik feladatunk, hogy helyesen rajzoljuk meg az átvétel sorrendjét. A közszói eredet megállapítását pedig segítik a párhuzamos nevek és közszók, az uráli, az altáji és az indoeurópai nyelvi ismeretek.

2.4.1. Szókezdő magánhangzóval, szóbelseji –ng-vel:

Engerau / Pozsonyligetfalu (LELKES 1998) < Enge + rau.

2.4.1.1. Szóbelseji –g-:

Eger h. Heves vármegye lat. Agria, ném. Erlau, hv. Jegra, szb. Jegra, szlk. Jáger (LELKES 1998) ’Heves megye székhelye’ …A települést arról a folyóról nevezték el, amelynek partján épült. Az Eger folyónév az égererdőt is jelölő éger, eger fanévből keletkezett[50]….(KISS 1980)

Éger h. Nyugat-Csehország (LELKES 1998)

Egerág h. Baranya vm. (LELKES 1998) ’helység Baranya megyében’ …A települést az innen dél felé tartó patakról nevezték el. A patakra (ág-ra) a névadáskor az volt a jellemző, hogy égerfák kísérték.

Igar h. Fejér vm. (LELKES 1998) ’helység Fejér megyében …’…Tisztázatlan eredetű…A középiráni szogd nyelv igar ’erős’ melléknévhez aligha van köze….vö. még óor. Igor’ szn….(KISS 1980)

Ugar h. Zemplén vm. (LELKES 1998) < vö.: magy. ugar ’először felszántott föld, műveletlenül hagyott szántóföld’…Szláv eredetű, vö.: blg. úgor, cseh, szlk. úhor, le. ugór, ’ugar, parlag’,…a szláv szavak a goreti ’ég’ ige u- igekötős származékai[51]….(KISS 1980)

Ugornya h. Bereg vm. (LELKES 1998) ld. Gergelyugornya ’1969-ben Vásárosnaményhoz csatolt település’…Gergely + Ugornya. Az Ugornya hn. szláv eredetű….Etimológiailag összetartozik a magyar ugar szláv eredetijével….(KISS 1980)

Ugra h. Nagy-Küküllő vm. (LELKES 1998)

Ugra h. Zágráb vm. (LELKES 1998)

Ugra ld. Biharugra ’helység Békés megyében’…Az Ugra helynév puszta személynévből, éspedig annak az Ugra főúrnak a nevéből keletkezhetett, aki 1093-ban I. László király kíséretében szerepelt…A m. Ugra szláv eredetű….(KISS 1980)

Ugrapataka h. Csík vm. (LELKES 1998)

Ugróc h. Kolozs vm. (LELKES 1998)

Ugróc h. Trencsén vm. (LELKES 1998)

Agár-tető ’513 m. magas hegy a Déli-Bakonyban’ (KISS 1980)

2.4.1.2. Szóbelseji –n-:

Anarcs ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’…Bizonytalan eredetű….(KISS 1980)

2.4.1.3. Szóbelseji –b-:

Iborfa / Iborfia h. Zala vm. (LELKES 1998)

Abara h. Zemplén vérmegye (LELKES 1998)

Ábránka h. Bereg vármegye (LELKES 1998)

Ábrány h. Sáros vármegye (LELKES 1998)

Ebergény h. Zala vm. (LELKES 1998)

Oberdorf ld. Őrállás (LELKES 1998) < Ober < ----- vö.: ném. ober ’felső’ + dorf ’város’.

Obersia h. Hunyad vm. (LELKES 1998) Obersia < ----- vö.: ném. ober ’felső’ + sia.

Obersia ld. Óborsa (LELKES 1998)

Obornak h. Zala vm. ’1928-ban Eszteregnyéhez csatolt település’…(KISS 1980)

2.4.1.4. Szóbelseji –h-:

Iharkút h. Veszprém vm. (LELKES 1998) < Ihar < ----- magy. ihar ’fa neve’[52] + kút < ----- magy. ’forrás…’ (TESz)

2.4.1.4. Szóbelseji –k-:

Okorág h. Baranya vm. (LELKES 1998) ’helység Baranya megyében’. Az Okor folyónévnek az ág ’folyóág’ köznévnek összetétele. A m. Okor a török nyelvekből kerülhetett a magyarba, vö.: ótörök aq- ’folyik’, oszm. akar ’folyó, folyékony’, akarsu ’folyóvíz, vízfolyás’. (KISS 1980)

Okorvölgy / Ökörvölgy h. Baranya vm. (LELKES 1998) ’helység Baranya megyében’…Az Okor folyónévnek és a völgy köznévnek az összetétele. (KISS 1980)

Ököritó h. Szilágy vm. (LELKES 1998) Ököritó ld Szatmárököritó

Ököritófülpös h- Szabolcs-Szatmár vm. (LELKES 1998) ’helység Szabolcs-Szatmár megyében.’. Szatmárököritó és Fülpös községet 1950-ben egyesítették Ököritófülpös néven. Az Ököritó[53] (tkp. ’ököritató’) …(KISS 1980)

Ökörmező h. Máramaros vm. (LELKES 1998) ’helység Kárpát-Ukrajnában a Nagyág völgyében’…Az ökör és a mező ’(hegyi) rét, legelő, kaszáló’ összetétele. …Az ukrán Volove Pole ’ökörmező’ …or. Mežgorje ’hegyköz’[54] (KISS 1980)

Ökörpatak[55] h. Krassó-Szörény vm. (LELKES 1998)

Az Akar, Okor, Ökör stb. alakváltozatok összetartoznak. A nekik alapul szolgáló közszót körültekintően kell megállapítani, mert lényeges, hogy az egy családba tartozó szavak közül melyiket választjuk.

2.4.1.6. Szóbelseji –p-:

Apar h. Tolna vármegye (LELKES 1998)

Aparhant ’helység Tolna megyében’….Az Apar és Hant községeket egyesítették. Az Apar hn. puszta személynévből keletkezett magyar névadással….KISS 1980)

Aporka / Áporka h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (LELKES 1998) ’helység Pest megyében’ …A m. Apor szn.-ből képződött….(KISS 1980)

Upor h. Zemplén vm. (LELKES 1998)

2.4.1.5. Szóbelseji –m-:

Imreg h. Zemplén vm. (LELKES 1998)

Imrikfalva h. Szepes vm. (LELKES 1998)

Imrehegy ’helység Bács-Kiskun megyében’ < ----- Imre személynév[56]…(KISS 1980)

Omor h. Temes vármegye (LELKES 1998)

2.4.1.6. Szóbelseji –n-:

Onor h. Nyitra vármegye (LELKES 1998)

Anarcs h. Szamos vármegye (LELKES 1998)

Inárcs h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (LELKES 1998) ’helység Pest megyében’ Talán a szn.-ként is használatos ótörök ïnal ’előkelő származású ember’ …m. –cs képzős származásával van dolgunk….(KISS 1980)

2.4.1.6. Szóbelseji –0-:

Ér ld. Balogér, Feketeér, Füzesér, Gátér, Jászkisér, Kismedesér, Létér, Medesér, Nádasér, Sebesér, Túrócnádasér (LELKES 1998) ’Pocsajnál a Berettyóba ömlő vízfolyás….a m. ér ’lusta folyású, iszapos medrű folyóvíz’. (KISS 1980)

Arak ’Máriakálnokhoz tartozó település’ < ----- magy. árok, árk fn. (KISS 1980)

Arka h. Abaúj-Torna vm. (LELKES 1998)

Árki h. Hunyad vm. (LELKES 1998)

Árok h. Ung vm. (LELKES 1998)

Árokalja h. Szolnok-Doboka vm. (LELKES 1998) <

Árokszállás h. Vas m. (LELKES 1998)

Ároktő / Ároktó / Aroktő h. Borsod vm. (LELKES 1998) ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…előtagja a magyar árok fn., utótagja az ’alsó, vég, torkolat’ értelmű magyar tő fn. A Csörszárok torkolati részére, tövére utal….(KISS 1980)

Ireg / Irig / Ürög h. Szerém vm. (LELKES 1998) ld. Magyarürög ’1954 óta Pécshez tartozó település’ < Magyar + ürög < ----- magy. üreg ’gödör’ (KISS 1980)

Orfű ’helység Baranya megyében’…Elhomályosult összetétel. Előtagjához vö. talán csag. or. ’gödör, lyuk, árok’…utótagja a ’kezdet’’ értelmű m. fő. Bizonyára azzal függ össze, hogy a Sárkány-szekadék szája a falu házai között van. (KISS 1980)

Őrjeg ’egykori mocsár, amely Akasztó község határától húzódott Baja felé’…Köznévi előzménye a m. N. őrjeg ’halat tápláló apró tó, vízállás, a Duna kiöntésének maradványa’…(KISS 19820)

Örke /Őrke ld. Mezőörke (LELKES 1998)

Örményes ’helység Szolnok megyében’…a m. örmény ’örvény’ szárzazéka lehet. (KISS 1980)

Úr ld. Barátúr, Hétúr, Kerestúr, Szacsúr, Szentpéterúr (LELKES 1998)

Úrkút h. Veszprém m. (LELKES 1998) ’helység Veszprém megyében’….egy *Úrkút ’úr kútja, forrása’ nevű kút, forrás’ közelében épült. (KISS 1980)

Úrmező h. Máramaros vm. (LELKES 1998)

Úrvölgy h. Zólyom vm. (LELKES 1998)

Ura h. Szatmár vm. (LELKES 1998) ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’…Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. …Az alapjául szolgáló szn.….a m. úr fn. származéka. (KISS 1980)

Urai ld. Uraiújfalu h. Vas m. (LELKES 1998)

Uraj h. Gömör és Kishont vm. (LELKES 1998)

Uri h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (LELKES 1998)

Urik h. Hunyad vm. (LELKES 1998)

Üreg h. Nyitra vm. (LELKES 1998)

Üröm h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (LELKES 1998) ’helység Pest megyében’ ….(KISS 1980)

Aranka ’a Maros egykori fattyúága a Temesköz északi részén’ /Haranga, Harangud…a m. harang névváltozata…(KISS 1980)

2.4.1.7. Szóbelseji –cs-:

Ecser h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (LELKES 1998)

2.4.1.7. Szóbelseji –zg-:

Izgár h. Krassó-Szörény vm. (LELKES 1998)

2.4.2. Szókezdő h-val, szóbelseji –ng-vel:

Az –ng- az előtagban:

Hungaria ’Magyarország’…(KISS 1980) < Hunga-r + ia.

Az –ng- az utótagban:

Harangod ’a Hernád, a Szerencs-patak és a Takta köze’…A Taktaszadával határosnak, majd Legyesbényéhez tartozónak mondott Harangod pusztáról vehette a nevét. …Harangodnak hívják a Taktaharkánynál a Taktába ömlő eret is. (KISS 1980) < Ha-rango + -d:

2.4.3. Szóbelseji –nk-val:

Henkeres h. Bihar vm. (LELKES 1998) < Henke-re + -s.

2.4.3. Szóbelseji –b-vel:

Habura / Laborcfő (LELKES 1998) vö.: Laborc ’folyó Szlovákiában’ …Bizonytalan eredetű. Némelyek egy kelta *laboros ’csacsogó, zúgó’ mn.-re vezetik vissza. …(KISS 1980)

A szókezdő h- párhuzama az l-, mindkettő közös előzményre, a t-re mennek vissza. Az l- a t- > d- > l-, a h- pedig a t- > J- > h- úton keletkezett.

2.4.3. Szóbelseji –m- mel:

Homoród ’az Olt jobboldali mellékfolyója’ ….a m. homorú, homoró –d képzős származéka. A folyó melletti Homoród helységet a folyóról nevezték el. (KISS 1980)

Homorog ld. Magyarhomorog ’helység Hajdú-Bihar megyében’….A Homorog hn. a homorú családjába tartozik. Tkp. jelentése ’hajlás’

Homorúd

Homorogd ld. Homrogd ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…A homorú családjába tartozik. Elsődlegesen a vájt oldalú hegyre, üreg fölé előreugró sziklafalra vonatkozhatott. (KISS 1980)

2.4.3. Szóbelseji –k-val:

Hüküritó ld. Ököritófülpös …(KISS 1980)

2.4.4. Az ungar, hungar előtagja (unga, hunga) és az utótagjának ( r ) a teljesebb alakja is megvan a földrajzi nevekben:

2.4.4.1. Az előtag szókezdő magánhangzóval:

Ung ’a Laborc bal oldali mellékvize’…A m. R. Unga szn. a kétes hitelű Hungh nemzetségnév és a Dombrádba olvadt Ontelek helység R. Hunghtelek névváltozatának előtagja…szlk. Uh, ukr. Uzs, R. Ug a m. Ung-hoz képest másodlagos alak, amelyben szláv denazalizáció ment végbe. (KISS 1980)

Ungvár ’város Kárpát-Ukrajnában…Uzsgorod’…13-14. sz- Hunguar …Az Ung folyó mellett épült várra utal. …(KISS 1980)

Onga ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló szn. talán a török nyelvekből származott., vö.: ótörök oha ’könnyű, mozgékony’…(KISS 1980)

Una a Száva jobb oldali mellékfolyója’…A folyónév ókori változata a lat. Oeneus,…Végső soron, az illirből való….(KISS 1980)

Ug ld. Tiszaug ’helység Szolnok megyében’…huger (=Ug-ér) Az Ug hn. magyarázatához ld. Ukk …(KISS 1980)

Ukk ’helység Veszprém megyében’. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. …Az alapjául szolgáló szn. a m. Ugrin ~ Ugron szn.-ből alakulhatott…(KISS 1980)

Aka ’helység Komárom megyében’. Talán összetartozik a m. R. Ok személynévvel….Az Ok szn. etimológiája tisztázatlan. (KISS 1980)

Ág ’helység Baranya megyében Sásdtól északkeletre’…A m. ág ’patag, vízfolyás’ fn.-ből keletkezett.

2.4.4.2. Szókezdő h-val:

Hanság ’vizenyős terület a Dunántúlon’…A R. Han(y) hn. a m. R.N. hany ’mocsár, láp, ingovány’ fn.-ből keletkezett… (KISS 1980)

Hanva ’szlovákiai helység a Sajó közelében Tornaljától …dél-nyugatra…A m. Hanva nemzetségnévből keletkezett. A Hanva nemzetségnév eredete nincs tisztázva. A Hanva községnél elfolyó és jobb felől a Sajóba ömlő patak egykori Honua neve a községnévhez képest másodlagos. (KISS 1980)

Nemeshany ’helység Veszprém megyében’ A Hany hn. a m….hany ’mocsár, láp, ingovány’ fn.-ből keletkezett. (KISS 1980)

2.4.4.3. Az utótag:

Rahó ’város Kárpát-Ukrajnában…A helység a jobb felől a Tiszába ömlő Rahó …patak völgyében épült, s a patakról kapta a nevét. …(KISS 1980)

Rajka ’helység Győr-Sopron megyében’….(KISS 1980)

Bódvarákó ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…(KSS 1980)

Ráma ’történelmi táj Boszniában.’…A szb.-hv. Räma átvétele. Ez elsődlegesen a Neretva jobb oldali mellékvizét jelölte, majd átvonódott a folyó környékére. Preszláv ősiségű, s talán az ie. *rem- ’nyugszik, pihen’ tő rejlik benne. (KISS 1980)

Rám szakadék ’szakadékvölgy a Visegrád-hegységben’…(KISS 1980)

Ránk ’szlovákiai helység Kassától északkeletre. Pusta szn.-ből keletkezett magyar névadással…(KISS 12980)

Rátka ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében…Puszta szn.-bl keletkezett magyar névadással…(KISS 1980)

Rima ’a Sajó jobb oldali melléklfolyója’. Szláv eredetű, vö. szlk. Rimava. A szlovák folyónév etimológiája nincs tisztázva. (KISS 1980)

Rimarahó ld. Rahó. (KISS 1980)

Recsk ’helység Heves megyében’…Szláv eredetűnek látszik. …előzménye sz ősszl. *rěčka ’kis folyó, folyócska’. (KISS 1980)

Révfalu ’helység Baranya megyében’ …A falu ott fekszik, ahol átkelőhely van a Dráván. (KISS 1980)

Rigács ’helység Veszprém megyében’. Szláv eredetű…tövében a szláv rogъ ’szarv’ rejlik.

Rinya ’Péterhida közelében a Drávába torkolló patak’…Talán szláv eredetű. …(KISS 1980)

Ruttka ’szlovákiai helység Zsolnától délkeletre….Előzménye szlk. *vrutok , *vrutek ’forrás’….(KISS 1980)

2.6. Földrajzi névi adatok további területeken:

Szerkezetileg és hangtanilag ugyanúgy csoportosíthatók, mint a Volga-Urál vidéke nevei.

Vö.: 2.3.1. Adatok szókezdő magánhangzóval, a szó belsejében –ng-, a szó végén –r, szimbolikusan VngVr:

Angara ’folyó Szibériában’…Az or. Angara átvétele. Ennek töve a mandzsu tunguz nyelvek ahar szavára megy vissza, amely jövevényelemként átkerült a mongolokhoz és a törökökhöz, vö.: mong. ahgar ’hasadék, repedés’ leb. ahar ’ua.’, kaz. ahar ’folyóágy (a távolból nézve) stb. (KISS 1980)

2.3.1.4. A szó belsejében –nk-:

Angora ld. Ankara ’Törökország fővárosa’…az oszm. Ankara, illetőleg olasz Angora átvétele. ….Valamely indoeurópai nyelvből származik, a részletek azonban homályosak. A népetimológia a ’horgony’ jelentésű görög…szóval kapcsolta össze. (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.2. A szó belsejében –n-:

Inari ’tó Észak-Finnországban’….A finn Inari átvétele, illetőleg az Inari-järvi részfordítása. Az Inari előzménye tisztázatlan etimológiájú, esetleg prelapp ősiségű lp. Anar. A svéd Enare egy lp. Enär-ből való. (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.5. A szó belsejében –k-:

Ukrajna: ország neve Az or. Ukraina, Ukrajna átvétele….Tulajdonképpeni jelentése ’határvidék, határtartomány’…(KISS 1980) < or. Ukraina < ----- *Ukraa + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –a: az or. strana ’ország’ szóra utal.

Vö.: 2.3.1.3. A szó belsejében –g-:

Ugarit ’ókori állam Nyugat-Szíria területén’…Vö.: babiloni Ugarit. Tövében talán a sumer ugāru ’mező, szántóföld’ rejlik.

Agra ’város Indiában’…Forrása a hindi Āgrā. Ehhez ld. a hindi āgar ’sóbánya’. (KISS 1980)

Agram ld. Zágráb ’Horvátország fővárosa’…A szb.-hv. Zágreb átvétele….(KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.8. Szóbelseji –mb-:

Umbria[57] ’vidék Közép-Olaszországban’…A lat. Umbria …átvétele. A lat. umbri … népnévből keletkezett.Az alapjául szolgáló népnevet némelyek ie. alapon ’víz mellett lakók’-nak értelmezik. (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.6. A szó belsejében –m-:

Namur f. Ašm.IX.7.: csuv. Namur or. Amur, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Namur < *Nämür, or. Amur < *Ämür.

Vö.: 2.3.1.9. A szó belsejében –b-:

Ibéria ’a Pireneusi vagy Ibér félsziget’…a lat. Iberia átvétele. Ezt az Ebro folyó nevéből, a lat. Iberus-ból alkották meg. (KISS 1980)

Eboracum ld. York ’angliai város’…Az ang. York átvétele. …Az Eboracum korábbi ismert névváltozatával összetartozik a ’tiszafa’ jelentésű gall eborus, ír iubhar köznévvel….(KISS 1980)

Ebro ’folyó Északkelet-Spanyolországban’…A sp. Ebro ill. a lat. Iberis átvétele. Végső forrását a ’völgy’ jelentésű baszk ibar-ban szokták keresni, de ebből a latinban – közvetlen átvétel esetén - * Ibarra lett volna. Némelyek az ie.* auer- ’víz, eső, folyó’ tővel kapcsolják össze. …(KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.10. A szó belsejében –p-:

Dnepr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnepr, folyó neve. Dnyeper ’Ukrajna fő folyója’…a mai orosz Днепр átvétele. Ennek etimológiája – a számos megfejtési kísérlet ellenére – nincs kellően tisztázva. …..előtagja a Don folyónévvel van kapcsolatban. Többek szerint a Dnyeper végső forrása egy iráni *dānu-apara ’túlsó folyó’…(KISS 1980)

Ypern ’város Belgiumban’…A ném. Ypern átvétele. L. még flam. Ieper, fr. Ypres. A legkorábbi ismert névváltozat az 1066-ból való Iprenssi…A város a R. Ipre (mai flam. Ieperlee fr. Yperlée) folyóról vette nevét, amely végső soron a keltából származik, és ’tiszafás folyó’ vagy ’piszkos, szennyes’ értelmű. (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.19. A szó belsejében –t- van az –nk-val szemben:

Etruria ’ókori tartomány a mai Toscana területén’…A lat. Etruria ’Etruszkország’(<*Etrusia) átvétele. A lat. Etrusci (többes szám) ’etruszkok’ etimológiája vitatott….(KISS 1980)

Atter-tó ’ausztriai tó Salzkammergut-ban…A német Attersee részfordítása. Az elülső névelem egy ’vízfolyás, folyó’ jelentésű ie. *Adra-ra vezethető vissza….(KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.20. A szó belsejében –d-:

Odera ’a Balti-tengerbe ömlő folyó’…A k. latin Odera átvétele. L. még ném. Oder, le. Odra. Végső forrása vitatott. Talán a ’vízfolyás’ jelentésű ie. *ad- tő rejlik benne, s az Adda folyónévvel tartozik össze. …(KISS 1980)

Adour ’folyó Dél-Franciaországban’…A fr. Adour átvétele. Ennek előzménye a tisztázatlan etimológiájú lat. Aturus, amely sem kelta, sem ibér eredetű nem lehet…(KISS1980)

Adriai-tenger ’a Földközi tenger része az Appenini- és a Balkán félsziget között’…A lat. mare Adriaticum részfordítása, illetőleg a szószerkezet második részének az átvétele. A tengert az észak-olaszországi Adriáról nevezték el,….Nevének etimológiája bizonytalan. Talán az Adda folyónévvel tartozik össze….(KISS 1980)

2.3.1.20. A szó belsejében –z-:

Azúrpart ’Franciaország földközi-tengeri partvidékének keleto része’….a név arra hívja fel a figyelmet, hogy a partvidéken azúrkék színű az égbolt és a tenger. (KISS 1980)

Szóbelseji –h-:

Ohře ’az Elba mellékfolyója’…A cseh Ohře átvétele. Ez etimológiailag azonos a német Eger-rel. Legkorábbi ismert előfordulása Agara. Ősi indoeurópai – közelebbről talán kelta – folyónév, amely ’mozgékony, gyors fürge’ jelentésű, ói. ajiráh-hal tartozik össze. (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.12. A szó belsejében vokális, azaz magánhangzó (–V-) van:

Auerbach ’város az NDK-ban Lipcsétől délre’…. A ném. Auerbach átvétele. Ez eredetileg egy patakot jelölt, amely az őstulkok tartózkodási vagy ivóhelyéről kapta a nevét,[58] vö. ófelnémet ūr(ohso) ’őstulok’ és bah ’patak’.[59] (KISS 1980)

Vö.: 2.3.1.14. Csak egy magánhangzó maradt az –r előtt:

Ur ’ókori sumer város az Eufrátesz jobb partján’…Vö. lat Ur Chaldaeorum ’a káldeusok Ur városa’, akkád Uri. Végső forrása a sumer Urim, amelynek fény vidéke, Napkelet jelentést tulajdonítanak….(KISS 1980)

Uri ’kanton Svájcban’ …A német Uri átvétele. Ennek etimológiája bizonytalan. Lehet, hogy preie. ősiségű, Vö.: baszk ura ’víz, a forrás(ok) istensége’ L.még szvájci német ur ’nedvesség’. (KISS 1980)

Orszk ’város a Szovjetunióban’…Az or. Orsk átvétele. Az Or (or. Or’) folyónak az Uralba torkollásánál 1735-ben erődöt alapítottak, amelyet az Or folyóról neveztek el…Orenburgnak….Az Or’ folyónév talán a török or ’gödör, lyuk, árok’ köznévvel tartozik össze. (KISS 1980)

Urga ld. Ulánbátor ’Mongólia fővárosa’…Vö. or. Ulán-Bátor < mong. Ulānbātor…A települést 1924-ig Urga-nak hívták. Ennek előzménye a mong. örgö ’palota, csarnok (parancsnoki, vezéri) szállás, magasállású személy nemezsátra’. (KISS 1980)

Orhon ’folyó Mongóliában’…Vö. mong. Orxon. L. még ujg. Orqun. Minthogy az egyik emlék szerint az ujg. on orqon ’tíz folyó’ az értelme, feltehető, hogy Orhon eredetije egyszerűen ’folyó’-t jelentett. (KISS 1980)

Erlangen ’város Bajorországban’. A német Erlangen átvétele. Ez valószínűleg elhomályosult összetétel. …(KISS 1980) < Er + langen < ----- német der Lange ’hosszú’.

Irkutszk ’város Szibériában ’….Az Irkut folyónak az Angarába torkollásánál épült város az Irkut folyóról kapta nevét. Ennek etimológiája tisztázatlan. Egy feltevés szerint ainu eredetű, és ’nagy kanyar’ az értelme. (KISS 1980)

Urumcsi ’város Észak-Nyugat Kínában’…A város az időszakonként kiszáradó Urumcsi folyóról kapta a nevét. A török nyelvekből való folyónév tövéhez vö. kaz. irim ’különálló tavak, tócsák, amelyekre gyér vizű folyók nyáron szétszakadnak’…(KISS)

Aragónia ’történelmi vidék Észak-Spanyolországban’…A k.lat. Arragonia átvétele. …A tartományt az Ebro baloldali mellékfolyójáról, az Aragón-ról nevezték el. A folyónév *ar- töve feltehetőleg preindoeurópai ősiségű. Eredeti jelentése ’víz, folyó’ lehetett. (KISS 1980)

A nevek Eurázsia egész területén előfordulnak folyók, tavak, vizes helyek, települések neveiben. A megadott közszói jelentések (’nedvesség’, ’víz’, ’folyó’, ’vízfolyás’, ’folyás’, ’hasadék, repedés, folyóágy’, ’gödör, lyuk, árok’, ’különálló tavak, tócsák, amelyekre gyér vizű folyók nyáron szétszakadnak’, ’nagy kanyar’, ’horgony’, ’sóbánya’, ’palota, csarnok, szállás, nemezsátor’, ’fény vidéke’, ’határvidék, határtartomány’, ’mező, szántóföld’, ’tiszafás folyó’, ’piszkos, szennyes’, ’víz mellett lakók’, ’víz, források istensége’, ’őstulkok tartózkodási v. ivóhelye’, ’kékszínű ég és tenger’) a vizek első megnevezésének komplex jelentésének tartományának részei. A neveknek alapul szolgált közszót azonban nem mindig választották meg helyesen a szótárak. Ennek okát abban látjuk, hogy sem a földrajzi neveket nem vizsgálták még meg egy nagyobb, mélyebb összefüggések rendszerében, sem az indoeurópai, uráli és altáji nyelvcsaládba sorolt nyelvek egymáshoz való kapcsolatát nem tisztázták, amelybe bele kell vonni a nyelvtörténetkutatás mellett az általános és alkalmazott nyelvészeti kutatásokat is.

Vö.: 2.3.2. Szókezdő mássalhangzóval, h-val:

Hibernia ’az ír sziget az ókorban’…A lat. Hibernia átvétele. Ez etimológiailag összetartozik az ír népnévvel, s úgy keletkezett, hogy az óír Erinn (datívusu alak) keveredett a ’Pireneusi félsziget’ jelentésű lat. Hiberia ~ Iberia …névvel. (KISS 1980)

Humber ’tölcsértorkolat Angliában’…Az ang. Humber átvétele. Legkorábbi ismert névváltozata Humbri…Brit eredetű, s talán ’jó folyó’ a tkp. jelentése. (KISS 1980)

A szótárak állítása szerint is közük van a szókezdő h- nélküli alakokhoz, másrészt a ’tölcsértorkolat’ jelentés az alakja miatt kapcsolódik a magánhangzó kezdetű szavak családjához. A szóbelseji –b- ill. –mb- ugyanúgy –nk-, -ng- fejleménye, mint a Volga-Urál vidéke és a Kárpát medence h- szókezdős neveiben és valamennyi magánhangzó kezdetű tulajdonnévben és köznévben.

2.3.3. Az előtag párhuzamai:

Hága ’hollandia fővárosa’…Vö. ujk. lat. Haga …Eredetileg Hollandia grófjának sövénnyel körülvett vadaskertjét jelölte, vö. holl. …haag ’sövény’…(KISS 1980)

Hagen ’város az NSZK-ban’…A ném. Hagen-ből….Ez arra utal, hogy a város sövénykerítéssel lezárt és biztosított helyen épült. Vö. ném. Hag ’élő sövény’ …(KISS 1980)

Hagen-hegység ’a Salzburgi-Alpok karsztos része’…vö. Hag ’sövény, karám, bekerített hely stb.’…(KISS 1980)

Hangö ’Finnország legdélibb kikötővárosa’…A svéd Hangö átvétele. L. még finn Hanko. Tövéhez vö. a svéd hang ’hegyoldal, lejtő’. (KISS 1980)

Hankou ’város Kínában’…Kínai eredetű, tkp. jelentése ’a Han torkolata’…(KISS 1980)

Természetesen csak akkor tartoznak ide, ha a h- nem k- eredetű. Az e csoportba tartozó adatokat e szempontból körültekintően meg kell vizsgálni.

2.3.4. Az utótag párhuzamai:

Riga ’Lettország fővárosa’…A lett Riga, or. Riga átvétele. A városnév egy kanyargós folyónak balti eredetű nevéből származik. Völ.: litv. ringé ’kígyóvonal kanyar’. (KISS 1980)

Rigi ’1800 m. magas hegycsúcs Svájcban’…A ném. Rigi átvétele. Ennek köznévi előzményéhez vö. talán ófn. righe ’szakadék, hasadék, szurdok’’, kfn. rige ’patak, vizesárok’. (KISS 1980)

Riviéra ’a Ligur-tenger partvidéke Francia- és Olaszországban’. Az ol. Riviera átvétele. Tkp. jelentése ’part, partvidék’, vöé. ol. riva ’folyópart, vízpart’. Etimológiasilag összetartozik a m. rév eredetijével. …(KISS 1980)

Rivoli ’észak-olaszországi helység Verona tartományban….lásd ol. rivolo ’(kis) patak’ < lat. rivulus ’ua.’ < lat. rivus ’patak, vízfolyás’ (KISS 1980)

Rovno ’város Ukrajnában’…Etimológiája nincs egyértelműen tisztázva, lehet az or. rov ’árok’ származéka, így víznévi eredetű, de lehet ’sík, sima’ (l. or. rovnyj[60]’ua.’)

Ruhr ’folyó az NSZK-ban’…A ném. Ruhr átvétele. Legkorábbi ismert névváltozata a 796-ból Rura. Tövének végső forrása ie. *reu- …’felszakít, ás’ …(KISS 1980)

2.5. Személynevek:

2.5.1. Magyar családnevek:

A személynévi eredetű helynevek nagy része idetartozik. ld. fenn.

2.5.2. Magyar utónevek.

Hunor népnév (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Ibrány (héber-török-magyar) a töbeg, a sokaság atyja (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Igor (skandináv) hős (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Imre (germán) hatalmas, híres, királyi (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Ivor (ír-skót-ukrán-belorusz-magyar) úr, uralkodó (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Örkény (török-magyar) férfi, hős, félelmet keltő (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Ugor (szlovák-magyar) magyar (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Ugron (szlovák-magyar) magyar (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Upor (magyar) jlentése ismeretlen (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Arika (török) jelentése ismeretlen (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Aranka (latin-magyar) arany (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Arany (magyar) aranyos, aranyműves (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Aura (latin-angol) aranyos (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Avarka (magyar) avar (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Erika (germán) nagyrabecsült (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Irén (görög) béke (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Irina (görög-szláv) béke (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Iringó (magyar ) növény neve (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Honória (latin) tiszteletreméltó (UTÓNÉVKÖNYV 1990)

Altáji nyelvek:

bask. Habyr személynév.

A baskírban kétféle h- szókezdő van: x-, amely k- eredetű, és h- amely nem k-, hanem t- eredetű. A baskír földrajzi nevekben ennek a h-nak az orosz használatú nevekben s- felel meg. Olyan s-, amely szintén t-re vezethető vissza. Tehát egy eredeti t-nek kétirányú fejlődéséről van szó.

2.7. Közszók:

Fent a neveknek feltehetően alapul szolgált közszók szerepelnek, ezért itt összefoglaló jelleggel utalunk arra, hogy az ungar, hungar népnevekkel párhuzamos földrajzi nevek végső eredete olyan közszó (ige és/vagy névszó) amely a folyónak, vizes helynek, víznek valamilyen tulajdonságát, tulajdonságait tartalmazza. Vannak köztük olyanok, amelyek a jelentésfejlődés láncolatában az első jelentést (a hangot, majd a vizet, annak az alakját) stb. tartalmazzák, de vannak olyanok, amelyek többszörös áttétellel maradtak fenn, de a kapcsolat még felismerhető az eredeti komplex jelentés valamely mozzanata között.

Az elsődleges jelentések mind az ungar, mind a hungar párhuzamaiban megőrződtek, de azok előtagjának (unga, hunga) és az utótagjának ( r ) a párhuzamaiban is. Pl.:

2.7.1. Uráli nyelvek:

Előbb a teljes alak (ungar, hungar) párhuzamaira, majd az előtagnak (unga, hunga) és az utótagnak ( r )a párhuzamaiból mutatunk be néhány példát.

Magyar:

angora ’kecske, macska stb…’ Nemzetközi szó, vö. ang. angora ’nagóramacska’…fr. angora ’angoraszőr’,….Törökország fővárosának, Ankarának korábbi Angora nevére megy vissza, végső forrása ….gör. …’horgony’ jelentésű szó. A város régebben a hosszú, selymes fényú és lágy gyapja miatt igen értékes angorakecske tenyésztésének és a vele kapcsolatos gyapjúiparnak központja volt….(TESz)

ugar

ugrik

éger

egres

agár

akar-

egér

avar: népnév

hangár

henger

humor ’testnedv, kedv, hangulat…Jövevényszó-család, melynek tagjai a latinon keresztül függnek össze egymással. A humor latin eredetű, vö.: lat. humor[61] ’folyadék, nedvesség’… A latin főnév bekerült számos európai nyelvben, vö.: ang. humour, ném. Humor, fr. humour, ol. umore, or. юмор ’hangulat, humor’, az angolban és a németben még…’testnedv’, az olaszban ’nedv, nedvesség’…(TESz)

homorú, homoró

hunyor

hinár

hiper

mansi huhari ’mélyedés, völgy’.

mar. enger ’patak’

finnugor ängär ’folyó’

bask. dial. ongor ’szakadék, árok völgy’

bask. ingereš ’poszméh, dongó’

bask. dial. öjäde ’völgy, mélyedés, alföld’.

Előtag:

magyar híg ’nem sűrű, vagy a szokottnál folyósabb’…(MÉK) híg, víg, ’hajlékony, csaknem folyékony, légy (anyag), nem a kellő sűrűségű (étel, folyadék), laza, kissé tartalmatlan alkotás, megnyilatkozás…’ Ismeretlen eredetű. A híg ~ víg alakpár egymáshoz való viszonya tisztázatlan…(TESz)

hidro- ’’idegen szavak előtagja….A vízzel kapcsolatos….’ (MÉK)

ko. sin ’forrás’

mdE. čado ’ár(víz)

2.7.2. Altáji nyelvek:

bask. ödö ’száraz folyómeder’

bask. sokor ’gödör, rés’

tat. čokyr ’gödör, rés, vízmosás, szakadék, vízesés, kút’

csag. or. ’gödör, lyuk, árok’

csuv. văr ’a forgást utánzó hangutánzó szó’

csuv. vără ’torkolat, forrás’?

csuv. vărăm ’hosszú’

bask. tüngäräk ’kerek’

bask. dial. täkärlek ’bibic’

bask. tärän ’mély’

auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak, mellékfolyó’

ajyry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’

äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’

Ajryk

ajyry, ajry ’folyóelágazás

äjer < ajyr ’mellékfolyó’.

äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’

Vö.: ar népnév, az udmurtok, a baskírok és a tatárok neve.

bask. üher ’lejtő, meredély, hegyoldal’

mar. ener, enger ’folyó’.

bask. ükereš ’’bőgés, üvöltés, ordítás, síránkozás’

äjer < ----- bask. äjer < ajyr ’mellékfolyó’.

csuv. varak ’kis árok, vízmosás, folyómeder’.

csuv. var ’árok, patak’

bask. songor ’szakadék, hasadék, árok, gödör, mélyedés, egyenetlenség’

----- bask. sybar ’éles’

bask. bagyr, bagry ’pisztráng’

majra ’orosz asszony’

bask. ükereš ’’bőgés, üvöltés, ordítás, síránkozás’

bask. äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’

csuv. avăr ’örvény’

----- bask. ajgyr ’1. csődör, mén 2. nagy’

bask. auyr < ajyr ’folyóelágazás, patak’.

bask. ajyry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’

bask. ajryk ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’,

bask. ajyry, ajry ’folyóelágazás, mellékfolyó, patak’

bask. äjer 1. ’nyereg’ 2. < ajyr ’mellékfolyó’

bask. ürge ’felső’

bask. üdäk ’völgy’, magy. üreg

csuv. uram ’utca’

csuv. arăk, arkă ’szoknya vagy ruha alja, alsó része’

bask. atyr (vö. mai baskir ajyr) ’mellékfolyó, folyóelágazás’

finnugor ängär ’folyó’

bask. hyhar ’páratlan egyedülálló’.

bask. jugary ’felső’

ÓT. ügüz ’folyó’

jangyd ’egyedüli’

óbask. öjäde ’völgy, alföld’

bask. dial. ongar, ungar ’gödör, szakadék, hasadék, rés’

csuv. jěner ’nyereg’

bask. utar ’tanya’

bask. šonkar ’sólyom’

bask. ajgyr ’csődör, mén’

bask. üher ’lejtő, meredély, hegyoldal’

mong. ahgar ’hasadék, repedés’ leb. ahar ’ua.’, kaz. ahar ’folyóágy (a távolból nézve) stb. (KISS 1980)

tör. or ’gödör, lyuk, árok’

csuv. ĕner ’tegnap’

csuv. ĕnĕr- csendesen sírni’

csuv. ĕnĕrĕk ’alkony, esthajnal’

2.7.3 Indoeurópai nyelvek.

or. xutor ’tanya’

or. ugar

angol over ’fent’

német ober ’fent’

angol river ’folyó’

angol wather ’víz’

német Wasser ’víz’

rung: az ázsiai hunok egy törzse?

rug-

ró-, rov-,

orosz ryx- ’kapál’???

3. Tanulságok hangtani, alaktani és jelentéstani szempontból.

3.1. Hangtani következtetések:

Magánhangzók:

Az ungar második szótagjának magánhangzója, azaz az –r előtti magánhangzó illabiális. Vö. a (illab.), ä, y, i. A szóeleji u- előzménye palatális labiális, azaz magas, ajakkerekítéses magánhangzó lehetett.

Mássalhangzók:

Az ungar eredetileg mássalhangzó kezdetű szó volt ugyanúgy, mint az avar, ujgur népnév, közéjük tartozik a hungar is, valamint a mássalhangzó kezdetű magyarokra vonatkozó más nevek, (vö.: venger, szavir, szavárd, szabir, türk, török, baskir, bolgár, magyar stb.)

3.2. Alaktani következtetések:

Az ungar név szerkezete szerint mellérendelt összetett szó, amelynek az előtagja unga víznévi eredetű ugyanúgy, mint az utótag. Mind az előtag, mind az utótag számos füldrajzi nevet és közszót alkot külön-külön is.

3.3. Jelentéstani következtetések:

A szó jelentésfejlődése:

hangutánzó szó ----- > vizet jelentő szó ----- > víznév ------ > 1. víz melletti hajlat, völgy neve 2. ----- > ember neve ----- > nép neve

Mind az előtag, mind az utótag végső soron hangutánzó eredetű vizet jelentő szó ugyanúgy, mint az összetétel.

3.4. Eredményeink összevetése a források, krónikák megállapításaival.

A Káma környékén ést jyrkák neve úgy viszonyul az ungar-hoz, hogy a szókezdő j- olyan t- fejleménye (t- > 1. t’- > j-, 2. th- > J’- > j-), amely az ungar-ban eltünt (t- > d- > w- > 0-). A jyrka –y- magánhangzójának az ungar-ban az unga felel meg, az utótag –rka teljesebb formának pedig az ungar-ban az r mint az utótag kezdő mássalhangzója maradt meg.

A szavirok és az ugorok rokon népek. A szavir –v-je fejlemény az ugor –g-jéhez képest (-k- > -g- >-g- > -w- > -v- ), a szókezdő sz- pedig t- fejleménye (t- > th- > J- > s-).

Az Ogurda és a magyar genetikailag ugyanaz, mint az ungar név.

A szavart népnévnek az egyik alakváltozata az ungar.

A szavir, szavart, szavard, szabir névváltozatokhoz úgy viszonyul a hunugur és az onogur, hogy az előtag szavi, szava, szabi és a hunugu, onogu közös gyökerű szónak más-más hangalakú fejleményei, közszói jelentésük ugyanaz. A Hunnivar folyónév vagya hunugur mefelelője, s akkor a –v- < -w- < -g-< -g- eredetű, vagy a var a csuvas var ‘árok, patak’ szóval azonos. Ez utóbbi esetben v- < w-<d- < t- eredetről van szó.

Baskiria és magyarok nyelve valóban megegyezeett, ezt igazolják a földrajzi névi adatok és a közszók kapcsolata a Volga-Ural vidékén és a Kárpát-medencében, valamint az, hogy a földrajzi neveknek alapul szolgált szavak ill. a népnevek egy rendszerben taroznak. Továbbá az ugyanazon ősi gyökerű népek, a magyarok, hunok, hungarusok stb. Pascatyrből jöttek ki, azaz az Ural forrásvidékéről.

A nép és területnév nem véletlenül egyezik meg, hiszen azok szorosan kötődnek egymáshoz, csupán abban különböznek, hogy a jelentésfejlődés láncolatában más-más helyen lévő láncszemet képeznek.

A magyarok, hunok, ungarusok újból beköltöztek Pannoniába azt is jelenti, hogy több alkalommal jöttek be ugyanazon nyelvet beszélő népek Pannoniába ill. a Kárpát-medencébe. Annyi bizonyos, hogy a szkítákat a hunok, majd az avarok, magyarok követték.

A Jura és Jugra azonossága nyelvileg is igazolható: Jugra > *Jugra > Juura > Jūra >Jura.

A baskir és alakváltozatai, a magyar és Pascatyr hangtanilag, alaktanilag, jelentéstanilag közös gyökerű.

A belső baskir az őshazában, a Pascatyrban, az Ural forrásvidékén névő népre vonatkozik. Ugyanott volt Unkurijja.

A dunai bolgárokat egyrészt azért jelölhetik baskir névvel, mert volt közös lakóhelyük, másrészt azért, mert a nevük is közös gyökerű: bolgar /volgar előtagja a bolga, volga ‚folyó’ jelentésű szó, ugyanaz, mint a bask. jylga, tat. jelga és a ko. vol’ ‚kis patak’, míg a baskir és alakváltozatainak az előtagja ugyanazon ‚víz, folyó’ jelentésű szó, csupán itt az –l- megfelelőjeként –š- van. Az –l- ( < -d- < -t-), és az - š- ( < -č- < -t’- < -t-) ugyanannak a –t-nek másik irányú változásainak az eredménye.

A Nukarda, nu.k.r.da ugyanaz a szó és az Unkurda változatai, az ungar szóval közös gyökerűek.

A kimekek nyelvével rokon baskir török nyelv időben későbbi állapotra vonatkozik, mint a magyar-török ill. baskir magyar.

A mongolok madzarat, badzigit (vö. badzsgird) adatai genetikailag közös eredetű szavak, mint rokon kifejezések vonatkoznak népekre.

A majar és hujur csak a szókezdő mássalhangzóban tér el.

A forrásokban a magyarokra vonatkozó nevek a Nagy-Magyarországot ill. magyarok lakóhelyeit megjelölő nevek nem rontott és kitalált alakok, hanem nyelvi változatok, amelyek közös gyökerűek, csupán a fejlődés különböző állomásait ill. ágazatait képviselik.

A Jagat, Jajik, Ural, Pascatyr összefüggnek.

A hunok, akikkel jöttek a blakok és a bolgárok, nevükben közös az hogy a blak és a bolgár (bolga + r) előtagja megegyezik, és a Volga folyó nevével azonos, jelentése ‘folyó’. A szó családjába sok közszó tartozik.

3.5. Eredményeink összevetése a jelenlegi tudományos állásponttal és a kutatói véleményekkel.

A kutatói vélemények egyrészt hivatkoznak a forrásokra, krónikákra. Másrészt felhívják a figyelmet a mondákban szereplő népnévi formákra, pl. az ogor-ra a vogulok mondáiban. A tévedések azonban nem itt, hanem a következtetésekben, a feltételezésekben vannak.

Valóban az Ural forrásvidékén találunk sok olyan folyónevet, amelyek híresek, mint népnevek. Valójában ezek megtalálhatók egész Eurázsiában, amelyek összefüggéseit külön kell tanulmányozni. Nemcsak a finnugor népek nevei vannak folyókról elnevezve.

Az unigur, onogur, hunugur és utigur rokon szavak, egyaránt vonatkozhatnak népre, földrajzi területre, mert gyökerük közös.

A patriarchális társadalmi formát megelőzte a matriarchális, az anyajogú társadalmi forma.

A Jugria, mint terület megnevezése a különböző korokban természetes, hogy máshova tevődött át, hiszen kezdetben a folyóval, később a néppel is azonosítottak területeket.

A névváltozatok nyelvhez kötésekor figyelembe kell venni azt a sorrendet, hogy a nem orosz forma, amelyet átvett az orosz, az gyakran visszakerült a nem orosz nyelvekbe magán viselve már orosz nyelvi jellemzőket is. Ezeket az alakokat a nyelvekben történő vándorlás útján kronológiai sorrendbe lehet és kell tenni.

A Jögra-l’aga vitájában lényeges, hogy a l’aga ugyanaz, mint a Jögra előtagja a Jög, ugyanakkor a részek és az összetétel jelentése megegyezik. Tehát Jögra-l’aga ’folyó’+ ’folyó’ – ’folyó’.

Az ujgur és ugor hangtanilag, alaktanilag és jelentéstanilag is azonosítható. Mindkettő összetett szó: ujgur (ujgu + r), ugor (ugo + r).

Az ujgur és a jugur pedig úgy függnek össze, hogy az ujgur szóban szókezdő mássalhangzó eltünt, míg a jugur-ban megmaradt j- formában. Ugyanakkor az ujgur alakban a szó belsejében a –j- (< 1. –č- < -t’- < -t- 2. <-J- < -t-) maradt meg a jugur formával szemben.

Nem véletlen, hogy a magyar törzsnév a baskirban is megvan.

A Jugra, Jögra, Ugra változatok sorában nem lehet az Ugra az első és főleg nem az oroszban voltak ismeretesek a régebbi változatok.

A yugur és az uygur viszonyát nem lehet úgy bizonyítani, tisztázni, ahogyan Ligeti Lajos gondolta. Abban viszont igazat adhatunk, hogy Patria Onogoria területén jóval Levedi előtt éltek magyar ősök.

Egyértelmű, hogy szittyaföld is ott volt, ahol Magna-Hungaria, amelynek lakói a hungarusok, azaz magyeri nép, másképpen dentümogyer. Nem véletlen, hiszen a földrajzi nevek arról is tanuskodnak, hogy Dentia és Mogoria ezen a vidéken található.

Egyetértünk azokkal a kutatókkal akik megerősítik a toponimika létjogosultságát és szükségességét az őstörténet kutatásban.

Az onogur nem keletkezhetett az ongurból, hiszen az előbbi a teljesebb alak.

A Jugra és társainak szóvégi –a-ja nem lehet népnévképző. Puszta földrajzinév (víznév) és népnév egyezéséről van szó. Nem lehet a jugra jelentése nem lehet a vogulság, osztjákság jelentésű.

Az igaz, hogy az onogurság sosem volt a magyarság önelnevezése, azt azonban semmi sem igazolja, hogy a magyarok hungar nevének a h- betűje középkori francia papok találmánya lenne. A h- kezdetű adatokban (vö.: magy. hungar népnév, Hungaria országnév, Hüküritó tónév, bask. Hyhar stb. folyónév, a bask. hyhar ’páratlan egyedülálló’, mansi huhari ’mélyedés, völgy’, a bask. hyu ’víz’) a h- genetikailag ugyanaz, összetartoznak, és egyik esetben sem lehet protetikus mássalhangzó. Nem lehet középkori francia papok találmánya a Hungar h-ja, mert Magna Hungáriában használták, azon a területen ma is ismert. A magyarok elődeinek az a csoportja, amelyik kijött Nagy-Magyarországból, és a Kárpát-medencébe költözött, hozta magával ezt a h-t a szavakkal, nevekkel együtt, s itt is megőrízte. Ennek a h-nak azonban Európában és Ázsiában további kapcsolatai vannak, amelyeket vizsgálni kell. Egyértelmű, hogy ez a h- nem a mélyhangú q- fejleménye, hanem t- > J-[62]> Jh- > 1. h-, 2. s-. Az s- megfelelő egy másik irányban keletkezett ugyanabból az előzményből. Ez a magyarázata a földrajzi névi és a közszói h- és s- párhuzamoknak. Ha a zöngétlan t- réshangúsodási és zöngésedési folyamatban egyszerre vagy akár egymnást követően vett részt, akkor t- > d- lett. Ez a d- (interdentális zöngés spiráns) olyan változékony hogy keletkezhetett belőle w-, amelynek dentolabiális fejleménye a v-, megvan a magyarok venger nevében. A nazalizációs folyamatban való részvétel eredménye a magyar nevünk szókezdője (w- > m-). A Volga-Urál vidék, a Kárpát-medence, Európa és Kelet vízneveinek s egyéb földrajzi neveinek is egy része preuráli, prealtáji és preindoeurópai ősiségű, amelyek összetartoznak. Együttes vizsgálatuk szükségszerű.

Nem véletlenül nevezték a magyarokat türknek is, hiszen a türk név is beletartozik a népneveink nagy rendszerébe.

A népnév valamint a nevet takaró nép nyelvének viszonyát körültekintően kell megvizsgálni, mert annak is van kronológiája és területi különbözősége.

László Gyula gondolatait egyértelműen igazolni látszanak a földrajzi névi kutatásaink.

4. Összegzés.

Amikor Csuvasia földrajzi neveit kutattam, és a földrajzi nevek szótárát írtam, azt láttam, hogy a nevek nagyrészt kapcsolódnak a környék, az egész Volga-Urál vidékének a földrajzi neveihez. Kibővítettem hát a vizsgálandó anyagot. Ma már tudom, erre azért volt szükség, mert a nevek és az e területen beszélt uráli és altáji nyelvek sőt az orosz is részben olyan szubsztrátum nyelv neveit, szavait és grammatikáját őrzik, amelynek az egyik képviselője ma a magyar nyelv. Ez a szubsztrátum a szkíta-hun lehetett, amelynek Európában is vannak kapcsolatai. Köztük van a latin, görög, német, angol stb., amelyek részben a szkíta-hun nyelvekkel valamikor kapcsolatban volt szubsztrátum nyelv(ek)nek a fejleményei lehetnek.

A fentiekből is egyenesen következik, hogy felül kell vizsgálni az uráli, az altáji és az indoeurópai nyelvek kapcsolatát, s azokat a módszereket, amelyek szerint magukat a nyelveket a családokba sorolják. E munka pedig érdemben csak úgy végezhető el, ha az etimológiákat újra tárgyaljuk a három nyelvcsaládba sorolt nyelveken kívül további nyelvek bevonásával, s a névtan fogalmát tágabb körűen értelmezzük, sőt azokat az igék kapcsolatában is megvizsgáljuk, hiszen az első szavak egyszerre voltak névszói és igei természetűek.

A fentiekből az is következik, hogy a Volga-Urál vidéke ill. Magna-Hungária földrajzi neveinek a vizsgálata segíti egyészt Eurázsia földrajzi neveinek a megfejtését, másrészt Eurázsia nyelveinek eddig nem ismert ill. helytelenül megállapított nyelvi kapcsolataira mutat rá. Mindez a nyelvek és népek történetének az egyre helyesebb kronológiájának a megismeréséhez ill. a nyelveknek a népekhez, a népeknek pedig a helyhez kötéséhez juttat el bennünket.

Rövidítések:

Rövidítések

A. – Alikovszkij rajon

Abz. - Abzelilovszkij rajon

alt. – altaji

Ar. – Archivális anyag ld. Nikitin

Ašm. - Ašmarin

Ask. - Aszkinszkij rajon

Aurg. – Aurgazinszkij rajon

azerb. – azerbajdzsán

B. – Batyrevszkij rajon

Bajm. – Bajmakszkij rajon

bask. – baskir

Beleb. – Belebinszkij ujezd

Belok. - Belokatajszkij rajon

Belor. – Beloreckij rajon

blg. – bolgár

bolg. – bolgár

Blag. – Blagovarszkij rajon

Bug.u. – Bugurszkij ujezd

Bur. – Burajevszkij rajon

Burz. - Burzjánszkij rajon

Buu. – Buinszkij ujezd

C. – Civilszkij rajon

Cu. – Civilszkij ujezd

Č. – Csebokszarszkij rajon

csag. – csagatáj

Č. - Č. - Csernecov-Csernecova

cser. - csereremisz

Čišm. - Csisminszkij rajon

Čist.u. – Csisztonszkij ujezd

csn. – családnév

Ču. – Csebokszarszkij ujezd

csuv. – csuvas

d. – domb

dial. - dialektus

f. – folyó

Fed. – Fedorovszkij rajon

fgr. – finnugor

fi. – finn

fn. – főnév

gen. - genitivusz

Gm. - Gornomarijszkij rajon

germ. – germán

gör. - görög

h. – hely

hak. – hakasz

hn. – helynév

i.e. – indoeurópai

Išim. - Isimbajszkij rajon

Išimb. - Isimbajszkij rajon

Ja. – Jadrinszkij rajon

jak. - jakut

Jau. – Jadrinszkij ujezd

jen. – jenyiszeji

Ju. – Jurinszkij rajon

Ka. – Kanasszkij rajon

k.kalp. – karakalpakk

kam. – kamasz

Kara. – Karaidelszkij rajon

kaz. – kazáni

kaz.tat. – kazáni tatár

kazax. – kazah

kirg. – kirgiz

k.kalp. – karakalpak

ko. - komi

Ko. – Kozlovszkij rajon

kojb. – kojb.

Kr. – Kraszno-csetajszkij rajon

Kurm.u. – Kurmykszkij ujezd

lat. – latin

ld. – lásd

le. – lengyel

m. – mocsár

M. – Morgausszkij rajon

magy. – magyar

man. - mansi

mar. – mari

md. – mordvin

mdE. – erza mordvin

mdM. – moksa mordvin

Meč. – Mecsetlinszkij rajon

Mel. – Meleuzovszkij rajon

mn. – melléknév

mong. – mongol

mot. - motor

M-T. - Mari-Tureckij rajon

ném. – német

nog. – nogaj

nyeny. – nyenyec

ojr. – ojrot

or. – orosz

oszm. – oszmán

osztj. – osztják

ÓT. – ótörök

özb. – özbég

ősm. – ősmagyar

ősszl. – ősszláv

P. – Pokrovszkij rajon

Par. - Paranginszkij rajon

Perm. – Permszkij rajon

Še. – Semursinszkij rajon

Sal. - Szalavatszkij rajon

szam. – szamojéd

szam.jur. – jurák szamojéd

szb-hv. – szerb-horvát

szelk. – szelkup

Simb. – Szimbirszkij rajon

szkr. – szanszkrit

szlk. – szlovák

szn. – személynév

Sterl. - Szterlitamakszkij rajon

Svi.u. – Szvijázsszkij ujezd

t. – tó

tat. – tatár

tkp. - tulajdonképpeni

tuv. – tuvai

türkm. – türkmén

U. – Urmarszkij rajon

Uč. – Učelinszkij rajon

ud. - udmurt

udm. – udmurt

ujg. – ujgúr

ujg.mod. – modern ujgúr

ukr. – ukrán

üzb. – üzbég

v. – vagy

V. – Vurnarszkij rajon

vm. – vármegye

vog. – vogul

votj. - votják

vö.: - vesd össze

Zianč. – Ziančurinszkij rajon

Zil. - Zilairszkij rajon

zürj. - zürjén

10. Források:

ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961.

Ar. = Nikitin

Ašm. - Asmarin, n. i. Thesaurus linguae Tschuvaschorum I-XVII. Kazan - Csebokszari 1928-50.

CSERNYECOV – CSERNYECOVA 1936 – V.N. CSERNYECOV I.Ja. CSERNYECOVA Kratkij manszijszko-russzkij szlovar Leningrad 1936.

Fa. - FASZMER, M. Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Perevod sz nyemeckovo i dopolnyenyija O.N. Trubacsova, t. I-IV. Moszkva 1964-73.

FÁBIÁN – VÁSÁRHELYI 1991 - FÁBIÁN Zsuzsanna – VÁSÁRHELYI Júlia Olasz-Magyar Útiszótár Budapest 1991)

FOGARASY 1998 - FOGARASY Fetter Mihály, Pilisvörösvár története és néprajza, Kiadta Pilisvörösvár város Önkormányzata 1998.

GMA - Gidronimy Marijszkoj ASzSzR

GYÖRKÖSY 1970 - GYÖRKÖSY Alajos Latin – magyar szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1970

HADROVICS -GÁLDI 1951 - HADROVICS László - GÁLDI László, Orosz-Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.

HALÁSZ 1976 – HALÁSZ Előd, Magyar Német Kéziszótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.

HAJDÚ – KRISTÓ – RÓNA-TAS 1982. - HAJDÚ Péter – KRISTÓ Gyula – RÓNA-TAS András (szerk.) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I-V. Irta és összeállította a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség Tankönyvkiadó, Budapest 1982

JEGOROV, V.G. Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszari, 1964.

KÁZMÉR 1993 - Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993.

KISS 1980 - Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.

KUZNECOVA 2003 – M. KUZNECOVA Mari – magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

LELKES 1998 – LELKES György, Magyar Helységnév-Azonosító Szótár, Talma Könyvkiadó, Baja 1998.

LYTKIN – GULJAJEV 1999 – V.I.LYTKIN – Je.Sz. GULJAJEV Kratkij etimologicseszkij szlovar komi jazyka Szyktyvkar 1999.

MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

MÉSZÁROS – SIRMANKINA 2003 – MÉSZÁROS Edit – Raisza SIRMANKINA Erza-mordvin –magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

MOLNÁR 2003 – MOLNÁR Judit Moksa-mordvin – magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

MUNKÁCSI 1990 – MUNKÁCSI Bernát, A votják nyelv szótára, Az Uralisztikai Tanszék kiadványai, Pécs, 1990.

NAP - Naszeljonnyje punkty csuvasszkoj ASzSzR. Csebokszari, 1974.

Nikitin - Nikitin, i. d. Toponimika (nazvanija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenij) Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnyj arhiv CsNII, knizsnoje

posztuplenije N. 72. Kézirat.

OPD – The Oxford Paperback Dictionary, Oxford University Press 1983.

ORSZÁGH 1981 - ORSZÁGH László Angol-Magyar Kéziszótár akadémiai Kiadó Budapest 1981

SIS – N.M. Sanszkij – V.V. Ivanov – T.B. Sanszkaja, Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkovo jazyka, Moszkva, 1975.

SW - Dr. Fokos Fuchs, Syrjánisches wörterbuch I-II. Budapest 1959.

SZINNYEI 1884 – SZINNYEI József Finn – magyar szótár A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása Budapest 1884

TB. - Szlovar toponyimov Baskirszkoj ASzSzR. Baskort ASZSzR-nin toponimdar hüdlege. Ufa. 1980.

TESz – A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.

TOTD – The Concise Oxford Turkish Dictionary, Oxford 1984. Edited by A. D. Alderson and Fahir Iz.

T.- r. - Tatarszko-russzkij szlovar. Moszkva. 1960.

TSK. - A. I. Turkin, Toponimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar 1986.

ÚMT – Új magyar tájszótár I. Akadémiai Kiadó 1979.

UTÓNEVEINK 1990 - Kis magyar utónévkönyv Biblioteka Budapest 1990

Vax. - M.P. VAHRUSEVA, Udmurtszko-russzkij szlovar 1956.

Források:

7. Irodalom:

BARTHA 1988 – BARTHA Antal A magyar nép őstörténete Budapest 1988

BENKŐ 1984 – BENKŐ Lóránd A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán. MNy. 1984/4

CZEGLÉDY 1928-1930 - CZEGLÉDY Károly jegyzetei in: ZSIRAI Miklós Finnugor népnevek (Adalékok nyelvrokonaink történetéhez. I. Jugria) Nyelvtudományi Közlemények 1928-1930

CZEGLÉDY 1976 - CZEGLÉDY Károly Etimológia és filológa in: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 1976

CZEGLÉDY 1981 – CZEGLÉDY Károly Ogurok és türkök Kazáriában. Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből 1981

CZEGLÉDY 1959 - CZEGLÉDY Károly A szavárd-kérdés Thury József előtt és után MNy CV. 1959

CZEGLÉDI 2000 – CZEGLÉDI, Katalin The name of Hungarian people hungar in: Uralica 2000 No. 12. Osaka, Japan.

V.D.DMITRIJEV ….. - V.D.DMITRIJEV O poszlednix etapax etnogeneza csuvasej in: Bolgari i csuvasi…….

FODOR 1980 – FODOR István Verecke híres útján…Budapest 1980

GOMBOCZ …..- GOMBOCZ Zoltán A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány II. Magna Hungaria……

GULYA 1977 – GULYA János Megjegzések az ugor őshaza és az ugor nyelvek szétválása kérdéséről in: Bartha A. – Czeglédy K. – Róna-Tas A. Magyar őstörténeti tanulmányok 1977

HAJDÚ 1952 – HAJDÚ Péter Az ugor kor helyének és idejének kérdéséhez NyTK.LIV. 1952

HAJDÚ 1962 – HAJDÚ Péter Finnugor népek és nyelvek Budapest 1962

HAJDÚ – DOMOKOS 1980 – HAJDÚ Péter – DOMOKOS Péter Uráli nyelvrokonaink Budapest 1980

HALASI KUN 1986 – HALASI KUN Tibor A magyarság kaukázusi története in: A magyarság őstörténete 1986

HORVÁTH 1993 – HORVÁTH Katalin A szóhasadás szerepe az etimológiai vizsgálatokban (A magas eredetéről) in: Névtani Értesítő Budapest 1993.

KIRÁLY 1987 – KIRÁLY Péter A VIII-IX. századi Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius, Onger, Wanger személynevek MNy 1987/2

LÁSZLÓ 1981 – LÁSZLÓ Gyula Őstörténetünk 1981

LIGETI 1986 – LIGETI Lajos A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Budapest 1986

LIGETI 1931 - LIGETI Lajos A jugarok földje MNy. XXVII. 1931

LIGETI 1986 – LIGETI Lajos A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban Akadémiai Kiadó Budapest 1986

C.A.MACARTNEY 1968 - C.A.Macartney The magyars in the ninth century 1930. reprinted 1968

MATVEJEV A.K.1962 - MATVEJEV A:K: Az ugor népek ősi betelepülési helyei (nyelvi adatok alapján) in: Nyelvtudományi Közlemények LXIV 1962

A.L.MONGAJT 1985 - A.L.MONGAJT Történelmi Kommentár Abu-Hamid Al-Garnati műveihez Budapest 1985

MUNKÁCSI 1895 – MUNKÁCSI Bernát Az „ugor” népnevezet eredete in: Ethnographia 6. 1895

NÉMETH 1966 – NÉMETH Gyula Magyar törzsnevek a baskíroknál Nyelvtudományi Közlemények 1966

NÉMETH 1991 - NÉMETH Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása 2. kiadás közzéteszi Berta Árpád Budapest 1991

RÓNA-TAS 1991 – RÓNA-TAS András A honfoglaláskori magyarság Akadémiai székfoglaló előadás Budapest 1991 (saját jegyzetelésem)

RÓNA-TAS 2004 - RÓNA-TAS András Nép és nyelv: A magyarság kialakulása 2004 ld. az elhangzott előadás és az írásbeli változat az interneten.

THARAN-TRIEB:2004 - THARAN-TRIEB Marianne „Múltadban nincs öröm…” Internet 2004

VARGYAS 1985 - VARGYAS Lajos Magyarság a folklórban és az időben. in: Az őshazától a Kárpátokig szerk. Szombathy Viktor 1985

VÁSÁRY 1982 - VÁSÁRY István The „Yugra” problem in: Chuvash Stidies edited by András Róna-Tas Budapest 1982

ZICHY 1923 – ZICHY István A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. in: A magyar nyelvtudomány kézikönyve Szerk. Melich János, Gombocz Zoltán, Németh Gyula Budapest 1923

ZSIRAI 1928-1930 – ZSIRAI Miklós Finnugor népnevek (Adalékok nyelvrokonaink történetéhez. I. Jugria) Nyelvtudományi Közlemények 1928-1930

11. Irodalom

BENKŐ 1984 - BENKŐ Lóránd A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán MNy. 1984/4:391-405:

BENKŐ 1998 – BENKŐ Lóránd Név és történelem Akadémiai Kiadó Budapest 1998:146.

CZEGLÉDI 1994 - CZEGLÉDI Katalin Számjelölés a Volga vidéki orosz használatú földrajzi neveken in: Studia Nova A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei Mundus 1994. I.évf. 1. szám

CZEGLÉDI 1994 - CZEGLÉDI Katalin Birtokos jelölés a Volga vidéki földrajzi neveken in: Studia Nova A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei Mundus 1994. I.évf. 2. szám

CZEGLÉDI 2000/12 – CZEGLÉDI Katalin The name of Hungarian people hungar in the mirror of geographical names in: Uralica 2000/12

CZEGLÉDI 2002. CZEGLÉDI Katalin A földrajzi nevek és a magyar

őstörténet (Az Iszter folyóról) in: Eleink – Magyar Őstörténet I. évf. 2.szám.

CZEGLÉDI 2004 – CZEGLÉDI Katalin A székely népnév és a földrajzi nevek in: Ősi Gyökér Kulturális folyóirat Miskolci Bölcsész Egyesület Miskolc XXXII. évf. 1. szám 2004. február-március

CZEGLÉDI 2004 – CZEGLÉDI Katalin Nyelvi kapcsolatainkról másképpen in: Eleink – Magyar Őstörténet III. évf. 1.szám (5.).

CZEGLÉDI 2004/1 – CZEGLÉDI Katalin A magyar csűnik szó és a földrajzi nevek in: Hungarian Studies International Journal for Central European and Hungarian Studies Volume I 2004. Kyoto

CZEGLÉDY 1986 – CZEGLÉDY Károly A magyarság Dél-Oroszországban in: A magyarság őstörténete Akadémiai Kiadó Reprint sorozat Budapest 1986:100-123.

FALVAY ….. – FALVAY Károly Boldogasszony

GYÖRFFY 1986 – GYÖRFFY György Napkelet fölfedezése, in: Juliánus barát és napkelet fölfedezése 1986:5-61.

HAJDÚ 1966 - HAJDÚ Péter Bevezetés az uráli nyelvtudományba Tankönyvkiadó Budapest 1966

HALASI- KUN 1943 HALASI- KUN Tibor A magyarság kaukázusi története in: A magyarság őstörténete szerk. Ligeti Lajos Budapest 1943:71-100

HARMATTA 1986 – HARMATTA János Előszó az 1986. évi kiadáshoz in: Attila és hunjai Akadémiai Kiadó Reprint sorozata Budapest 1986.

HÓMAN 1938 - HÓMAN Bálint: A magyarok eredete és vándorlásai Magyar középkor Budapest 1938:30-36.

LIGETI 1986 – LIGETI Lajos A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Budapest 1986:184.

MELICH 1926 – MELICH János Etel in: Magyar Nyelv, 22. évf. 1926:346-348.

NÉMETH 1986 - NÉMETH Gyula A hunok nyelve in: Attila és hunjai Szerk.: Németh Gyula, Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata Budapest 1986:225.

NÉMETH 1991 - NÉMETH Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása, 2. kiadás, közzéteszi Berta Árpád, Budapest 1991:276.

RÓNA-TAS 2003/10 – RÓNA-TAS András Az őstörténet-kutatás vitás kérdéseihez Észrevételek Szabó István Mihály elméletéhez in: História 2003/10

SZABÓ 2003/5-6 – SZABÓ István Mihály A magyar őstörténetkutatás új távlatai? in: História 2003/5-6

E.A.THOMPSON 2003 - E.A. Thompson A hunok (A világ népei) Szukits Könyvkiadó 2003

[1] Vö.: RÓNA-TAS 2003/10, SZABÓ 2003/5-6, valamint Róna-Tas András Nép és nyelv A magyarság kialakulása c. előadása a Mindentudás Egyetemén Budapest 2004.

[2] „Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, … talán még Kőrösi Csoma Sándornál is jelentősebb tudós, felfedező, … Igazi vasfejű székely a Bálint,
Nem arra megy, amerre Hunfalvy int.( Arany János )
A kivételes nyelvtehetséget – életében 30 nyelvet tanult meg, Vámbéry Ármin, a török nyelvrokonság kutatója vette szárnyai alá. Bálint Gábor azonban mestere elméletét sem vette át, hanem – a hivatásos finnugor mellett – egy harmadik elmélet bizonyításának szentelte életét. Első, kaukázusi útján a cseremisz nyelvet sajátította el és megállapította, hogy ez nem csak hasonló a magyarhoz, hanem nélküle a magyar nyelv több jelensége sem érthető. A cseremisz kérdés a hunokig visz, a hun kérdés pedig összefügg a bolgár-kazar-székely kérdéssel, fejti ki 1901-ben megjelent A honfoglalás revíziója c. könyvében.
Az 1868-ban kiadott akadémiai nagyszótár egyik szerzője Czuczor Gergely javaslatára és anyagi támogatásával fiatalon Mongóliába jut. Itt nemcsak megtanulja a mongol, mandzsu, tatár és kalmük nyelveket, hanem szótárokat és nyelvtanokat is állít össze – elsőként a világon. Valamint párhuzamokat fedezett fel a magyar és a mongol között. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla nagy expedíciót vezetett Ázsiába, a felfedezőútról szóló tanulmányokat szintén a Széchenyi könyvtár őrzi három vaskos kötetben. Ezzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megtanult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent ’Tamul (dravida) tanulmányok’ című könyve, …Ebben … nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmánya, s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek,... Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, főleg a tamilhoz. Tudósunk tanulmányai alapján egy másik tudós is kutatott Ázsiában: Baráthosi-Balogh Benedek. 1930-ban jelentette meg Déli turánok c. könyvét. Ebben megemlíti, hogy az indiai turáni és turáni keveredésű népekről az angol irodalomban egy egész könyvtárra való van már összeírva… Ha egy képzett magyar nyelvész ezeket ellenőrizné, hiányaikat kipótolná, olyan szolgálatot tenne a nyelvtudománynak, amilyent még kevesen tettek. Kötetét pedig ezzel zárja: „… reá mutattam minden valószínűségére annak, hogy a magyarság a turáni fajnak nem a legutolsójából került ki, s hogy nem lesz mindig csalóka délibáb az, hogy a 7000 éves kultúrájú turáni fajban népem történelmét is legalább 3000 éves múltra vihetjük vissza.”
A turáni kultúra India északi részén virágzott (ezen a területen tárták fel Mohenjo-Daro és Harappa máig rejtélyes dravida városait), majd az árják megjelenésével a turáni népesség a Himalája hegyeibe és délre szorult. Múltunk és régi kultúránk feltárása érdekében fontos lenne e népek nyelvét, néprajzát, szokásait, történelmét, irodalmát, meséit kutatni. Ezeket a földművelő népeket az árják, a mai észak-indiai hinduk ősei, szolgaságra vetették. (A kontinensnyi országban 3000 év alatt nem sikerült Dél és Észak szellemi egyesítése, a kölcsönös ellenszenvről érdekes észrevételeket tett az indiai származású író, V.S. Naipaul is. A híres kasztrendszerben a földművelők a legalsó, negyedik kasztba tartoznak, alattuk már csak a kasztnélküliek, a páriák vannak.) A Dél-Indiába szorult dravidák a déli ugorok, a turáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok, és egyéb kis népek. Baráthosi-Balogh velük kapcsolatos megállapítása máig nem veszített aktualitásából: Szentkatonai Bálint Gábor, a közép-ugor mandzsu, mongol, török, tatár nyelvek nagy tudója e nyelvekből vett adatokkal igazolja, hogy a tamil olyan gyökökre és nyelvtani jelenségekre ad magyarázatot, amikre a finn és rokonai nem képesek.
’Gyöknyomozó szótárkájában’ 3500 tételt említ, ezek között kevés olyan van, aminek ne lenne tamil megfelelője. Végül szemléltetésképpen néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-ből…” (THARAN-TRIEB:2004)

[3] Csak a mássalhangzókat ill. azok megfelelőit vesszük figyelembe a csoportosításnál.

[4] Az ural-altáji nyelvviszony megítésésére gondolok.

[5] A szókezdő magánhangzó illabiális ejtésű a-.

[6] A szókezdő magánhangzó illabiális ejtésű a-.

[7] Az a- illabiális ejtésű.

[8] Az előtag (Taš + inker) ’kő’ jelentése ismert a török nyelvekben, így a baskírban is. A folyónevekben elvileg felfogható ’köves’ jelentésűnek. Gyakori azonban, hogy a folyó forrás felőli szakaszát, vagy a folyó elkeskenyedő szakaszát nevezi meg, ezért olyan ’forrás, folyóforrás’ jelentésű szó szolgálhatott alapul a folyónévnek, amely ma is ismert, vö.: bask. tat. taškyn ’vízár’, tat. tišek ’gödör, vízmosás’, taš- ’kiönt’ stb. A ’kő’ és a vizet jelentő ugyanazon alakú szavak (taš) viszonyát külön dolgozatban kell vizsgálni és tisztázni. Az utótag inker pedig azonos az inkeri finnugor nép nevével.

[9] A szókezdő magánhangzó illabiális a-.

[10] A név ejtése aGar, az intervokális –k- félzöngés. Az Akar mint a határrész nevének első tagja folyónév, s az eredeti komplex tulajdonságai közül ez esetben meghatározó a keskeny tulajdonság, s a víz mozgásának módja, amely erőszakos, mintha zavarna, kergetne valamit. A természet más részei, élőlényei is megkapták e nevet, amelyek ehhez hasonló ’keskeny, sovány, nyúlánk’, ’kergető’, akaratos’ tulajdonságokkal rendelkeznek. Innen kiindulva fejthetők meg, illetve tisztázhatók a következő szavak etimológiája is, pl.: magy. agár 1. ’karcsú, nyúlánk vadászkutya’ 2. ’sovány’….Valószínűleg nyugatiszláv eredetű, vö.: cseh ohař ’agár’, szlk. ohar ’juhászkutya’, le. ogar ’agár’, a.-szorb. hogoŕ ’ua.’…A szláv szó etimológiája és összefüggése a török nyelvek hasonló szavával vö.: tel. ähär ’agár’, bar. igär ’ua.’, kirg. igär ’ua.’, csuv. akar ’erős testű, a farkast is legyőző kutya’ stb. nincs tisztázva….(TESz), csuv. akar ’vadászkutya’, bask. iger ’a nősténykutya és a nőstényfarkas keveréke’, alt. eger ’kutya’, bar. igär, sor ägär csag. igär ’vadászkutya’ , vö.: oszm. zagar ’vadászkutya’…(JEGOROV 1964), magy. akar- ’szándékozik, … készül, törekszik valamire, kíván, óhajt, intéz, (elrendel), a jelek szerint már-már bekövetkezik valami’…(MÉK), Bizonytalan eredetű. Talán ősi örökség az ugor korból,…(TESz) Az adatok azért is fontosak, mert köztük a szorb adat szókezdő h-ja valamint az oszm. z-je arra utal, hogy a szó valamikor mássalhangzó kezdetű volt, s ez összhangban van a szócsaládra vonatkozó megállapításunkkal.

[11] Csak akkor tartozik ide, ha van szókezdő t- ill. fejleményeit tartalmazó változata is.

[12] Vö.: Orenburg, Orenpur, Orempur város neve.

[13] A B félzöngés hangot jelöl.

[14] A földrajzi névi Ipre névszó és nem ige. Ennek mássalhangzó kezdetű előzménye a csuv. jepre- igealak, amelyben a szóvégi –e igeképző. A jepr tő pedig eredetileg olyan összetett szó (jep + r), amelynek előtagjával azonos a csuvasban ma is ismert jěpe ’nedves, vizes’ jelentésű szó. Vele rokon a mansi aw ’víz folyama’ is.

[15] Szintén ’víz’ jelentésű szó, vö.: csuv. šyv ’víz’ és társai.

[16] A bilabiális w zöngétlennek ejtett változata.

[17] A szókezdő a- illabiális, a szóbelseji –p- pedig félzöngés ejtésű.

[18] A magy. Tokaj névvel rokon.

[19] A szókezdő a- illabiális. Az e csoportba tartozó földrajzi nevekkel rokon az avar népnév.

[20] A vízforgás utalhat a vízörvényre de a vízfolyásra is. Vö.: a szkíták szerint a folyó hengerülve folyik.

[21] Ha az orosz ovrag fejleménye lenne a földrajzi névi Vrag, akkor a v- eredete (< -w-< - g- <) -k-, de ha a csuv. var (< *varak) korábbi alakjának egy másik irányú változata, akkor az or. Vrag v-je csak t- ( > d- > w- > v-) eredetű lehet.

[22] Elgondolkodtató, hogy a név korábban használt alakjában Vrag szerepel.

[23] Vö.: ar népnév, így nevezik a tatárok az udmurtokat.

[24] A csuvas szó nem szolgálhatott alapul a földrajzi névnek, de a szócsaládhoz tartozik.

[25] ’Ereke (folyó neve) forralta. alakította árok’ jelentésben kell felfogni.

[26] E munka másik dolgozat feladata.

[27] Az oroszban mehetett végbe, ez esetben a baskirba innen került.

[28] A –D- félzöngésen ejtett hang, amelyet az orosz zöngésnek (-d-) vett át és jegyzett le.

[29] Közülük csak a h- kezdetűeket tárgyaljuk jelent dolgozatban, de nem olyan részletességgel, mint a magánhangzó kezdetű ungar párhuzamait. a mássalhangzó kezdetűekre részletesen külön-külön dolgozatban térünk ki.

[30] Vö.: burtas népnév.

[31] Csak akkor tartozik ide, ha a szókezdő x- nem q-, hanem t- eredetű. Egyelőre nem tudjuk eldönteni.

[32]

[33] Erre azért van szükség, hogy kiderítsük, hogyan keletkezett valójában a hungar változat. Közben a párhuzamos alakok jelzik a h- megfeleléseit, s egyúttal a magyarok további nevei mutatkoznak.

[34] A szókezdő s- palatális, azaz lágy ejtésű (s’-).

[35] A szabir népnévvel azonos.

[36] A két névváltozat úgy függ össze, hogy más-más hangváltozások eredményei, szerkezetük szerint összetett szavak: Haby-r, Ti-läk.

[37] A szó jelentésének alapja a ’zajtalan, csendes’ lehet.

[38] Interdentális zöngétlen spiráns, vagyis két fogsor közötti zöngétlen réshang.

[39] A folyó melletti mélyedésre utalhat, ahol a falu van.

[40] A földrajzi névi csuv. ăšni előzménye yšni < ----- tat. yšna ’vetésterületnek megtisztított hely az erdőben’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

[41] A folyó melletti mélyedésre utalhat, ahol a falu van.

[42] Az indoeurópai, az altáji és az uráli nyelvek adatai közötti viszony tisztázása szökségszerű, vö.: Oka ’a Volga mellékfolyója’…Az or. Oká átvétele. Ez ősi folyónév, amely minden bizonnyal a következő indoeurópai szókkal tartozik össze: lat. aqua ’víz’, ném. Ache ’(hegyi) folyó, ld. még Aquincum….(KISS 1980)

[43] A baskír hyu ’víz’ egyik nyelvi változata, vö. még: csuv. šyv ’víz’, ÓT….sub, KB, ujg., polov., su, MK. suv, alt.V. su, sug, …tuv., hakasz, sor sug, …üzb., kumyk, nog., türkm. suv, kirg., k.kalp., karacs. suu, ujg., azerb., oszm., tat., kazah su, bask. hyu, jakut uu < suu ’víz’. (JEGOROV 1964)

[44] Vö.: magy. hideg ’alacsony hőmérsékletű, rideg, fagy…Ismeretlen eredetű. Feltehető, hogy nyelvünk ősi örökségébe tartozik, elfogadható rokon nyelvi megfelelőit azonban még nem sikerült kimutatni. …(TESz)

[45] Vö.: magy. sár ’sáros folyóvíz, mocsár, vizenyős terület’ …(TESz).

[46] Vö.: angol ring ’gyűrű’. Idetartozik a magyar reng ’remeg, mozog’ (TESz), s a renge ’szakadásos, erdő nőtte árok’… (ld. a rengeteg szónál) (TESz), ring ’könnyedén ide-oda mozog, billeg’ ( ld. a ringat szónál)…(TESz), magy. ró-, rov- ’ vág, metsz’…Ősi örökség a finnugor korból…(TESz) A jelentése onnan van, hogy a víz vágta magának az utat, vájta, csinálta a medret, miközben a víz hengeredő, körkörös mozgást végzett. Egyszóval, rótta, járta az útját. A vájat, a meder keresztmetszetéhez hasonló alakja kapcsán tartozik ide a komi ri ’kútgém’ (LYTKIN – GULJAJEV), az or. rog ’szarv’, továbbá a rov ’nyílás, gödör, szakadék’ (HADROVICS – GÁLDI) s az or. reká ’folyó’, …vö.: lat. rivus ’patak’, óind. rauas ’folyam, folyás, futás’, retas ’folyás’…(SIS), or. roj ’folyás’ …(SIS), or. rok …’beszélni…(SIS)

[47] Vö.: or. rod ’ua.’, or. rov ’nyílás’ (SIS)

[48] Vö.: magy. rút ’csúnya’ …Bizonytalan eredetű. (TESz)

[49] Az adatok nagy számára tekintettel minden kategóriából csak egy-két adatot mutatunk be.

[50] Bár az éger fanév elvileg szolgálhatott a folyónak alapul, hiszen a vizsgált szavunk családjába tartozik, s viszonylag fiatalabb névadási szokás. A korábbi elnevezések értelmében ’víz, folyó, árok’ jelentésű szavak szolgáltak alapul a folyóknak.

[51] Ez a magyarázat nem állja meg a helyét.

[52] A fa nevéhez képest elsődleges a ’völgy, folyó, forrás’ jelentés.

[53] A névnek a régiségben van Hüküritó változata is. A névnek alapul ’völgy’ jelentésű szó járulhatott, amelynek úgy van köze az ökör ’állat neve’-hez, hogy egyrészt a folyó, tó medrének a keresztmetszete, másrészt a folyóág olyan alakú, mint a szarv, s alaki hasonlóság alapján kaphatta a nevét az ökör.

[54] Nem az ökör állatnév szolgált alapul, hanem a Nagyág völgyének alakjáról kapta az elnevezést a hely, ezért az ökör szót ’elágazó völgy’ jelentésben kell értelmezni.

[55] Az Ökör előtag közszói jelentése ’folyó, elágazó völgy’ lehetett.

[56] A személynévnek alapul víznév szolgálhatott.

[57] A név családjába tatozónak véljük a magy. ember és az embrió szót. Az ember szóról alkotott TESz véleményével nem értünk egyet: ’a legmagasabb rendű élőlény…férj’…Valószínűleg összetett szó…az em- ’nő, nőstény’ előtag azonos lehet a N. eme, emse ’nőstény, anyadisznó’ szavak alapszavával…a ber utótag talán az eredetileg ’érfi’ jelentésű férj szónak változata….(TESz) Az ember ugyanúgy sarj, hajtás, mint a vízforrás, a folyó stb., s természetes, hogy a hasonló jelentésű embrió szóval tartozik össze. Az embrió ’a fejlődés kezdeti szakaszában levő magzat, kezdeti állapot, stádium’ …Latin eredetű..vö. orvosi lat. embryo…’méhmagzat, újszülött bárány’ (tkp. ’belső sarjadék’) átvétele. …(TESz)

[58] Ez esetben a névadás idejét az őstulkok itt tartózkodási ill. előfordulási idejére lehet tenni.

[59] Mind az előtagnak, mind az utótagnak vannak keleti kapcsolatai.

[60] Az or. rov ’árok’ és a rovnyj (< rov + -n-: melléknévképző + or. –yj.) összetartoznak. A jelentésük onnan van, hogy mindkettőt a víz alakította ki, az árkot is, és a sima helyet is. Ott, ahol a víz kiáradt, mindent simává tarolt.

[61] Az előtaggal (humo-r) rokon híg, víg szavak közül a víg mindkettőt, a ’folyadék’ és a ’vidám’ jelentést egyaránt őrzi.

[62] Interdentális zöngétlen spiráns.

Tartalom