„…a Kárpát-medencében itt-ott később is felbukkannak Etel helynevek részben víznévként is, s ez a tény esetleg magyar közszói alapból való indulást sejtet.” (BENKŐ 1984/4:405)

 

1. Benkő Lóránd gondolata, amelyet Etelköz kapcsán fogalmazott meg, több kérdést is rejt magában. A legszembetűnőbb, vajon az Etelköz Etel elemének lehet-e köze Attila hun király nevéhez. Ha igen, akkor Attila neve is magyar közszói alapból való kiindulást sejtet. Továbbá ugyanannak a névnek élhet-e egymás mellett mély és magas hangrendű változata? Ha az Etel magyar közszói alapból való kiindulást sejtet, van-e kapcsolata az uráli nyelvekkel és hogyan magyarázhatók a török nyelvekben ismert közszói és tulajdonnévi párhuzamok? Fellelhetők-e az Attila és az Etel tulajdonnévi és közszói párhuzamai további nyelvcsaládok nyelveiben? Milyen a név szerkezeti felépítése? Egyszerű vagy összetett, esetleg képzett szóval van-e dolgunk? Mely nyelv ill. nyelvek névadási rendszerébe illik az a jelenség, hogy a víznév és személynév gyakran azonos, és mi ennek a magyarázata?

     A kérdések sokaságára kell választ keresnünk, amelyek megtalálásához többrétű kutatómunkára van szükség. Elsőként az írott források, krónikák üzeneteit, majd a kutatói véleményeket vesszük sorra, továbbá a földrajzi névi adatokat és a hozzájuk kapcsolódó nyelvek tulajdonneveit és közszóit tanulmányozzuk, végül az eredményeinket összevetjük a források, krónikák híreivel és a kutatói véleményekkel.

 

2. Az írott források közül Konstantin (942-959) Bölcs Leo fia, tudós császár, a De administrando imperio (A birodalom kormányzása) című művében Attilát az avarok királyának is nevezi.

     Anonymus Gesta Ungarorum (12-13. század) Attila utódjának mondja a magyarokat. Árpád magyarjai Attila örökségét átvenni indultak. Attila a Duna mellett a hévvizek felett talált római romokon erős kővárat épített. A magyarok Budavár, a németek Ecilburgnak nevezték. Az őshazában élő dentümogyerek a szuzdali Oroszországban és az Etil (Volga) folyón túl laknak.

     A Kézai Krónika (készült 1282-1285) szerint az i.sz. 4. század végén az európai hunok a Don környékén éltek, az i.sz. 5. század elején övék a Kárpát medence, királyaik Oktar (430) és Ruga (434), testvérük Mundzsuk, akinek fiai Bleda és Attila (445-453). Attila Pannónia fővárosát Sicambriát foglalta el.

     A Riccardus-jelentés Juliánus 1235-1236. évi útjáról szóló jelentést foglalja össze. Szerinte Baskíria és a magyarok nyelve megegyezik. …Innen Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak.

     Antonio Bonfini (1427/34-1503/05) Magyarországon működő humanista volt, aki a hunokat, avarokat, magyarokat azonos népnek tekinti.

     A Kijevi őskrónika szerint a permiek a Vjatka és az alsó Káma vidékén éltek először iráni népek szomszédságában, majd a 6-7. századtól a volgai bolgárok szomszédságában…A votjákokat oti, otin, otjak néven említi. Vesz népről is szól.

     A mohamedán források közül Dzsajháni a baskír-magyar azonosságra hívja fel a figyelmet. A magyar terület két folyó a Duna és Atil között van.

     Az arab földrajzírók közül Ibn Rusztánál a bolgárok szálláshelyei az Atil folyó mentén vannak. Szerepel nála az Wtig folyónév és a vesz népnév.

     Abu Hamid al-Garnati (1080 körül született) közép-ázsiai utazást tett, többek között azt írja: ad legendás óriás nép, az északi a Viszú nevű terület.

     Örmény források már az 5. századtól szolgálnak adatokkal, hon néven említik a kaukázusi hunokat.

     A nyugati utazók közül Plano Carpini írja, hogy 12 napi út végén megérkeztek az Uralhoz (Yagat), amely Pascatur földjéről jön. Pascatur nyelve azonos a magyarokéval…Pascatur földjéről jöttek ki a hunok, a későbbi magyarokat.

     Rubruk szerint Baskíriából jöttek ki a hunok, akiket később magyaroknak hívtak…Pascatur és a magyarok nyelve ugyanaz. Pascaturból származnak a hunok, akiket  később magyaroknak neveztek. Pascatur, Pascatyr, Pascatu változatok találhatók.

 

2.1. A források, krónikák híreinek összegzése:

     A hunok, avarok, baskírok, magyarok ugyanaz a nép, nyelvük megegyezik, sőt a bolgárok is hun fajtájúak. Attila a hunok, avarok, magyarok királya, de szerepel a neve a bolgár fejedelmi listán is. A hunok, magyarok Magna-Hungáriából, Nagy-Magyarországból jöttek ki, azaz Pascatyrből, az Urál forrásvidékéről.

 

3. Kutatói vélemények:

     Számos kérdés vetődik fel, amelynek megítélésében a kutatóink nemcsak a forrásoknak, gyakran egymásnak is ellent mondanak. Nem jutottak nyugvópontra az álláspontok a hunok, avarok, magyarok, baskírok viszonyának, az ázsiai és európai hunok azonosságának kérdésében, királyaik nevének eredetét illetően, így Attila nevének magyarázatában sem. Továbbá a következő kérdésekben: Honnan kerültek a hunok az Urál folyó forrásvidékére és a Kaukázusba? Milyen nyelvűek az európai hunok? Valamennyi kérdés kapcsolódik Attila nevének vizsgálatához, amelyek az alábbi véleményekben fogalmazódnak meg:

     Ligeti Lajos kiemeli, hogy „…ezután pedig dél és a Don folyó között áthatolhatatlan pusztaság van……A Don Scitiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül a síkságra kiérvén az alánok földjén fut, majd három ágra szakadva ömlik a Kerek-tengerbe.” (LIGETI 1986:184) Az Etelköz kapcsán jegyzi meg, hogy ”Etelköz már a magyarok idejében elérte az Al-Dunát”, továbbá felveti, hogy „Az Atil veláris vagy palatális hangrendű?” (LIGETI 1986:369)

     Czeglédy Károly megemlíti, hogy „Etel a Donnak a magyarok által használt neve.” (CZEGLÉDY 1986:100-123)

     Németh Gyula határozottan kijelenti: „Attila nevét sok más módon is próbálták magyarázni, többen összefüggésbe hozták a Volga török nevével (Etil, a szó általában ’nagy folyót’ is jelent), de a kísérletek tudományosan értéktelenek, legtöbbször egészen károsak….Attila férfikori név….” (NÉMETH 1986:221)

     A hunok nyelvéről azt írja, „…az európai hunok vezető része, de bizonyára maga a tulajdonképpeni hun nép is, török nyelvű volt.” Az Attila név felnőttkori név,  gót –ila kicsinyítő képzőt tartalmaz. Az Attila név gót nyelven azt jelenti ’atyácska’. (NÉMETH 1986:222-225)

     Megemlíti, Ézelő: Üllő fia, Árpád dédunokája. (NÉMETH 1991:276)

     Harmatta János szerint „A hunok eredetét és a hsiung-nu – hun azonosság lehetőségét vizsgálva el kell választanunk egymástól a népnév, a nyelv, a történeti, a társadalmi, az ethnikai, a kulturális és az anthropológiai kontinuitás kérdését. (HARMATTA 1986:IV.)

     Ugyanott írja, „Kézainál …. Etela névalak…” található… „…igaz ugyan, hogy az Etele alak a magyarban is fejlődhetett az Attila névből, azonban az is vitathatatlan, hogy az ófelnémet Ezelő, középfelnémet Etzel alakoknak is *Etela < *Attila volt az előzménye.” (HARMATTA 1986:XXXIII) ” … valamint „…P mester…Almus vezért (és Arpad-ot) Athila király leszármazottainak tartja…” (HARMATTA 1986: XXXII) Továbbá „…arra lehet leginkább gondolni, hogy az Árpád-nemzetség körében már a honfoglalás előtt kialakult egy olyan fejedelmi lista, amelynek élén Attila~Etele neve állott mint a vezéri nemzetség valóságos vagy fiktív őse, …” (HARMATTA 1986:XXXIV)

     Hóman Bálint így ír:  „Az i.sz….372-ben Balamber hún király átkelt a Volgán, birtokba vette a Volga-Don-Kaukázus vidékét, majd rátámadt a Dnyeszter-Al-Duna-Tisza közén élő gótokra. Székhelyét a Tisza két partjára tette az uralkodó hun törzs. A többi hun és egyéb rokontörzsek a keleti gótok szomszédságában a Pruttól és a Dnyesztertől keletre terjedő síkságon maradtak. Attila nyugaton, testvére majd legidősebb fia a Kárpátokon túl eső keleti részeken volt király…” (HÓMAN 1938:30-36)

     Melich János felsorol néhány alakváltozatot:  „A XV. században a Donnak, tatárul Edil volt a neve. A baskir Ufa idel ’Ufa  folyó’ jelentésű, másik neve Ofo és Kara idel. A kazáni Idel ’Volga’ a Naukrad Idel ’Vjatka’, Čolman Idel ’Káma’ folyó neve, ugyanígy a baskir Kar-Idel vagy Čulman, csagatáj Ak-Adil, csuvas Šură Adăl, baskir Ak-Idel ’Belaja’ vagy egyszerűen Idel. (MELICH 1926:346-348)

     Benkő Lóránd úgy gondolja, az Ádel, Ádil, Átil, Etel, Etil, Ezil, Idil, Itil, Idál, Izál stb. …Mivel ezek a nevek a törökség régebbi és részben későbbi-mai lakóterületein tűnnek föl, kevés kétség férhet ahhoz, hogy eredetük a török nyelvekben keresendő…Kollektiv nyelvi tudatba berögzülő és hagyományként a tudatban a kérdéses terület elhagyása után is tovább élő helynév nem szokott néhány év alatt keletkezni, ehhez legalább néhány évtized közösségi nyelvhasználatra van szükség.” (BENKŐ 1984/4:391)

     Györffy György megjegyzi, „Anonymusnál homályos utalás van arra, hogy az őshazában élő dentümogyerek a szuzdali Oroszországban és az Etil (Volga) folyón túl laknak.” (GYÖRFFY 1986:5-61).

     A hun törzsek katonai vezetői király(ok) voltak….A hunok szkíták voltak, de nem minden szkíta volt hun. Edika hun név. (THOMPSON 2003:21) I.sz. 434-ben Attila a hunok vezére lett. (THOMPSON 2003:61) Edika Attila legbefolyásosabb hadvezére. (THOMPSON 2003:88)

     A földrajzi nevek szótárában rövid összegzést kapunk az Etelköz névről: „ ‘történelmi terület feltehetőleg a Don (vagy a Dnyeper) és az Al-Duna között’ ... Előtagjához l. ótörök Etil ‘egy folyó, talán a Volga’ hn....,  utótagja a m. köz fn. Tkp. Jelentése ‘folyóköz’ „ (KISS 1980).

 

3.1. Kutatói vélemények összegzése:

     Eltekintve attól, amikor a szerzők egyszerűen csak hivatkoznak a forrásokra, krónikákra, egyrészt kérdésként merült fel, hogy az Atil veláris vagy palatális hangrendű-e. Továbbá kijelentik, Attila férfikori név, nem azonosítható a Volga török Etil nevével. Megállapítják, hogy a hunok és vezetőik nyelve török volt, ugyanakkor Attila nevének gót nyelvű megfejtését adják. Szerintük Attila (Att + ila: gót képző) ’atyácska’ jelentésű. Úgy látják, az Etzel < *Etela < Attila fejlődési sor volt lehetséges. Attila ~ Etele az Árpád vezéri nemzetség valóságos vagy fiktív őse. Az Atil ~ Etil stb. eredete a török nyelvekben keresendő.

     Mindebből kiolvasható, hogy nem egybeangzóak a megállapítások, rendszerint ellent mondanak a forrásoknak, krónikáknak. A véleményekben közös, hogy Etelköz neve az Etel és a köz ’között’ jelentésű magyar szó összetétele, amelynek értelmezéséről[1] máig tartó vita indult el..

 

4. Az Attila név és a földrajzi nevek viszonya:

     Sajátos helyet foglal el a források tekintetében a nyelv, ezen belül jelentőségüknek megfelelően nem kerültek méltó helyre a kutatásban a tulajdonnevek, köztük a földrajzi nevek és a személynevek. Jelen dolgozatban a fentiek figyelembe vételével ezt a forráscsoportot vizsgáljuk a földrajzi nevekből kiindulva, hogy közelebb kerüljünk Attila nevének a megfejtéséhez.

     Az eredményesség reményében nem tartjuk elégségesnek csak a Kárpát-medence földrajzi neveit bevonni a kutatásba. Segítséget várunk a Volga-Urál vidéke földrajzi neveitől is, valamint a Volga-Urál vidékén beszélt nyelvekben és a magyar nyelvben ismert személynévi és a közszói párhuzamoktól. Sőt, a kutatásba be kell vonni további területek földrajzi neveit és a területeken régen és ma beszélt nyelvek adatait is.[2]

 

4.1. Földrajzi nevek a Volga-Urál vidékén:[3]

    A közszói jelentés megfejtéséhez csak akkor kerülhetünk közelebb, ha megvizsgáljuk az Attila, az Etel és alakváltozatainak az előfordulásait egy nagyobb összefüggő területen, ahol több folyó neveként vagy a folyó nevének részeként szerepel a vizsgált szavunk. Meg kell jegyeznünk, hogy az alakváltozatoknak jóval nagyobb köre ismeretes számunkra, ha figyelembe vesszük, hogy az Attila névben a –tt- zöngétlen mássalhangzó jelölője és korábbi –tk- mássalhangzókapcsolat fejleménye, s egyben a változási sorok valamely ágának egyik állomása. A szó végső eredetét tekintve mássalhangzós kezdetű volt.[4] A névcsalád teljes körét bemutatni azonban nem feladata jelen dolgozatnak, csak a szorosabban idetartozókat vesszük sorra. Pl.:

Etelek h. Ašm.III.34.: csuv. Etelek or. Karmaly-Adel'akovo Bug.u., csuvas  falu neve, NAP:-, Ar.:-. < Etelek (< Ete < ----- vö.: uráli *wete ’víz’+ lek < ----- vö.: ko. log ‘völgy’, or. lug ‚mező’, mar. lake ‘gödör, völgy’, finn laukko ‘lyuk, nyílás’, loukko ‘nyílás, hasadék’, lika ‘sár, mocsár’, magy. lik, luk, lyuk ‘lyuk, nyílás’, magy. lék ‘lyuk, gödör, nyílás’), or. Adel'ak < ----- nem orosz *Eteläk, *Etelek + or. -ovo..

 

Măkšă Etelekĕ h. Ašm.III.34.: csuv. Măkšă[5]  Etelekĕ Bug.u., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Măkšă + Etelekĕ < Ete + lekĕ < ----- vö.: ko- log ‘völgy’, or. lug ‚mező’, mar. lake ‘gödör, völgy’, finn laukko ‘lyuk, nyílás’, loukko ‘nyílás, hasadék’, lika ‘sár, mocsár’, magy. lik, luk, lyuk ‘lyuk, nyílás’, magy. lék ‘lyuk, gödör, nyílás’.

 

Atăl f. Ašm.II.141.: Atăl or. Volga Čist.u., ĺgy nevezik a Volgát, a Kámát‚ s a Belaja-t, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăl < *Atyl[6]. Ld.: csuv. Šur Atăl.

 

Vilě Atăl f. Ašm.II.143.: csuv. Vilě Atăl, a Volga régi folyómedre az or. Spasskij zaton-nál, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vilě < ----- csuv. vilě ‘halott, holt’ + Atăl < *Atyl.

 

Kěśěn Atăl f. Ašm.II.143.: csuv. Kěśěn Atăl or. Voložka, folyó neve,  NAP.: Kěśěn Atăl M. < csuv. Kěśěn < ----- csuv. kěśěn ‘kis, kicsi’ + csuv. Atăl < *Atyl.

 

Čistaj Atălě f. Ašm.II.143.: csuv. Čistaj Atălě or. Kama, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čistaj[7] + Atălě < ----- csuv. Atăl < *Atyl + csuv. -ě: birtokos személyjel[8].

 

Atăl jal h. Ašm.II.144.: csuv. Atăl-jal, falu neve, NAP: csuv. Atăljal or. Adyljal Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Atăljal < ----- csuv. Atăl < *Atyl + jal < ----- csuv. jal ‘falu’, or. Adyljal < or. Adyl < ----- nem orosz *Atyl[9] + jal < ----- csuv. jal ‘falu’.

 

Atăl jălămě d. Ašm.II.144.: csuv. Atăl jălămě, a Volga bal oldali,  mélyen fekvő partja, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăl + csuv. jălăm[10] ‘ártér, a folyó réti oldala, a Volga túlsó partja’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

 

Atăl kučě f. Ašm.II.144.: csuv. Atăl kučě, lék a Volgán, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Atăl + kučě  < ----- csuv. kut[11] ‘fenék, hátsó rész’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

 

Atăl pyrě f. Ašm.II.144.: csuv. Atăl pyrě, a Volga torkolata, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Atăl + pyrě < ----- csuv. pyr ‘folyó torkolata, ártér, földszoros’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

 

Atăl lešenče ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Atăl lešenče Č. < csuv. Atăl + lešenče.

Šură Atăl f. Ašm.II.143.: csuv. Šură Atăl / Šur Atăl / Šor Atăl, vannak, akik a Kámát, vannak, akik a Káma mellékfolyóját értik alatta, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Šură < ----- csuv. šură , šur ‘fehér’ + Atăl.

 

Etěl jalě h. Ašm.III.37.: csuv. Etěl jalě  or. Adil'kino falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Etěl < Etil, Etyl + jalě < ----- csuv. jal ‘falu’ + csuv. –ě: birtokos személyjel, or. Adil'kino < Adil’ka (< ----- nem orosz *Etil’ke, *Etylke) + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

 

Idel f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Idel or. Volga, folyó neve. < tat. Idel < ----- tat. idel ‘folyó’.

 

Idylryk f. Ašm.III.136.: kaz.tat. Idylryk, NAP:-, Ar.:-. < kaz.tat. Idylryk < Idyl + kaz.tat. ryk Ld. csuv. Irělčěk[12].

Idel'mes h. Ašm.:-, NAP: or. Idel'mes C., csuvas falu, Ar.:-.< or. Idel'mes < Idel' < -----  tat. idel ‘folyó’ + mes[13] < ----- ko. mos ‘forrás’.

 

Ädelsäj f. TB.176.: bask. Ädelsäj or. Adilsaj Xajb., az or. Tanalyk jobboldali mellékfolyója. < bask. Ädelsäj < Ädel < ----- bask. idel ’folyó’ + bask. säj vö. kaz. saj ’ völgy, a folyó száraz medre’, bask. saj ‘folyami összekötő’, or. Adilsaj < ----- bask. Ädelsäj.[14]

 

Karidel f. TB.90.: bask. Karidel / Öpö / Öfö / Ufa / Ufa idele or. Karidel', az or. Belaja jobboldali mellékfolyója. < bask. Karidel < Kar + idel < ----- bask. idel ‘folyó’,  Ufa idele < bask. Ufa ’folyó neve’ + idele < ----- bask. idel ‘folyó’ + -e: birtokos személyjel.

 

Agidel f. TB.18.: bask. Agidel or. Agidel / Belaja / Belaja Voložka, az or. Kama baloldali mellékfolyója. < bask. Agidel < Ag < ----- bask. ak ‘fehér’ + bask. idel < ----- bask. idel ‘folyó’, or. Agidel < ----- 1. tat. *Akidel, *Agidel 2. bask. Agidel.[15]

 

Sulman Idel f. TB.70.: bask. Sulman Idel / Idel / Karidel or. Kama tat. Čulman Idel, az or. Volga baloldali mellékfolyója. < bask. Sulman < Sul (< ----- vö. csuv. śăl ‘forrás, kút’) + man + Idel < ------ bask. idel ‘folyó’.

 

Kügidel f. TB.79.: bask. Kügidel or. Kugidel' Bajm., az or. Sakmara baloldali mellékfolyója. < bask. Kügidel < Küg < ----- bask. tat. kük ’kék’ + idel < ----- bask. idel ‘folyó’, or. Kugidel' < ------ bask. Kügidel.

 

Kügidel  f. TB.79.: bask. Kügidel or. Dema, az or. Belaja mellékfolyója. < bask. Kügidel < Küg < ----- bask. tat. kük ’kék’ + idel < ----- bask. idel ‘folyó’, or. Kugidel' < ------ bask. Kügidel.

 

Idelbäk h. TB.54.: bask. Idelbäk or. Idel’bakovo Zianč. < bask. Idelbäk < Idel < ----- bask. idel ‘folyó’ + bäk < bask. Idel + bäk, or. Idel’bakovo < Idel’bak < ----- bask. Idelbäk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. -o.

 

Idläj t. TB.54.: bask. Idläj or. Izl'aj Belor., tó. < bask. Idläj < Id  < ----- vö. nyeny. i(d)[16] ’víz’ + läj < ----- mdE. lej ’folyó’, or. Izl'aj[17] < ----- bask. Idläj.

 

Irel h. Ašm.V.: csuv. Irel, falurész neve Eśpepe faluban? NAP:-, Ar.:-. < csuv. Irel[18] <  Idel < ----- bask. idel ‘folyó’.

 

Irělčěk f. Ašm.III.136.: csuv. Irělčěk or. Voložka ( a csuv. Kiv-jal falutól  10 versztára, van ott sziget- ‘ustrav’). < csuv. Irělčěk < Irěl + -čěk  ld. kaz.tat. Idylryk.[19]

 

Irělčěk f. Ašm.V.: csuv. Irělčěk, a Volga folyó ága Trolej-Kassi falu közelében, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Irělčěk < Irěl (<*Iryl) + csuv. -čěk.

 

Ural d. Ašm.III.268.: csuv. Ural or. Ural hegység, NAP:-, Ar.:-. < csuv. or. Ural < ---- nem csuvas, nem orosz Ural.[20]

 

Urală h. Ašm.III.268.: csuv. Urală, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Urală < nem csuvas *Uraly.

 

Jejěk xuli h. Ašm.IV.262.: csuv. Jejěk xuli or. Ural'sk város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jejěk + xuli < ----- csuv. xula ’város’ + csuv. –i: birtokos személyjel or. Ural'sk < ----- or. Ural: folyónév + or. –sk: vonatkozó melléknévképző.

 

Ural f. d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.166.: or. Ural, hegység, és a hegységben eredő folyó neve, korábban Jaik-nak hívták, a komik Iz[21]-nek nevezik.

 

Ural f. TB.154.: bask. Ural <-- Jajyk <-- Daiks / Zajx / D‘ajk / Jaik[22] or. Ural kaz. Šajyk, folyó, amely az Uč.-ban ered, a Kašpi tóba ömlik.

 

Lui Nor f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Č-Č: man. Lui Nor or. Severnyj Ural. < man. Lui < ----- man. lui ’a folyónak az alvidéke’ + man. Nor < ----- vö.: mansi. n’ēr, n’ār ’mocsár, láp’, hanti n’urem, n’orem ’mocsár’, or. Severnyj < -----  or. severnyj ’északi’[23] + Ural.

 

Nor f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Č-Č: man. Nor or. Ural, folyó neve. < man. Nor < ----- vö.: mansi. n’ēr, n’ār ’mocsár, láp’, hanti n’urem, n’orem ’mocsár’.

 

Atli kassi h. Ašm.II.: csuv. Atli-kassi, NAP:-, Ar.: csuv. Atli < At (< *yt, *it)< ----- vö. nyeny. id ’víz’ + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

Ütkäl f. TB.161.: bask. Ütkäl or. Utkal' Abz., az or. Malyj Kizil baloldali mellékfolyója. < bask. Ütkäl < 1. Ütkä < ----- vö. magy. út, uráli alapalak *utka eredeti jelentése ‘nyom’[24] lehetett + l < ----- vö. md. laj, lej ‘folyó’, 2. < ----- bask. ütkäl, ütkäüel ‘járás, járat’, or. Utkal' < ----- bask. Ütkäl.

 

Vütla f. GMA: mar. Vütla / Vütlä or. Vetluga Ju., Gm., az or. Volga baloldali mellékfolyója. < mar. Vütla < ----- Vütlä < Vüt < ----- mar. vüt ‚víz’ + lä < ----- vö.: md. l’aj, lej ’folyó , or. Vetluga < Vet < -----finn vete ‘víz’, + luga < ----- vö.: md. l’aj, lej ’folyó’.

 

Vütlüx h. Ašm.V.: csuv. Vütlüx, város neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vütlüx < Vüt < ----- mar. vüt ’víz’ + lüx < ----- vö.: md. l’aj, lej ’folyó.

 

Vaślavkka h. Ašm.V.: csuv. Vaślavkka or. Vasil'jevka Čist.u., település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vaślavkka < Vaś < ----- vö.: finn vesi ’víz’ + lavkka < ----- vö.: md. l’aj, lej ’folyó, or. Vasil'jevka < nem orosz *Vasilevka[25], *Veselevke.

 

Tatlyjylga f. TB.139.: bask. Tatlyjylga Kara., patak. < bask. Tatlyjylga < Tatly (< Tat < ----- vö.: csuv. tatti: šyv tatti ’kezdet, folyóforrás’ + ly < ----- vö.: md. l’aj, lej ’folyó. + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’.

 

Tatlybaj jylgahy f. TB.139.: bask. Tatlybaj jylgahy Bajm., patak. < bask. Tatlybaj < Tatly + baj + jylgahy < ----- bask. jylga ’folyó’ + bask. –hy: birtokos személyjel.

 

     Az alakváltozatok csuv. Etelek, Etelekě, Atăl, Atălě, Etěl, Atly, Irel, Irěl, Urală, Vütlüx, tat. Idel, Idyl, bask. Ädel, Idel, idele, Idläj, Ütkäl, Tatly, mar. Vütla, Vütlä or.: Adel’ak, Adyl, Adil’, Idel’, Izl’aj, Ural, Utkal', Vetluga, az eddig ismertekhez képest jóval nagyobb számúak és több helyen fordulnak elő önálló folyóként, mellékfolyóként, ill. mellékfolyó nevében, a folyók menti árterek, rétek nevében, a folyó torkolatának ill. ágának és tavak nevében valamint helynevekben.

     Az Attila név megfejtéséhez nélkülözhetetlen, hogy feltárjuk a fenti nevek közti hangtani, alaktani és jelentéstani összefüggéseket, tisztázzuk az aktuális és lexikális jelentéseket, megállapítsuk a neveknek alapul szolgált közszókat, s rendezzük azoknak Attila nevéhez való viszonyát, valamint viszonylagos kronológiai sorrendet állítsunk fel hangtani és jelentéstani oldalról egyaránt. Látni kell azt is, milyen logika mentén születtek a földrajzi nevek, egyéb tulajdonnevek, a nyelvünk alapszókincséhez tartozó szavak, s ebben a rendszerben hol éls hogyan helyezednek el az olyan történeti nevek, mint Attila hun király neve. Ehhez a munkához pedig szükséges volt bemutatni néhány mássalhangzós kezdetű nevet is.

 

4.2. Földrajzi névi adatok a Kárpát medencében:

 

Attala helységnév Tolna megyében (KISS 1980)

Atala, Attala h. Somogy vm. (LELKES 1998)

Adalin h. Kolozs vm. (LELKES 1998)

Edelény h. Borsod vm. (LELKES 1998), ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’….Puszta személynévből keletkezett magyar névadással…..Az alapjául szolgáló személynév vagy szláv vagy német eredetű. vö. cseh Odolen szn….német Edelen…(KISS 1980)

Szepesedelény h. Szepes vm. (LELKES 1998)

Edelspacher-Simánd h. ld. Alsósimánd h. Arad vm. (LELKES 1998)

Edelstal h. ld. Nemesvölgy h. Moson vm. (LELKES 1998)

Etele tér ‘Budapesten egy tér neve’.

Ecel h. Nagy-Küküllő vm. (LELKES 1998)

Ecsellő h. Szeben vm. (LELKES 1998)

Vidaly h. Torda-Aranyos vm. (LELKES 1998)

Veszele h. Árva vm. (LELKES 1998)

Vecel h. Hunyad vm. (LELKES 1998)

Vászoly ’helység Veszprém megyében’ …Puszta személynévből keletkezett magyar névadással…E szn. végső forrása a gör. …’királyi, fenséges’…(KISS 1980)

Pécel h. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (LELKES 1998)

Pecsely, Pecsej, Pecsel h. Szilágy vm. (LELKES 1998)

Pocsaj h. Bihar vm. (LELKES 1998)

Titel ’jugoszláviai város a Duna és a Tisza egyesülésénél’…Bizonytalan eredetű, a szb.-hv. Titel a magyarból való…(KISS 1980)

 

     Az adatok között többféle változat szerepel, etimológiai kapcsolatuk szükségszerű. Szerkezetileg mindegyik mellérendelő összetétel, a kiinduló lexikális jelentésüket illetően mind az előtag, mind az utótag vízzel, nedvességgel, folyóval kapcsolatos jelentésű lehet. Vö.: Attala < Atta + la, Atala < Ata + la, Adalin < Ada + lin, Ecel < Ece + l, Ecsellő < Ecse + llő, Edelény < Ede + lény, Etel < Ete + l, Etele < Ete + le, Vidaly < Vida + ly, Veszele < Vesze + le, Vecel < Vece + l, Vászoly < Vászo + ly, Pécel < Péce + l, Pecsely < Pecse + ly, Pocsaj < Pocsa +j, Titel < Tite + l. Hangtanilag úgy függnek össze, hogy az Attila –l-jének a palatalizált –ly, a –tt-jének –cs-, -sz-, -c-, ill. –d-, -t- megfelelői is szerepelnek. A szókezdő magánhangzót pedig eredetileg olyan mássalhangzó (t-) előzte meg, amelynek fejleményei között szerpelnek a v-, és a p- is.

 

4.3. További területek földrajzi névi adatai:

     A vizsgálatba be kell vonni további földrajzi területeken lévő neveket is, amelyekről ki kell deríteni, idetartoznak-e vagy sem. Amennyiben a vizsgált tulajdonnevek és a közszók rokonságába tartoznak, tisztázni kell az odakerülésük okát is. Pl.:

Etelköz ’történelmi terület feltehetőleg a Don (vagy a Dnyeper) és az Alduna között’…Előtagjához  l. ótörök Etil ’egy folyó’, talán a Volga’…utótagja a m. köz fn. Tkp. jelentése ’folyóköz’. (KISS 1980)

Itália ’az Appenini-félsziget’…A lat. Italia …átvétele. Ennek forrása az oszk Vítel(l)iú, amely a dél-itáliai görögön át került a latinba. A név eredetileg csak az Appenini-félsziget délnyugati csücskére vonatkozott. Az oszk Vitel(l)iú talán latinul Itali (többes szám) néven ismert néptörzs oszk névváltozatából alakult, e néptörzsnek a borjú – vö. lat. vitulus ’borjú’…lehetett a totemállata. (KISS 1980)

 

Ātella…a oscusok régi városa Campaniában (GYÖRKÖSY 1970)

 

Italica …’hispániai város’  (GYÖRKÖSY 1970)

 

Idalia …’Idalium vidéke’ (GYÖRKÖSY 1970)

 

Aral ’tó Közép-Ázsiában’…Vö.: or. Aral’skoje more, csag. Aral dähizi (tkp. ’Aral tenger’), ném. Aralsee (tkp. ’Aral-tó’)…Végső soron egy török-mongol köznévből származik, vö. kaz., kirg. aral ’bozóttal borított folyami szigetek’, vö. még mong. aral ’sziget’…(KISS 1980)

 

Vitellia…régi város Latiumban (GYÖRKÖSY 1970)

 

Vitulāria via ’út Arpinum környékén’ (GYÖRKÖSY 1970)

 

Vetulōnia…’az etruriai szövetség 12 városának egyike’ (GYÖRKÖSY 1970)

 

     Az összevetendő alakok a képzők lehámozása után olyan szótövek (Etel, Aral, Itali, Ātel, Attal, Idali, Vitel,Vitul, Vetul) maradnak, amelyek egyértelműen kapcsolatot mutatnak Attila nevével és annak a Volga-Urál vidékén valamint a Kárpát-medencében előforduló földrajzi névi párhuzamaival. A megadott közszók, mint a neveknek alapul szolgált szavak jelentései ( ’folyó, sziget[26], bozóttal borított folyami szigetek, borjú’) sem mondanak ellent, sőt támogatják az idetartozásukat.

…..Az Itália névvel kapcsolatos ’borjú’ jelentés úgy tartozik ide, hogy miként sarj a víz a folyó, a borjú is sarjként fogható fel. Attila, az Isten ostora kifejezést pedig pedig ’Isten sarja’ –ként kell értelmezni. Ezt az is alátámasztja, hogy az ostor szónak van ’sarj’ jelentése is.

     A nevek hangtani oldalról történő vizsgálatakor ki kell térni arra a tényre, hogy a szókezdő magánhangzós változatokon kívül vannak mássalhangzós kezdetű nevek is, közelebbről v- kezdetűek.

     Ami a nevek alaktani oldalát illeti, az Itali –i-je eredendően nem lehet többes szám, hanem a tő tartozéka. (Vö.: CZEGLÉDI 1994/1)

     Az Etelköz (Etel[27] + köz) előtagja alakilag több földrajzi névvel, személynévvel és közszóval mutat kapcsolatot. Ugyanakkor az is látható, hogy aktuáls ás lexikális jelentésüket tekintve mind a személynevek, mind a közszók (igék és névszók) a víz és a folyó egy-egy tulajdonságát őrizték meg.

 

4.4. Személynevekben:

4.4.1. Az altáji nyelvekben[28]:

 

Ädel TB.176., 54.

Idelbäk TB.176., 54.

 

     Alakilag egybeesnek a földrajzi nevekkel, ezért csak az egymással való összefüggésükben lehet vizsgálni.

 

4.4.2. Indoeurópai nyelvekben:

 

     Az orosz Vitalij, Vaszilij stb. nevek végső eredetét nem az oroszban kell keresni.

 

Latin:

Italus …’1. ősi itáliai király 2. itáliai lakó’ (GYÖRKÖSY 1970)

Idaliē …’Venus’ (GYÖRKÖSY 1970)

Idalium … ’Idalion (város Cyprus szigetén Venus szent területével) (GYÖRKÖSY 1970)

Attalus …Attalosz (Pergamum több királyának neve, III. Attalus a legismertebb, aki vagyonának örökösévé a római népet tette i.e. 133-ban) (GYÖRKÖSY 1970)

 

     A nevek ’folyó, élet, életerő’ jelentésű szavakkal esnek egybe és női isten valamint király és alattvalói nevében fordulnak elő.

 

4.4.3. Uráli nyelvek:

 

4.4.3.1. A magyarban előforduló személynevek:

Mint történeti név:

 

Attila: hún király neve; Ézelő vezérnév.

 

4.4.3.2. Családnév:

 

Etele ’világi személynév, apanév’  (KÁZMÉR 1993)  

Etelei: < etelei ~ eteli < Etele világi személynév + patronimikum képző. (KÁZMÉR 1993)

Etelő világi személynév, az Etele alakváltozata, apanév. (KÁZMÉR 1993)

 

4.4.3.3. Mint utónév férfi és női névként egyaránt ismeretes:

 

Férfi nevek:

Etele: férfi keresztnév (hun-magyar) atyuska, apácska, szeretett apánk (UTÓNEVEINK 1990)

Odiló: férfi keresztnév (német) gazdag, vagyonos (UTÓNEVEINK 1990)

Etelka: női keresztnév (magyar) Dugonics András névalkotása, Etele: anyácska, anyuska (UTÓNEVEINK 1990)

Itala: női keresztnév (olasz) itáliai (UTÓNEVEINK 1990)

Odília: női keresztnév (germán-német-latin) gazdag (UTÓNEVEINK 1990)

Otília: női keresztnév (germán-német) öröklött vagyon (UTÓNEVEINK 1990)

 4.6. Közszói párhuzamok:

 

     Összegyűjtésük egyrészt a nevek etimológiájának az elkészítését teszik lehetővé, másrészt arról tanuskodnak, hogy a szócsalád tagjai nemcsak tulajdonnévként, hanem közszóként is használatosak voltak, sőt közülük számos még ma is aktív.

 

attila, atilla `zsinórozott magyar kabát` (TESz);

atilla `. vásott, rakoncátlan gyerek` (ÚMTSz);

átilla `kardos, feleselő asszony` (ÚMTSz);

attilák[29] (többesszám) `vad, szilaj marhafajta` (ÚMTSz).

étel ’élelem, ennivaló’ (MÉK)

ital ’ivóvíz, ivásra használt egyéb folyadék’ (MÉK)

vedel ’mohón iszik, mohón eszik, fal, túlságosan jóllakik’…Bizonytalan eredetű…(TESz)

 

Finn:

etelä ’dél, délszak, déli táj’[30] (SZINNYEI 1884)

odelma ’új termés (lekaszált réten v. learatott szántóföldön), sarjú’ (SZINNYEI 1884)

utala ’gyors, fürge, tüzes, heves’ (SZINNYEI 1884)

utele-, udella- ’nyomozgatni, tudakozni’ (SZINNYEI 1884)

atal-, atalan- ` megnőni`, csuv. atalantar- ` fejleszteni, megerősíteni`;

atalanu- `fejlődés, növekedés` (ANDREJEV 1961.) szavak atal töve;

 

Baskir:

idel ‘folyó’ (TB. 18)

 

Tatár_

idel ‘folyó’(TB. 18)

 

     A jelentésekben magára a folyóra ismerünk annak együttes és résztulajdonságaival. A folyó, a víz női természetű, fecsegő de kardos is, hiszen utat vág magának, s miközben kanyargósan folyik olykor rakoncátlan, vad és folyton növekszik, erősödik. A hozzá hasonló tulajdonságok kapcsán a természet más darabjai is megkapták az elnevezést.

 

Latin:

Italici[31] …’itáliaiak, Itália szövetséges népei’ (GYÖRKÖSY 1970)

Italis …’itáliai nő’ (GYÖRKÖSY 1970)

Italius …’itáliai’ (GYÖRKÖSY 1970)

Italus …’ősi itáliai király, itáliai lakó’ (GYÖRKÖSY 1970)

Idalius …’idaliai’ (GYÖRKÖSY 1970)

vitālis …’1. az élethez való, élet- (idő, kor), éltető, eleven, …nemzedék, 2. életrevaló, élő, 3. életre méltó’ (GYÖRKÖSY 1970)

vitalitās …’életerő, életképesség’ (GYÖRKÖSY 1970)

vitellus …’1. borjúcska 2. tojás sárgája’ (GYÖRKÖSY 1970)

vitula ,…’üsző, borjú, fiatal tehén’ (GYÖRKÖSY 1970)

vitulus …’1. borjú, 2. fiatal állat, fia-elefánt, csikó 3. fóka’ (GYÖRKÖSY 1970)

vetula …’anyóka, néne’ (GYÖRKÖSY 1970)

 

     A fenti szavak jelentései egybeesnek a víz, a folyó bizonyos résztulajdonságaival, olyanokkal, amelyek eredetileg a víz, a forrás, a folyó komplex tulajdonságát alkotják. A vízforrás az élet kiinduló helye, hozzá hasonlóan a tojás sárgája és a nő is ilyen funkcióval rendelkezik. A borjú, a fiatal tehén nemcsak sarj, mint a forrás, hanem magában hordozza az utódok létrehozásának lehetőségét is, hiszen női természetű. A nemzedék, az itáliai lakó olyan, mint a folyóelágazás, vagy akár a forráshoz kötődő folyók rendszere. Az elnevezések igen ősi gondolkodásmódot tükröznek.

      A földrajzi nevek összehasonlító vizsgálatainak fényében az Attila[32] elő tagjában (Atti) a geminált –tt- bizonyos esetekben a zöngétlenséget is jelölheti, de felfogható hasonulás eredményének is: -tk- > -tt-. Ez a mássalhangzókapcsolat két nyíltszótagból (tVkV) keletkezett. Eszerint az előtag (VtVkV) három szótagból álló szó lehetett korábban, amelynek a végső magánhangzója változó. A szó még korábbi állapotában –n- nazálist tartalmazott a –k- előtt (VtVnkV). A földrajzi nevekben az alábbi változatok fordulnak elő:

 

 

Ata d. Ašm.II.131.: csuv. Ata, valamilyen helység neve? NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ata.

Utjylga f. TB. 157.: bask. Utjylga or. Ut-jelga A Zigan mellékfolyója Išimb. < bask. Utjylga < Ut < ----- vö. szam. üt ’víz’, magy. út ’nyom, nyomvonal’ + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’ or. Ut-jelga < Ut < ----- vö. szam. üt ’víz’, magy. út ’nyom, nyomvonal’ + jelga < ----- tat. jelga ’folyó’.

 

Ita f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: ud. Ita or. Ita, a Loza folyó jobboldali mellékfolyója. < ud. or. Ita.

 

Ut šăvarnă külě t. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ut šăvarnă külě M., <  csuv. Ut < ----- man. út’, üt’ ’víz’, szam. üt ’víz’, + šăvarnă < ----- csuv. šăvar- ’itatni’ + csuv. –nă: melléknévi igenévképző + külě < ----- csuv. kül ’tó’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

 

Ut sysni ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ut sysni Ja. < csuv. Ut < ----- man. út’, üt’ ’víz’, szam. üt ’víz’ + sysni[33] < ----- csuv. sysna 1.’kemény fa- vagy vasdarab, amelyen a vizimalom hajtóhengerének a tengelye van elhelyezve’ 2.’disznó’ + -i: birtokos személyjel.

 

Vilě Sěve Utti[34] d. Ašm.V.230.: csuv. Vilě Sěve Utti, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Vilě < ----- csuv. vilě ’holt’ + Sěve < ----- folyó neve vö.: csuv. šyv ’víz’ + Utti < csuv. ută ’lépés, járat, út’ + csuv. –i: birtokos személyjel

 

     Az alakváltozatok (Ata, Ita, Ut) hangtanilag úgy függnek össze, hogy egymáshoz képest a legkorábbi Ata illabiális magánhangzókat tartalmaz, s az Ata > *Yta > Ita > *Üta > *Üt > Ut fejődési sor állomásait őrzik. Lexikális jelentésük pedig ’víz, út’ lehetett.

 

4.7.1.2. A –t- -t követő, az Attila név előtagjában (Atti) elenyészett, korábban megvolt mássalhangzókapcsolat (-nk) egyik fejleménye (-m) található: -nk > -m:

 

Etem šyvě f. Ašm.III.37.: csuv. Etem šyvě or. Adam Čist.u., folyó neve?  NAP:-, Ar.:-. < csuv. Etem (< *Etenke[35]) + šyvě < ----- csuv. šyv ’víz’ + csuv. –ě: birtokos személyjel, or. Adam  < ----- csuv. Etem.

 

Xora atan var' f. Ašm.XVI.200.: csuv. Xora atan var' Ja.v., patak, szakadék neve or. Jelšixovo faluban, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Xora < ----- nyj. vö. csuv. xura ’fekete, sáros’ + csuv. atan < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’+ csuv. var' < ----- csuv. var ’árok, patak’.

 

Atan joppi ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Atan joppi A? < csuv. Atan[36] < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’, + joppi < csuv. jupă ’elágazás, mellékfolyó’.

 

Atanvu ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Atanvu Ja. < csuv. Atan < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’, + vu < ----- ud. vu ’víz’.

 

Atan čyrmi h. Ašm.II.131.: csuv. Atan čyrmi or. Jangirejkinaja Jau., falu neve, NAP:-, Ar.: Atan čyrmi / Atanvu Ja. < csuv. Atan < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’ + + čyrmi < ----- csuv. śyrma ’patak, szakadék’ + csuv.  -i:  birtokos személyjel.

 

Atan śyrmi h. Ašm.II.131.: csuv. Atan śyrmi Kurm.u., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atan < ----- ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’ + śyrmi < ----- csuv. śyrma ’patak, szakadék’ + csuv.  -i:  birtokos személyjel.

 

Atan varě d. Ašm.II.130.: csuv. Atan varě , erdő neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atan < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’ + varě < ----- csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos szeméyljel.

 

Atan kassi h. Ašm.II.130.: csuv. Atan-kassi, falu neve, NAP:-, Ar.:-.  < csuv. Atan < ----- vö.: ud. udan ’hajtás, csemete, sarjadék’ + kassi < ----- csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Üdän f. TB.157.: bask. Üdän or. Uz’an  az or. Belaja baloldali mellékfolyója Belor., Burz. < bask. Üdän < ----- bask. üdän ’völgy’, or. Uz’an < ----- bask. Üdän.

 

Üdän h. TB.157.: bask. Üdän or. Uz’an  település neve Belor., < bask. Üdän < ----- bask. üdän ’völgy’, or. Uz’an < ----- bask. Üdän.

 

     Az alakváltozatok (Atan, Üdän, Uz’an) folyó, mellékfolyó, erdő és település neveiben fordulnak elő. Közszói jelentésük (’hajtás, csemete, sarjadék, völgy’) a víz komplex jelentéstartalmának elemei.

 

Atăk varě f. Ašm.II.141.: csuv. Atăk varě Simb.u., patak neve, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Atăk < Atyk[37] + varě < ----- csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

 

Atăkpuś h. Ašm.:-, NAP: csuv. Atăkpuś Jal., csuvas település, Ar.:-. < csuv. Atăkpuś < Atăk + puś < ----- csuv. puś ’fő, fej’. Ld.: csuv. Atăkśyrmi Jal.

 

Mat'šü h. Ašm.:-, NAP: csuv. Mat'šü or. Atykovo Ka., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Mat' < šü < ----- vö. csuv. šyv ’víz’, or. Atykovo < csuv. Atyk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

 

Pălaśi Atăk h. Ašm.:-, NAP: csuv. Pălaśi Atăk or. Nižneje Atykovo B., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pălaśi  < Păla + śi < ----- vö. csuv. šyv ’víz’ + Atăk < Atyk  or. Nižneje < ----- or. nižneje ’alsó’ + Atykovo < csuv. Atyk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Śăl Atăk h. Ašm.:-, NAP: csuv. Śăl Atăk or. Verxneje Atykovo B., csuvas falu, Ar.:-. < Śăl < ----- csuv. śăl ’forrás’, śülě, śül ’magas’, śülti ’fenti, fent található’ + Atăk < Atyk or. Verxneje < -----  or. verxneje ’felső’ + Atykovo < csuv. Atyk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

 

Atăk h. Ašm.II.141.: csuv. Atăk or. Atykovo Buu., falu neve, NAP: csuv.  Atăk or. Atykovo C., Ar.:-. < csuv. Atăk[38] < Atyk: folyó neve or. Atykovo < csuv. Atyk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. -o[39].

 

Atăk varě f. Ašm.II.141.: csuv. Atăk varě Simb.u., patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăk + varě < ----- csuv. var ‘árok, patak’ + csuv. – ě: birtokos személyjel.

 

Atăknaj d. Ašm.II.141.: csuv. Atăknaj, erdő neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăknaj <  Atăk + naj.

Ätek f. TB.178.: bask. Ätek or. Atik Burz., Zil., az or. Barakal baloldali mellékfolyója. < bask. Ätek < ----- vö. iráni adag ’árok, szakadék, völgy, folyómeder’  , or. Atik < ----- bask. Ätek.

Ätekä t. TB.178.: bask. Ätekä / Ätekäj küle or. Atike Čišm., tó. < bask. Ätekä, Ätekäj < ----- vö. iráni adag ’árok, szakadék, völgy, folyómeder’ + küle < -----bask. kül ’tó’ + bask. –e: birtokos személyjel.

 

Ätek f. TB.178.: bask. Ätek or. Atik Burz., Zil., az or. Barakal baloldali mellékfolyója. < bask. Ätek < ----- vö. iráni adak ‘szakadék, árok’, csuv. ura ’láb’, ÓT., csag., oszm. adak ‚ alt. V. hak., sárga ujg. azax, ujg., kirg., kazah, k.kalp., nog., kumük, oszm., csag., türkm. tat. bask. ajak, üzb. ojok, azerb. ajag, jak. atax ’láb’, a kirg., tuv. jakutban ‚alsó rész’, ‚vég’ is. vö. mong. adag ‚vég’, ‚torkolat’, ‚a folyó alsó része’, következő’. (JEGOROV 1964), or. Atik < ----- nem orosz Atyk.[40]

It'uk śerem d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: It'uk śerem Še. <  csuv. It'uk < *Itük <+ śerem < ----- csuv. śerem ‘rét’.

Utuk kěperě d. Ašm.III.328.: csuv. Utuk kěperě Simb.u? határrész neve,  NAP:-, Ar.:-. < csuv. Utuk < Utuk: folyónév + kěperě  < ----- csuv. kěper ‘híd’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

Šor Ut'uk śari ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Šor Ut'uk śari Ja. < csuv. Šor < ----- csuv. šur ’mocsár’ + Ut'uk: folyónév (< ----- vö.: or. ut’ug ‚vasaló’ jövevény az oroszban) < *Utük, *Ütük[41] +  śari < ----- csuv. śara + csuv. –i: birtokos személyjel.

Pěčěk Kăvakal Mami h. Ašm.:-, NAP : csuv. Pěčěk Kăvakal Mami <-- Paxmătkassi <-- Ujkas Mami or. Malaja Mami-Utka <-- Malyje Mamei Ka., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pěčěk < ----- csuv. pěčěk ‘kicsi, pici’ + Kăvakal < ----- csuv. kăvakal ‘kacsa’ + Mami < ----- Mami or. Malaja < ----- or. malaja ‘kicsi, kis’ + Mami + Utka < ----- vö.: or. utka ‘kacsa’ , uráli utka ‘út’.

 

Kăvakal h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kăvakal or. Utkino Ka., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Kăvakal < ----- kăvakal ’kacsa’, or. Utkino < Utka < or. utka ’kacsa’ + or. –in: birtokos melléknév képző + or. –o.

 

Otikkăvă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Otikkăvă[42] or. Odikovo V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Otikkăvă < Otikk + ăvă  < -----  or. –ovo, or. Odik  < -----  nem orosz Otikk + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Ütkägül t. TB.161.: bask. Ütkägül  Ask., tó. < bask. Ütkägül < Ütkä < ----- vö. uráli *utka[43] ‘út’ + gül < ----- bask. kül ’tó’.

 

Atkaran f. TB.26.: bask. Atkaran or. Atkaran Arx., patak. < bask. Atkaran < At + karan < ----- bask. karan ’nem befagyott hely a folyón, patak’[44].

Etker h. Ašm.:-, NAP: csuv. Etker or. T'aberdino-Etkerovo Ko., csuvas és orosz falu, Ar.:-. < csuv. Etker < Etke + r, or. T'aberdino-Etkerovo < T'aberdino + Etke + r + or. –ov: birtokos melléknév képző +  –o.

 

Adikovo h. Ašm.:-, NAP: csuv. Adikovo <-- csuv. Atăkśyrmi Śyrmi  <-- Atăkpuś or. Adikovo <-- Krasnyj Vostok <-- Odikovo Jal., csuvas település, Ar.:-. < csuv. Adik < ----- or. Adik < ----- nem orosz Atyk + csuv. -ovo < ----- or. -ovo).

 

Ädäkäj jylgahy f. TB.176.: bask. Ädäkäj jylgahy Beleb., az or. Usen' jobboldali mellékfolyója. < bask. Ädäkäj < ----- vö.: bask. Äzekäj személynév, + jylgahy < ----- bask. jylga ’folyó’ + bask. –hy: birtokos személyjel.

 

Idäk f. TB.54.: bask. Idäk or. Iz'ak Fed., az or. Dema jobboldali mellékfolyója. < bask. Idäk < ----- bask idäk, üdäk ’völgy’, or. Iz'ak < ----- bask. Idäk.

 

Idäk f. TB.54.: bask . Idäk / Edäk or. Iz'ak Blag., az or. Ufa jobboldali mellékfolyója. < bask. Idäk, Edäk < ----- bask idäk, üdäk ’völgy’, or. Iz'ak < ----- bask. Idäk.

 

Koro Idäk f. TB.54.: bask. Koro Idäk az or. Iz'ak folyó forrásának a neve. < bask. Koro < ----- bask. koro ’száraz’ + Idäk < ----- bask idäk, üdäk ’völgy’, or. Iz'ak < ----- bask. Idäk, or. Iz'ak < ----- bask. Idäk.

 

Bäläkäj Idäk f. TB.54.: bask. Bäläkäj Idäk, az or. Iz'ak folyó forrásának a neve. < bask. Bäläkäj < bask. bäläkäj ’kicsi’ + Idäk < ----- bask idäk, üdäk ’völgy’.

 

Olo Idäk f. TB.54.: bask. Olo Idäk az or. Iz'ak foly˘ forrásának a neve. < bask. Olo < ----- bask. olo ’nagy’ + Idäk < ----- bask idäk, üdäk ’völgy’.

 

Äzäk f. TB.176.: bask. Äzäk Bur., az or. Bystryj Tanyp baloldali mellékfolyója. < bask. Äzäk.

 

Äzäk h. TB.176.: bask. Äzäk or. Azikovo település neveBur., < bask. Äzäk or. Azikovo < Azik + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.

Äzekäj h. TB.176.: bask. Äzekäj or. Azikejevo Belor. < bask. Äzekäj < ----- vö.: bask. Äzekäj személynév, or. Azikejevo < Azikej < ----- bask. Äzekäj + or. -ev: birtokos melléknévképző + or. –o.

 

Äzekäjkül h. TB.176.: bask. Äzekäjkül Aurg., település. < bask. Äzekäj < ----- vö.: bask. Äzekäj személynév, + kül < ----- bask. kül ’tó’.

 

Äžekäjkül t. TB.176.: bask. Äžekäjkül Meč., tó neve < bask. Äžekäj < ----- vö.: bask. Äzekäj személynév + kül < ----- bask. kül ’tó’.

 

Ereke śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke śyrmi Kra. < csuv. Ereke +  śyrmi < ----- csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Ereke varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke varě A. , < csuv. Ereke + varě  < csuv. var ’árok, patak’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

 

Ereke věretně  var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ereke věretně  var  Ja. < csuv. Ereke + věretně < ----- csuv. věret- forrni’ + csuv. –ně: múlt idejű melléknévi igenévképző + var < -----  csuv. var ’árok, patak’.[45]

 

Erykšy t. GMA: mar. Erykšy / Ürükša or. Erekša Ju., tó az or. Erekša helység mellett. < mar. Eryk + šy < ----- vö. csuv. šyv ’víz’.

Ürek f. TB.161.: bask. Ürek or. Ur'uk Išim., Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója. < bask. Ürek  < ----- vö. bask. üdäk ’völgy’, magy. üreg ’gödör’, or. Ur'uk < ----- nem orosz *Ürük.

 

Arăk kassi h. Ašm.I.327.: csuv. Arăk-kassi Ču., falu neve, NAP: csuv. Arkkassi  or. Arkasy Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Arăk (< *Aryk) < ----- vö.: finn orko ’vizes völgy, mélyedés’. csuv. arăk, arkă ’szoknya vagy ruha alja, alsó része’[46] (JEGOROV 1964)

 

Ěrek śul d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: Ěrek śul, U., rét. < csuv. Ěrek < ----- Ěrek: folyó neve (< *Yrek) + śul < ----- csuv. śul ’út’.

 

Uraka külli t. Ašm.III.268.: csuv. Uraka külli, tó neve, NAP:-, Ar.:-. <  csuv. Uraka < ----- finn orko ’vizes völgy, mélyedés’, ura ’bevágás, meder’ + külli < ----- csuv. külě ’tó’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

     Az alakváltozatok (Atăk, Atyk, Ätek, Ätekä, Ätkä, Atik, It’uk, Ut’uk, Utka, Otik, Odik, Ütkä, Atka, Etke, Adik, Ädäkäj, Idäk, Iz’ak, Edäk, Äzäk, Azikej, Ereke, Eryk, Ürük, Erek, Úr’uk, Arăk, Ark, Ěrek) patak, mellékfolyó, tó, rét, erdő és település neveiben fordulnak elő. Közszói jelentésük megfejthető a nyelvekben ma is ismert és használatos idevágó közszók jelentéseinek ( ’víz, völgy, út, vizes völgy, mélyedés, bevágás, meder, üreg, árok, gödör, szakadék, folyómeder, a folyó alsó része, láb, alsórész, vég, torkolat, vasaló, kacsa’) a felhasználásával.

     Hangtani szempontból az alakváltozatok olyan hangfejlősési sorok állomásait őrzik, amelyek ismertek részben az uráli, részben az altáji és részben az indoeurópai nyelvek hangtanából. Eszerint közülük az illabiális magánhangzókat tartalmazó Ataka volt a legkorábbi forma. A magánhangzók zártabbá válási (a > y), palatalizációs (a > e, y > i), labializációs ( i > ü), redukciós (y > ă, i > ě) folyamatban vettek részt. A mássalhangzókat illetően a –t- > -d- > 1. –z-, 2. –r- 3. –d- fejlődés egy-egy lépcsőfokát és a –k- eredetit őrzik.

     Az eredetibb szóbelseji –tk- korábban nem volt egymás melletti hang (–tk- < -tVkV[47]-), a nyíltszótagú tendencia érvényesült, idővel azonban olyan változásokon ment keresztül, amelyeket a földrajzi nevek és a közszók egyaránt őríznek: -tk- > dk- > 1. –zk- 2. –rk- stb.

 

4.7.1.5. A –g kétféle módon is keletkezhetett, a denazalizációt követően és megelőzően: –nk > -k > -g, –nk > -ng > -g:

 

Čornyj Atig f. TB.178.: or. Čornyj Atig Perm.or., az or. Atig mellékfolyója. < or. Čornyj < ----- or. čornyj ’fekete’ +  Atig < ----- vö. iráni adag ’árok, szakadék, völgy, folyómeder’.

 

Čornyj Atig f. TB.178.: or. Čornyj Atig Perm.or., az or. Arga mellékfolyója. < or. Čornyj < ----- or. čornyj ’fekete’ + Atig < ----- vö. iráni adag ’árok, szakadék, völgy, folyómeder’.

 

     A –g végű adatok az orosz használatú nevekben mutathatók ki, amelyek ejtése zöngétlen –k.

     A fenti adatok tanúsága szerint az Attila előtagjának (Atti) a párhuzamai megtalálhatók folyók, mellékfolyók, tavak, szakadékok, erdő, rét, határrész és települések neveiben. A megadott lexikális jelentések (’1. víz, 2. vizes völgy, mélyedés, 3. völgy, árok, szakadék, folyómeder 4. út, nyom, nyomvonal, lépés, járat 5. hajtás, csemete, sarjadék 6. vég, torkolat, a folyó alsó része 7. láb, alsó rész 8. szoknya v. ruha alja, alsó része 9. madár, kacsa 10. vasaló 11. következő’) alapvetően mind-mind a víz komplex jelentésének a tartozékai, amelyek valamely hasonlóság révén megmutatkozhatnak a természet más részeinél is, ezért azok megkaphatják a már ismert elnevezést.

4.7.2. Kárpát medence földrajzi neveiben:

 

Áta ’helység Baranya megyében’…Az alapjául szolgáló személynév a m. atya fn.-vel tartozik össze. De előzménye lehetett a szn.-ként használatos ótörök ata ’atya’ is. (KISS 1980)

 

Ete ’helység Komárom megyében’…Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. (KISS 1980)

 

Etyek ’helység Fejér megyében’…Valószínűleg a m. R. Etü szn.-nek a –k[48] képzős származéka. (KISS 1980)

 

Nagyida ’szlovákiai község Kassától … délnyugatra…Az Ida folyó völgyében levő település a folyóról kapta nevét. Az Ida folyónév etimológiája nincs tisztázva. Talán figyelembe vehető az ang. Ide…helységnév, amely egy ősi (kelta?) folyónévből keletkezett. (KISS 1980)

 

Edve ’helység Győr-Sopron megyében’ …Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. vö.: Edu szn. …Anonymusnál Ed-nek hívják az Álmos vezérhez csatlakozó hét kun vezér egyikét…E szn. forrásaként l. török ädgü ’jámbor, szent’ …(KISS 1980)

 

Iza  ’a Felső-Tisza bal oldali mellékvize’. Valószínűleg ősi ie. folyónév….Eredeti alakja *Isä lehetett…(KISS 1980)

 

Arak ’Máriakálnokhoz tartozó település’….Lehetségesnek látszik, hogy a m. árok fn. alak változatával van dolgunk (KISS 1980)

 

Ér ’Pocsajnál a Berettyóba ömlő vízfolyás’….vö.: magy. ér ’lusta folyású, iszapos medrű folyóvíz’….(KISS 1980)

 

     A nevek szerepelnek folyók és települések neveiben, amelyeknek alapul szolgálhatott valamely közszó (vö.: magyar atya ’apa’, ér ’lusta folyású, iszapos medrű folyóvíz’, árok ’szakadék, gödör, folyómeder’, török ädgü ’jámbor, szent’, puszta személynév, amelynek a megfejtése a legtöbb esetben várat magára.

     Az ’atya’ jelentés onnan van, hogy a forrás, a folyó forrás felőli szakasza fent van, s a férfi tulajdonság a fent lévőséggel, a dudorral, a fénnyel stb. párosul. Ezt a jelentést a logikai sorban megelőzi a víznek a női tulajdonsága, s mint életet adó, életet megtartó egyben szent is.

 

4.7.3. További területek földrajzi neveiben:

 

Attika ’félsziget Közép-Görögországban’…A lat. Attica …átvétele. Ezt a görög …’hegyfok, sziklás partvidék, földnyelv’ származékának tartották még az ókorban is. (KISS 1980)

 

Athén Görögország fővárosa’ …A várost valószínűleg védőistennőjéről Pallas  Athénéről …nevezték el. Az istennő neve pregörög, talán pelaszg eredetű. Tövéhez vö.: i.e. *atta ’anya’. …(KISS 1980)

 

Ida…hegység Kréta szigetén, hegység Frigiában (GYÖRKÖSY 1986)

 

Burluk f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.246.: or. Burluk, az. or. Uda folyó néhány mellékfolyójának a neve az or. Don medencéjében. < or. Burluk < Bur + luk.

 

     A nevek közszói jelentései közül a ’hegyfok, sziklás partvidék, földnyelv’ keskeny, hegyes, csúcsos jelentésmozzanata révén kapcsolódik a folyóforrás ill. a folyó felső szakaszának a tulajdonságához, az anya pedig az ’életet adó’ tulajdonsága okán. Tisztázandó, mi a magyarázata annak, hogy Itália és Görögország területén olyan tulajdonnevek és közszók ismertek, amelyeknek kapcsolatuk van keleti tulajdonnevekkel és közszókkal.

 

4.7.4. Személynevekben:

4.7.4.1. Magyar családnév:

 

Adai < ----- Ada hn. Bács m. + -i: melléknévképző. (KÁZMÉR 1993)

Adi[49] < ----- Ad hn. Közép-Szolnok m. + -i: melléknévképző. (KÁZMÉR 1993)

Etei < ----- Ete hn. Komárom, Abaúj, Pozsony m. + -i: melléknévképző.

 (KÁZMÉR 1993)

Ádám < ----- régen Adám, Ádán, Ádány…egyházi személynév. (KÁZMÉR 1993)

Adányi < ----- Adány hn. Bihar m. + -i: melléknévképző. KÁZMÉR 1993)

Adonyi < ----- Adony hn. Bereg, Bihar, Fejér, Szabolcs m. + -i: melléknévképző. (KÁZMÉR 1993)

 

     A családnevek egy része helynévi eredetű. Minden esetben tisztázni kell, vajon a helynév személynévi, víznévi vagy közszói eredetű-e. Végsősoron minden tulajdonnév köznévi eredetű, s a kiinduló lexikális jelentést mindezek figyelembe vételével állapíthatjuk meg.

 

4.7.4.2. Utónevek:

 

Női nevek:

Ada (héber) lelkesített, szép (germán) nemes (UTÓNEVEINK 1990)

Éda (germán) nemesi származású, birtok, javak, szerencse, boldogság (UTÓNEVEINK 1990)

Ida (germán) harci istennő, tevékeny, serény (UTÓNEVEINK 1990)

Eta (magyar) Etelka, Etele, anyácska, anyuska (UTÓNEVEINK 1990)

Iza (héber-spanyol-germán) vas (UTÓNEVEINK 1990)

Iringó (magyar) a növény neve (UTÓNEVEINK 1990)

 

Férfinevek:

Ede (germán-német) birtokát megőrző (UTÓNEVEINK 1990)

Ete (magyar) a hetedik gyermek (UTÓNEVEINK 1990)

Ádám (sumér-héber) a földből való ember, vörös, készített, atyám (UTÓNEVEINK 1990)

     A női névváltozatok nagyobb számban fordulnak elő, mint a férfinevek. A női neveknek megadott jelentései (’1.anyácska, anyuska 2. harci istennő 3. tevékeny, serény, 4. lelkesített, szép, nemes, nemesi származású, 5. birtok, javak, szerencse, boldogság 6. vas 7. növény neve’) olyan női tulajdonságok, amelyek eredendően a vízre, vízforrásra, folyóra jellemzőek. A férfinevek lexikális jelentése (’1.a birtokást megőrző, 2. a hetedik gyermek) ezeknek késői kapcsolatán alapul.

 

4.7.4.3. Indoeurópai nyelvekben:

 

Latin:

Idaea mater (parens deum) …(GYÖRKÖSY 1986)

 

Görög:

Athéné ’a bölcsesség, a tudomány és a mesterségek istennője az ókori görög mitológiában, a városi kultúra pártfogója, más néven Pallasz Athéné….(BAKOS 1986)

 

     Az Ida alak, mint az istenek anyját jelentő szó, igen közeli kapcsolatban van a víz szóval. A jelentésfejlődés ezen a vonalon: víz ----- > ősvíz, mint más vizek őse ----- > ősnő, ősanya ----- > női isten neve ----- > férfi isten neve.

 

4.7.5. Közszóként:

4.7.5.1. Az uráli nyelvekben:

 

Magyar:

ad- ’juttat, ajándékoz, szolgáltat, hagy, enged, kiegészít’…Ősi örökség a finnugor korból…vö.: votj. ud- ’etet, itat’…(TESz)

odú ’üreg kőzetben, földben, fában, barlang, fa odvának korhadó, porladó anyaga, lyuk a fogban, valamely tárgy ürege, mélyedése, szűk, nyomorúságos lakás, szoba’ …Ősi örökség a finnugor korból, a megfelelések azonban vitatottak. …(TESz)

út ’útvonal, pálya’ Ősi örökség az uráli korból…vö.: vog. aht ’vízfolyás, összekötő csatorna’,…ēkt ’vizi út’ (két tó között), lefolyás (tóból a folyóba), osztj. …ūγät ’földszoros két víz között’, szam. jur. hù’ (gen. hūdan) ’út’, hut ’út, nyom’, jenyiszeji u’ (gen. udo’) ’út’, uri ’út’, szelkup wăt, watta, wuette ’út, nyom’ kamasz a’d’z’i, a’d’e, a’t’s’i ’út, csapás, lábnyom’. Az uráli alapalak *utka, eredeti jelentése ’nyom’ lehetett. (TESz)

utca  ’közlekedési útvonal’ …Szláv eredetű, vö.: or. улица ’közlekedési útvonal, utca’…(TESz)

étek ’táplálék’ (MÉK)

édes ’kedves, szeretett, vér szerinti, nem mostoha, kellemes, gyönyörűséges…Származékszó … (TESz)

adige ’1. a Kubán alsó v. középső szakasza vidékén élő, északnyugati kaukázusi nyelvet beszélő nép 2. e nép nyelve’ (BAKOS 1986)

ügy ’folyó, patak’, tó, halastó’…Vitatott eredetű… (TESz)

ágy, álgy ’folyómeder, fekvőhely, üledék…’ Ősi örökség a finnugor korból, vö.: vog. T. al’à·t ’ágy’…zürj. val’äs ’ágy’…finn vuode ’ágy’…..(TESz)

árok ’gödör, vízlevezető csatorna, völgy’ …Ótörök eredetű, vö.: ujg. aryq ’patak, csatorna’…oszm. ark ’csatorna’, kirg. aryk ’árok, csatorna, kaz. aryk ’árok’ (TESz).

íz ’a nyelvben mint az ízlés szervében keltett érzet’…Ősi örökség az uráli korból…vö. vog. …et ’szag, íz’…(TESz)

ér ’patak, csermely’ (TESz)

erge ’patak, árok’ Szláv eredetű…(TESz)

erő ’valamely hatás előidézésére alkalmas ok, képesség…erény, tehetség, vagyon…’ Ótörök eredetű, vö. ujg. ärk…’erő, hatalom’ tat. iräk, kirg. erk ’kény, akarat, szabadság’, csuv. irěk ’ua.’ …(TESz)

úr ’a hatalom és a vagyon birtokosa, utalkodó, parancsoló, Isten, Jézus Krisztus’…Bizonytalan eredetű, talán ősi örökség a finnugor korból…vö. finn uros …’férfi, vitéz, hős’, uros ’hím, kan’, urho ’hős, harcos’, urakka ’kétéves hím rénszarvas’, TES

iszik ’folyadékot fogyaszt’ …Ősi örökség a finnugor korból…vö.: finn juoda…(TESz)

eszik ’étkezik’….Ősi örökség a finnugor korból…(TESz)

víz, vides ’nedvesség, lé, folyadék, nedv, ember, állat testének nedvessége, drágakő tiszta, átlátszó szine, stb.’ Ősi örökség az uráli korból…vö.: vog. T. üt’,  AK. bet’…Szo. biD ’víz’, zürj. va ’víz’, folyó, nedves, vizes’, votj. vu’, cser. KH. bet ’víz’, finn vesi (gen. veden) ’víz, tenger, tó, folyó’, észt vesi (gen. vee), - szam. jur. jī’…jen. bī (gen. bīro’, bido’), tvg. bē’ (gen. beda-h) szelk. yt, öt, ǚt ’víz’, kam. bш ’víz, folyó, tó’, mot. bu, kojb. bu, by, tajgi bu ’víz’…Az uráli alapalak *bete lehetett. Az uráli szavakat indoeurópaiakkal is egybevetették, vö. …gót wato, ószláv voda ’víz’, lat. unda ’hullám’ stb.  (TESz)

tütü[50] ’szeses ital, ital, víz’ (MÉK) ’ital, víz (gyermeknyelvben), szeszesital, itóka’…Valószínűleg hangutánzó eredetű gyermeknyelvi szó…(TESz)

tütű ’tülkölést utánzó szó’ (MÉK)

tata ’keresztapa, nagyapa, öregember’ …Gyermeknyelvi eredetű. Hasonló, a kisgyermek első artikulált hangjait utánzó szavak sok más nyelvben előfordulnak anélkül, hogy köztük minden esetben genetikus kapcsolat állna fenn, vö.: lat. tata, gör. τατα, τέττα, bolg. тате, or. тята, тятя ’apa, papa’ stb. (TESz)

 

Finn:

itu ’csira, kicsirázott rozs, maláta’ (SZINNYEI 1884)

ita ’kelet’ (SZINNYEI 1884)

itä- ’csirázni, kicsirázni’ (SZINNYEI 1884)

uutta- ’vminek nedvét v. erejét kiszíni (kifőzni, kiáztatni)…’ (SZINNYEI 1884)

uutta- ’ércet újra megolvasztani, összeforrasztani’ (SZINNYEI 1884)

uuttu ’odvas fa, melyben a vizi madarak fészket raknak, mesterséges fészek odvas fában’ (SZINNYEI 1884)

uuttu, uutu ’anyajuh’ (SZINNYEI 1884)

aro ’völgy, alant fekvő gyepes völgy’ (SZINNYEI 1884)

ouru ’meder, mély völgy, mélyedés’, (SZINNYEI 1884)

ura ’bevágás, rovátka, barázda, kerékvágás, meder, út, ösvény’ (SZINNYEI 1884)

orko ’vizes völgy, mélyedés’ (SZINNYEI 1884)

 

Udmurt:

ud 1. vö. ud-murt ’votják (nép, ember)’[51] (MUNKÁCSI 1990)

ud- ’1. itatni, inni adni, italt nyújtani…2. étel előadni v. nyújtani…3. kinőni, kikelni (a földből)… (MUNKÁCSI 1990)

udan ’hajtás, csemete, sarjadék’…(MUNKÁCSI 1990)

udal- ’itatni’…(MUNKÁCSI 1990)

ör, ur, or ’folyómeder, vízmosás’ (MUNKÁCSI 1990)

 

Komi:

adz ’elöntött rét a folyóvölgyben, folyómeder, rét a folyóvölgyben’ vö.: udm. az’ ’erdő nélküli hely, rét’, észt as ’rét (jó), folyó menti rét’ (LYTKIN – GULJAJEV 1999)

araj ’nedves, vizes hely, vizes völgy’, vö. finn aro ’ ’sztyep, mocsaras rét a folyó vagy a tó mentén’ (LYTKIN – GULJAJEV 1999)

orov ’vízmosás’, vö.: ör ’folyómeder’, öröm ’meder’, (LYTKIN – GULJAJEV 1999)

 

Mari:

ate ’edény’ (KUZNECOVA 2003)

oto ’berek, liget’ (KUZNECOVA 2003)

uda ’rossz’ (KUZNECOVA 2003)

aza ’csecsemő, kisbaba’ (KUZNECOVA 2003)

izi ’kicsi’ (KUZNECOVA 2003)

oza ’gazda, úr’ (KUZNECOVA 2003)

urmaš ’szakadék, vízmosás’

arke ’boltív’ (KUZNECOVA 2003)

araka ’bor, itóka’ (KUZNECOVA 2003)

aru ’tiszta’ (KUZNECOVA 2003)

 

Mordvin (Erza):

er’ke ’tó’ (MÉSZÁROS – SIRMANKINA 2003)

ad ’pokol’ (MÉSZÁROS – SIRMANKINA 2003)

 

Mordvin (Moksa):

id’ ’gyermek’ (MOLNÁR 2003)

ved’ ’víz’ (MOLNÁR 2003)

 

Manysi:

uraj ’folyó régi medre’ (CSERNECOV – CSERNYECOVA 1936)

 

4.7.5.2. Az altáji nyelvekben:

 

Baskir:

idäk, üdäk ’völgy’. (TB.)

üdän ’völgy, folyómeder’ (TB.)

öjär ’dial. patak’ (TB.)

 

Tatár:

üzän ’völgy, folyómeder’

ar: ’udmurt’[52]

 

Csuvas:

atte ’az én apám’ ÓT., azerb., oszm., türkm., ujg., csag., k.kalp., kumük ata, alt.V., tuv. ada, ača, hakasz ada, aba, üzb. ota ’apa’, kazah, nog. tat., bask. ata ’apa, hím’, (JEGOROV 1964)

ată ’csizma’ türkm. edik, üzb., kazax, k.kalp., nog. etik, …csag. kirg. ujg. ötük, tat. bask. itek ’csizma’, tuvai idik ’cipő’, hakasz ödik ’cipő’. (JEGOROV 1964)

ut[53] ’ló’ …ÓT. ujg., kirg., kazah, k.kalp., nog., azerb., türkm., alt.V., ojr., hakasz, tat., bask. at,…üzb. ot ’ló’…mong. adagun ’ló’. (JEGOROV 1964)

ur, ura ’szakadék, gödör, nyílás’, Ujg. Sin. ora ’szakadék, gödör, nyílás, zöldséges, gabona verem’, k.kalp. ura, nog. ur ’verem’, bask. ur ’szakadék, gödör, nyílás’, alt.V. ora, oro, kazax, kirg. or ’szakadék, gödör, nyílás’, türkm. ury ’gabona verem’ (JEGOROV 1964)

ura ’láb’ …ÓT. …csag. oszm. adak, alt.V., hak., sárga ujg. azax, azak, ujg., kirg., kazah, k.kalp., nog., kumük, oszm., csag., türkm., tat., bask. ajak, üzb. ojok, azerb. ajag, jakut atax ’láb’, kirg., tuv., jakut ’alsó rész, vég’ is, mong. adag ’vég, torkolat, a folyó alsó része, következő’ (JEGOROV 1964)

vasan ’árok, völgy, száraz árok, dial. patak’, kirg. özön ’folyómeder, medence’, kazah özen ’folyó’, karacs. özen ’rés, hasadék, árok’, bask. üzen ’folyómeder’ (JEGOROV 1964)

 

4.7.5.3. Az indoeurópai nyelvekben:

Iráni:

adag ’árok, szakadék, völgy, folyómeder’  

 

Orosz:

utka ’madár, kacsa’ (HADROVICS – GÁLDI)

ut’ug ’vasaló’[54] vö.: oszm. ütü ’vasaló’ (SIS) < nem orosz *ütük.

jeda ’étel’ (SIS)

jest’ ’enni’…óind átti ’eszik’, lat. edő ’eszem’, gót itan ’eszik’, német essen (SIS)

idti ’menni’ (SIS)

ovrag ’árok, vízmeder’, …kiinduló jelentés ’vízfolyás’ lehetett. (SIS)

 

Latin:

edō…’eszik’ (GYÖRKÖSY 1970)

ēdō…’kiad, hallat (hangot), ömlik (folyó), világrahoz, szül, terem (föld), létrehoz, közzétesz, kiad, terjeszt, előidéz, okoz … (GYÖRKÖSY 1970)

vita ’élet,…a világ, …a világ folyása, 2. életmód, életpálya, hivatás, 3. életrajz 4. (becézve) mea vita ’édesem’, ’életem’ (GYÖRKÖSY 1970)

via[55] …’1. út, kocsiút, országút, út v. utca (városban, táborban)… pálya…’ (GYÖRKÖSY 1970)

 

     A jelentések, amelyeket a fenti szavak tartalmaznak (’1. nedv, víz, folyadék 2. völgy, gödör, árok, csatorna, meder, vízmosás, bevágás 3. vizes völgy, patak, csermely 4. út, útvonal, pálya, csapás, nyom 5. a világ folyása 6. életpálya, hivatás, 7. életrajz, 8. élet, a világ 9. étel, ital, táplálék 10. a táplálék fogyasztására utaló cselekvés, eszik 11. kedves, szeretett, vér szerinti gyönyörűséges 12. lent lévő, alsó rész, 13. a folyó alsó szakasza, vég 14. láb, csizma 15. állat, ló neve 16. vizimadár neve 17. népnév’ 18. ömlik, 19. szül, terem’) egyetlen csoportba tartoznak, amelyeket egy szócsaládba tartozó szavak viselnek.

     Mindezek arról is tanuskodnak, hogy a víz a folyók legfontosabb alkotó eleme, de jelenti magát az életet is, hiszen mint étel és ital az élet legfontosabb alapfeltétele. A víz keletkezéséhez, a folyó születéséhez hasonló más életjelenségek létrejötte, így a növények, állatok és emberek születése. A folyó kialakulásához hasonlóan növekednek, fejlődnek a kisarjadt növények, a megszületett állatok, emberek. A folyó forráshelye a mocsár, tó stb. kezdetben önmegtermékenyítő volt az emberek tudatában[56], majd női természetű, és az ősvíz mint ősanya szülte a folyókat, az egyéb élőlényeket, növényeket, állatokat, embereket. S mint ilyen, a víz, a forrás, a tó, a mocsár, a folyó maga az élet, erő, érték, a vagyon, következésképp szent, nemes, jelenti magát az erkölcsöt, stb. Idővel az ősvíz jelentés ősnő jelentésbe ment át, majd női istenek nevévé vált, amelyeknek sarjai lettek nők és férfiak egyaránt. (Vö.: FALVAY ……)

 

4.8. Az utótag földrajzi nevekben:

4.8.1. A Volga-Urál vidékén:

 

Lyky f. GMA: mar. Lyky or. Lyka Ju., patak, az or. Juronga baloldali mellékfolyója. < mar. Lyky < ----- mar. lake ‘gödör, völgy’, ko. log ‘völgy’, finn loukko ‘nyílás, hasadék’, finn lika ‘sár, mocsár’.

 

Lekma f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: ud. Lekma or. Lekma Jukam., Jar., a Čepca folyó baloldali mellékfolyója. < ud., or. Lekma < Lek + ma.

Abalakjylga f. TB.18.: bask. Abalakjylga or. Abalak-jelga Bajm., az or.  B'ardeli-jelga baloldali mellékfolyója. < bask. Abalakjylga <  Aba + lak + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’, or. Abalak-jelga < Aba + lak + jelga < ----- tat. jelga ’folyó’.

 

Burluk f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.246.: or. Burluk, az. or. Uda folyó néhány mellékfolyójának a neve az or. Don medencéjében. < or. Burluk < Bur + luk.

 

Cinglok jär t. GMA: mar. Cinglok jär or. Cinglok Gm., tó neve az or. Cinglokskij razjezd-től dél nyugatra. < mar. Cinglok < Cing + lok+ mar. jär < -----  mar. jer ‘tó’.

Poklak otti d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Poklak otti M. < csuv. Poklak < Pok +lak + otti < ----- csuv. ută ‘út, járat’  + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Vyrăslaj d. Ašm.V.211.. Vyrăslaj Cu., mező neve Śěn-Jel-puś falu közelében, NAP:-, Ar.:-. < Vyrăslaj < Vy-răs + laj < ----- md. laj ‘folyó’.

 

Vyrăslaj śălě f. Ašm.V.211. csuv. Vyrăslaj śălě NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vyrăslaj < Vy-răs + laj < ----- md. laj ‘folyó’ + śălě < ----- csuv. śăl ‘forrás’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.

 

Tomlaj h. Ašm.XIV.130: csuv. Tomlaj, falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tomlaj < Tom + laj < ----- md.M. laj ‘folyó’.

 

Abalaj jylgahy f. TB.18.: bask. Abalaj jylgahy Burz., az or. Bol'šoj  Nuguš jobboldali mellékfolyója. < bask. Abalaj < Aba + laj < ----- md. laj ‘folyó’ + jylgahy < ----- bask. jylga ‘folyó’ + bask. –hy: birtokos személyjel.

 

Malaj śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Malaj śyrmi  U. < csuv. Malaj < Ma + laj + śyrmi < ----- csuv. śyrma ‘árok, patak, szakadék’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Vaślej kassi h. Ašm.V.181.: csuv. Vaślej kassi Ču., falu neve, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Vaślej < Vaś + lej < ----- mdE. lej ‘folyó’ +  kassi < ----- csuv. kasă ‘falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Tomli h. Ašm.XIV.130: csuv. Tomli (Tomli-kassi) or. Tomlei Kr., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tomli < Tom + li < ----- md. lej ‘folyó’, + kassi < ----- csuv. kasă ‚falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel, or. Tomlei < Tom + lei < ----- md. lej ‘folyó’.

 

Pitelej h. Ašm.:-, NAP: csuv. Pitelej <-- Pitelejalĕ or. Pidelej Ja., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pitelej < Pite  < ----- vö.: enyec bido ‘víz’ + lej < ----- md. lej ’folyó’.

 

Vĕtle f. Ašm.V.: csuv. Vĕtle or. Vetluga, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vĕtle < ----- mar. Vütle. Csuv. Vĕtle < Vĕt < ----- mar. vüt, vüd ‘víz’+ le < ----- vö.: md. laj, lej ‘folyó’, or. Vetluga < Vet < ----- vö.: vog. AK bêt, cser. KH. bêt ’víz’ + luga < ----- vö.: ko. log ‚völgy’, finn loukko ‚nyílás, hasadék’, magy. luk, lyuk, lanka, le, lej(tő).

 

Vütla f. GMA: mar. Vütla / Vütlä or. Vetluga Ju., Gm., az or. Volga  baloldali mellékfolyója. < mar. Vütla < ----- Vütlä < Vüt < ----- mar. vüt ‚víz’ + lä, or. Vetluga < Vet < -----finn vete ‘víz’, + luga.

 

Ütkäl f. TB.161.: bask. Ütkäl or. Utkal' Abz., az or. Malyj Kizil baloldali mellékfolyója. < bask. Ütkäl < 1. Ütkä < ----- vö. magy. út, uráli alapalak *utka eredeti jelentése ‘nyom’[57] lehetett + l < ----- vö. md. laj, lej ‘folyó’, 2. < ----- bask. ütkäl, ütkäüel ‘járás, járat’,  or. Utkal' < ----- bask. Ütkäl.

 

Vaślej kassi h. Ašm.V.181.: csuv. Vaślej kassi Ču., falu neve, NAP:-,  Ar.:-. < csuv. Vaślej < Vaś + lej < ----- mdE. lej ‘folyó’ +  kassi < ----- csuv. kasă ‘falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel.

 

Satlajkkă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Satlajkkă <-- Čikěnčěk Surăm or. Satlajkino A., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Satlajkkă < Sat < ----- bask. sat ‘elágazás’+ lajkkă, or. Satlajkino < ----- csuv. Satlajkkă + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.

 

Läüjylga h. TB.102.: bask. Läüjylga a Kiga folyó jobboldali mellékfolyója < bask. Läüjylga < Läü < ----- vö. magy. lé, lev- ’víz, folyadék’ + jylga < ----- bask. jylga ’folyó’.

 

Läüjylga h. TB.102.: bask. Läüjylga or. Leuz’a Kig., település neve < bask. Läüjylga < ----- bask. Läüjylga folyónév or. Leuz’a < ----- nem orosz *Leüzä, *Leüzän < *Leüdän < Le < ----- vö. magy. lé, lev- ’víz, folyadék’ + üdän < ----- bask. üdän ’völgy, folyómeder’.

 

Léna ’folyó Szibériában’… Az or. Lena átvétele. Ennek feltehető forrása a megerősítésre szoruló tung. Елюёнэ (tkp. talán ’folyó’) (KISS 1980)

 

Latka šĕški d. Ašm.VIII.59.: csuv. Latka šĕški, mező neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Latka < ----- mdE. latko, latka ‚szakadék, mélyedés, árok’ + šĕški < ----- csuv. šĕškĕ ’mogyorós (cserjés)’ + -i: birtokos személyjel.

 

Lüj enger f. GMA: mar. Lüj enger / Lüj vüd / L'unda or. L'unda Ju.,  az or. Vetluga baloldali mellékfolyója. < mar. Lüj < ----- vö. md. l’aj, lej ’folyó’ + enger < ----- mar. enger ’patak’, vüd < ----- mar. vüd ’víz’, mar. L’unda < ----- or. L’unda < ----- nem orosz *Lünde.

 

     A következő változatokat mutattuk ki: mari Lyky, lok, la, lä, ud, Lek, bask. lak, läü, l, ko. Letka csuv. lek, lak, laj, lej, li, le, lajkkă, Latka,  or. luga, l’, le, Lena, Letka.

     Előfordulnak folyó, mellékfolyó, szakadék, árok, mélyedés, völgy és település megnevezésében. Közszói jelentésük kapcsolatban van a megnevezett objektummal, megmutatkozik hangtani, alaktani és jelentéstani összefüggésük.

 

4.8.2. Kárpát-medencében:

 

Lok, Lokság „…Gyepes völgyének Körös-völgyhöz közelebb eső felső és középső részét a középkorban Lok-nak, később Lokság-nak nevezték,…A magyar eredetű Lok helynév a vidék e korai magyarsága névadásának terméke. Köznévi előzménye az a magyar lok ’kis völgy, mélyedés, lapályos erdőség’,….A magyarban a szó elsősorban is jellegzetesen székely tájszó,…” (BENKŐ 1998:146)

Tiszalök ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’…(KISS 1980)

Élesdlok h. Bihar vm. (LELKES 1998)

Gyimesfelsőlok h. Csík vm. (LELKES 1998)

Abaszéplak[58] h. Abaúj-Torna vm. (LELKES 1998)

Lókos patak ’Balassagyarmattól nyugatra az Ipolyba torkolló patak’…A Lókos víznév töve szláv ereetű lehet, vö.: óe.szl. loky …’víztócsa’…(KISS 1980)

Nagylók  ’helység Fejér megyében’…A Lók hn. valószínűleg szláv eredetű, vö. óe. szl. loky ’víztócsa’…L. azonban m. lok ’lapály, völgy, szoros, rét’…(KISS 1980)

Lak ’község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’ Edelénytől északkeletre’…A m. lak ’lakóhely, település’ főnévből keletkezett. ….(KISS 1980)

Lakitelek ’helység Bács-Kiskun megyében’…az előtagban a Laky csn. rejlik. ….(KISS 1980)

Lánka-patak ’Pápoc közelében a Rábába torkolló patak’…Lunka árok…Az előtag etimológiailag azonos a jelenleg Sárvárhoz tartozó Lánkapuszta előtagjával. Bizonyára a m. lanka ’víz melletti rét, szántó, lapály, folyóvíznek lassú folyású helye’ fn.-ből illetőleg annak szláv előzményéből keletkezett…….(KISS 1980)

Lánycsók ’helység Baranya megyében’…A falunak eredeti neve Lancsuk volt. Ez tisztázatlan eredetű. ….(KISS 1980)

Léh ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…Puszta semélynévből keletkezett…….(KISS 1980)

Bódvalenke ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’…vö.: Nenke, Vinke…személynévi eredetű…(KISS 1980)

Kisláng ’helység Fehér megyében’…A Láng hn. valószinűleg szláv eredetű, vö.: óe. szl. lõgъ ’liget, kis erdő’….(KISS 1980)

Kisléta ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’…A Léta hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással…A szn. forrásaként számításba jöhet egyfelől egy szláv *Leto szn. (tkp. ’nyár, mint évszak’[59]).(KISS 1980)

Szegilong ’helység Borsog-Abaúj-Zemplén megyében’…A Long hn. elsődlegesen A Bodrog jobb partján Sátoraljaújhelytől Bodrogszegig húzódó erdőt jelölte. Nyelvi forrása a szláv R. * lõgъ ’rét, berek’ fn. ….(KISS 1980)

Léva ’szlovákiai város, Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással…(KISS 1980)

Bodroghalom ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében…A falut 1927-ig Luká-nak hívták…Ez szláv eredetű, (vö. szlk. lúka ’rét’…….(KISS 1980)

 

     Az alakváltozatok patak, völgy és település neveként ill. azok nevében találhatók, amelyeknek alapul köznevek és tulajdonnevek egyaránt szolgálhattak. A kiinduló jelentés mindegyik esetben közszói: ’kis völgy, mélyedés, lapályos erdőség’, víztócsa, lapály, völgy, szoros, rét’, ’víz melletti rét, szántó, lapály, folyóvíznek lassú folyású helye’, ’liget, kis erdő’, ’rét, berek’, ’nyár, mint évszak’.

 

4.8.3. További területeken:

 

Ladoga-tó ’tó a Szovjetunióban’…A ném. Ladogasee részfordítása. L. még or. Ladožskoje ozero, finn Laatokka…A forrás a finnben keresendő, de a részletek tisztázatlanok….(KISS 1980) < ----- fi. Lataikko ’pocsolya, mocsár’ (SZINNYEI 1884)

 

Lago Maggiore ’északolaszországi tó’….Az 54 km. hosszúságban elnyúló tavat a németek Langensee-nek, azaz ’hosszú tó’-nak hívják….(KISS 1980)

 

Waterloo ’helység Belgiumban’, tulajdonképpeni jelentése valószínűleg ’nedves lejtő, vizenyős rét’ (KISS 1980) < Water  < ----- vö.: ang. water + loo.

 

Leba ’folyó és város Lengyelországban a Kasub-partvidékén…vö.: ném. Leba. Folyónévként keletkezett, s a szlávságból terjedt el, de etimológiája nincs tisztázva.  (KISS 1980)

 

Lech ’Augsburgnál a Dunába ömlő folyó’…A ném. Lech átvétele. Ennek ókori előzménye a görög Λίχιος, Λιχία, lat. Licus, licca stb. Ősi indoeurópai folyónév, s tövében bizonyára az ie. *leik- ’hajlít, görbít’ rejlik. (KISS 1980)

 

Léna ’folyó Szibériában’… Az or. Лена átvétele. Ennek feltehető forrása a megerősítésre szoruló tung. Елюёнэ (tkp. talán ’folyó’ (KISS 1980)

 

Lika ’táj … a horvát tengerpart közelében’…A sz.-hv. Líka átvétele. Ez úgy keletkezett, hogy a szb.-hv. Líka átvonódtt a folyó környékére. A folyónévben bizonyára az ie. *leik- ’hajlít, görbít’ tő rejlik. (KISS 1980)

 

Lim ’a Drina legnagyobb mellékfolyója’…A szb.-hv. Lim átvétele. Az Albán-Alpokban eredő folyó nevéhez vö. albán lúmë, lýmë ’folyó, folyam’. (KISS 1980)

 

Lim-csatorna ’fjordszerű tengeröböl Isztriában’…A szb.-hv. Limski kanal ’részfordítása. A szb.-hv. Lim feltehető forrása a lat. lama ’pocsolya, vízállás, mocsár’…(KISS 1980)

 

Lom ’dunai kikötőváros Bulgáriában’…A blg. Лом átvétele. …A városnál torkollik a Dunába a Lom folyó….(KISS 1980)

 

Lükia ’Ókori tartomány Kisázsiában’…Ebben az az ismeretlen etimológiájú népnév rejlik, amelyet i.e. 1400-ból Lukki alakban ismerünk. (KISS 1980)

 

Livland ’történelmi terület a Balti-tenger mellékén’. Vö.: ném. Livland (tkp. ’a lívek országa’). A lív népnév etimológiája nincs tisztázva.

 

Lugano ’svájci város’…Az ol. Lugano átvétele. Végső forrását egy kelta *Lakwannos-ban keresik, amelynek ’tó melléki lakosok’ értelmet tulajdonítanak. (KISS 1980)

 

Léman-tó ’az Alpok legnagyobb tava, Genfi-tó’…A fr. Lac Lémon, illetőleg a lat. lacus Leman(n)us részfordítása. A lat. Leman(n)us ősi ie. víznév, amely talán az ’állóvíz, tó, mocsár’ jelentésű …görög szóval van rokonságban. (KISS 1980)

 

Lūna …’város Etruriában’ …(GYÖRKÖSY 1986)

 

     Az alakváltozatok tavak, folyók, mellékfolyók, tengeröböl, táj és helységek nevében fordulnak elő. A neveknek alapul szolgált közszók jelentései: ’tó, állóvíz, pocsolya, mocsár, nedves, lejtő, vizenyős rét, hosszú, hajlít, görbít’. A népnév is e közszók családjához tartozik. A vizsgált szavunk családjába tartozó alakok (Ladoga, Lag, loo, Leba, Lech, Léna, Lika, Lim, Lom, Lük, Liv, Lugano, Léman, Lūna) hangtanilag is összefüggnek.

 

4.9. Személynevekben:

 

4.9.1. Magyar családnevek:

Lad < ----- apanév, nemzetségnév (KÁZMÉR 1993)

Lada < ----- apanév, vö. láda ’gabonatartó edény, zabosláda, lóitató csöbör’ (KÁZMÉR 1993)

Lágy < ----- lágy ’lusta, erélytelen, szelid’ (KÁZMÉR 1993)

Laj < ----- Laji becézónév vö. Lajos (KÁZMÉR 1993)

Laki < ----- Lak ’hn. Baranya, Borsod, Heves, Komárom, Vas m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lami < ----- Lam, Lám hn. Hont, Nógrád m. (KÁZMÉR 1993)

Lang, Láng < ----- láng ’heves indulat’ (KÁZMÉR 1993)

Lapai < ----- Lapa hn. Somogy m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lápi < ----- Láp hn. Ugocsa m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lapu < ----- lapu ’különféle gyomnövény, főleg a bojtorján neve’ (KÁZMÉR 1993)

Lázi < ----- Láz hn. Alsó-Fehér, Bihar, Trencsén, Liptó, Máramaros, Nógrád, Tolna, Veszprém m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lébi < ----- Lőb hn. Pest m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lege < ----- világi személynév (KÁZMÉR 1993)

Légi < ----- Lég hn. Pozsony m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Léhi < ----- Léh hn. Abaúj m. (KÁZMÉR 1993)

Lék < ----- Lék világi személynév (KÁZMÉR 1993)

Léka < ----- Léka világi személynév (KÁZMÉR 1993)

Lékai < ----- Léka hn. Vas m. -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Léki < ----- Lék hn. Nyitra, komárom m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lenge < ----- lenge ’állhatatlan, ingatag’ (KÁZMÉR 1993)

Lenke < ----- becézőnév (KÁZMÉR 1993)

Lenkei < ----- Lenke hn. Gömör, Torna m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lépő < ----- lépő ’járó’ (KÁZMÉR 1993)

Léta < ----- Léta hn. Bihar, Somogy, Szabolcs, Torda m. (KÁZMÉR 1993)

Lévai < ----- Léva hn. Bars m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Liba < ----- liba ’lúd’ (KÁZMÉR 1993)

Litkai < ----- Litka hn. Abaúj m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Litkei < ----- Litke hn. Nógrád m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Litva < ----- Litva hn. Hont m. (KÁZMÉR 1993)

Litvai < ----- Litva hn. Hont m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lóci < ----- Lóc hn. Bars, Gömör, Nógrád, Pozsony m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lódi < ----- Lód hn. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lógó < ----- lógó ’tántorgó’ (KÁZMÉR 1993)

Lónai < ----- Lóna hn. Doboka, Kolozs, Torda m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lónyai < ----- Lónya hn. Bereg m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lótai < ----- Lóta hn. Baranya m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lóti < ----- Lót hn. Bars m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lótó < ----- lótó: lót ’fut’ ige –ó képzős melléknévi igeneve (KÁZMÉR 1993)

Lődi < ----- Lőd hn. Veszprém m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lők, Lőka, Lőke  < ----- Lők becézőnév (KÁZMÉR 1993)

Löki < ----- Lök hn. Bars, Szabolcs m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lökő, Lükő < ----- lükő, lökő ’(gabonát, sót) törő személy’ (KÁZMÉR 1993)

Lőre, Lőri, Lőrő < ----- becézőnév (KÁZMÉR 1993)

Lővei, Lövei < ----- Lövő hn. Borsod, Sopron, Szabolcs, Vas, Zala m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lövő < ----- lövő ’lövész’ (KÁZMÉR 1993)

Lubai < ----- Luba hn. Szerém m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Luca < ----- ld. Luka (KÁZMÉR 1993)

Lucai < ----- Luca hn. Fogaras m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lúci < ----- Lúc hn. Zemplén m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lúcsi < ----- Lúcs hn. Pozsony m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Lucskai < ----- Lucska hn. Bars, Bereg, Liptó, Sáros, Szepes, Torna, Trencsén, Ung m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

Luka < ----- Luka becézőnév (KÁZMÉR 1993)

Lukai < ----- Luka hn. Nyitra, Sáros, Vas, Zemplén m. + -i: melléknévképző (KÁZMÉR 1993)

 

     A családneveknek alapul vagy valamilyen becézőnév, vagy helynév, vagy köznév szolgált alapul. A köznevek (láda ’gabonatartó edény, zabosláda, lóitató csöbör’, lágy ’lusta, erélytelen, szelid’, láng ’heves indulat’, lapu ’különféle gyomnövény, főleg a bojtorján neve’, lenge ’állhatatlan, ingatag’, lépő ’járó’, liba ’lúd’, lógó ’tántorgó’, lótó: lót ’fut’, lükő, lökő ’(gabonát, sót) törő személy’, lövő ’lövész’) jelentései a folyóvölgy alakjával, a víz mozgásával, munkájával, a folyóforrás sarj, hajtás, azaz fiatal folyó voltával kapcsolatosak. A helyneveknek illetőleg a víznévi eredetű településneveknek is hasonló jelentésű közszók szolgálhattak alapul.

 

4.9.2. Magyar női utónevek:

Lea, Lia (héber) vadtehén, antilop (UTÓNEVEINK 1990)

Léna (görög) a –léna női nevek utótagjának önállósulása (UTÓNEVEINK 1990)

Lenke (héber, görög, német) nap, hold szépségű (UTÓNEVEINK 1990)

Liána (latin) a Julianna önállósult becéző formája (UTÓNEVEINK 1990)

Lívia (latin) nemzetségnév, ólomszínű, kékes (UTÓNEVEINK 1990)

Vö. még Lina, továbbá  Ilonka, Julianna, Julika, Juli Jolánka, Katalinka stb. utótagja.

 

4.9.3. Magyar férfi utónevek:

Lázó (héber-görög-latin) isten a segítőm (UTÓNEVEINK 1990)

Lévi (héber) szövetség (UTÓNEVEINK 1990)

 

     A női nevek változatainak gazdagsága és a megadott közszói jelentések közül a nőstény állatra vonatkozó, ólomszínű, kékes közvetlenül a víz tulajdonságaira utal.

 

4.9.4. Indoeurópa nyelvekben:

 

Latin:

Lūna ’a hold istennője’ …(GYÖRKÖSY 1986)

 

     A víz és a hold női természetű, logikus a női istennév jelentés.

 

4.10. Közszók:

4.10.1. Uráli nyelvekben:

Magyar:

limány  ’a víznek …meglassúdása és gyenge forgása, a folyóvíznek visszafelé áramlása, örvény, az áradás után visszamaradt víz, pocsolya’…Szerb-horváth eredetű, vö. szb.-hv. limān ’örvény, forrás’…Végső forrása a bizánci görög, újgörög λιμένας ’kikötő’…ld. még oszm. liman ’ua.’,…blg. лиман ’folyó torkolatánál levő tengeröböl’, or. лиман ’folyótorkolati öböl vagy tenger menti sós vizű tó,…(TESz)

linkó ’mocsáros, vizes, ingoványos hely, süppedékes, mocsaras hely, kiszáradt ingovány, kis mélyedés, amelyben időnként felgylemlik a víz, gödör, bozót’…Ismeretlen eredetű…(TESz),

lóg- ’inog, tántorog, függ, himbálózik, ténfereg, csavarog, szökik…’ A szócsalád tagjai származékszavak, ló- alapszavuk ősi örökség a finnugor korból….A finnugor alapalak *loηe lehetett….(TESz)

ló ’a patások osztályába tartozó háziállat, koporsót tartalmazó faváz…’ Ősi örökség az ugor korból, vö. vog….lub…osztj….lau, tàw ’ló’…Az ugor alapalak *lub3 vagy *lug3 lehetett.

láb ’ember, állat járásra szolgáló végtagja, föld, telek alsó, hátsó része, fa törzse, gabona, növény szára, az ember maga…’ Bizonytalan eredetű….(TESz)

lább ’folyik, szétterjed, úszik, hullámzik, ingadozik, vízbe gázol,…’ Vitatott eredetű…(TESz)

láp ’sekély vizinövényzettel belepett állóvíz, mocsár’…Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból…(TESz)

lap ’valaminek lapos fele, oldala’…Magyar fejlemény, s kétségtelen azonos a lapos, lapály, laponya, lapít stb. tövvel, alakulásmódja azonban nem egészen tisztázott…(TESz)

ladik ’lapos fenekű csónak’…Szláv, közelebbről feltehetőleg déli szláv eredetű…’(TESz)

lajha ’lomha, csendes, szemerkélő eső,…’ Ismeretlen eredetű…(TESz)

lak ’az a hely, ahol valakinek az otthona, állandó szállása van, különálló kis lakóház’…Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból, vö. finn lakka ’födém, eresz, védőtető’, észt lakk (gen. laka) ’tető, befedés, menedék, padlás’….(TESz)

lák ’mocsár, pocsolya’ ..Román eredetű…vö.: rom. lac ’tó’. Ez a lat. lacus ’ua.’ folytatása….A székely nyelvjárások kihalt szava. (TESz)

lakik[60] ’jóllakik, lakmározik, étellel, itallal eltelik’…Bizonytalan eredetű…(TESz)

lakik ’valahol tartózkodik, tanyázik, otthonnal rendelkezik’ ld. lak szónál. (TESz)

lok ’lapály, két hegy közötti völgy, szorosz, lapályos erdőség’ …Vitatott eredetű,…a magyar lanka szláv eredetijével azonos…Szóhasadás eredménye a lyuk, luk elkülönült változata… (TESz)

luk, lyuk, gyuk ’üreg, nyílás’…Valószínűleg ősi örökség a finnugor esetleg az uráli korból…cser. lek ’szöglet, házsarok, út, folyó hajlata’, luk ’gomblyuk’, finn loukka ’búvóhely’, loukko ’sarok, szöglet’, loukku ’hasadék, üreg’, észt lõugas ’a hamulyuk kifalazott oldala a tűzhely nyílása előtt mint ülőhely’…(TESz)

lüke ’alacsony termetű, törpe, hülye’ …Ismeretlen eredetű (TESz)

lé, lev-, ’mártásszerű, híg étel, leves, nem folyékony anyag nedve,  (piszkos, szennyes) víz, folyadék’…Ősi örökség a finnugor korból vö.: vog. läm ’leves, kása’, zürj. l’em ’kocsonya, zselé’…lim ’édes lé, sörbet’, , cser. KH. lem ’leves, húsleves’, md.E. l’em ’leves, zsír, faggyú’, finn liemi ’leves, kása’,  észt leem ’leves, kása, nedvesség’…(TESz)

lanka ’víz melletti rét, szántó, lapály, völgy…’  Szláv eredetű,…szb.-hv. lúka ’tengeröböl, kikötő…folyómenti rét’, szln. lóka ’víz melletti rét’, szlk. lúka ’rét’…(TESz)

linkó  ’mocsáros, vizes, ingoványos hely’… Ismeretlen eredetű…Vö. lok ’lapály’ (TESz)

lak ’az a hely, ahol valakinek az otthona, állandó szállása van’…Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból, vö. finn lakka ’födém, eresz, védőtető’…(TESz)

lák ’tó, mocsár, pocsolya’…Román eredetű…(TESz)

lokál ’fekvés, hely’ Nemzetközi szó, vö.: ang. locale, ném. Lokal, fr. local, ol. locale, cseh lokál ’hely, helyiség’, a németben vendéglő, a csehben mulatóhely’ is. …(TESz)

le ’lefelé, alacsonyabban fekvő terület irányába’…Bizonytalan eredetű. Talán ősi örökség a finnugor korból…(TESz)

lép ’a járás egy mozdulatát végzi’…Bizonytalan eredetű…(TESz)

lép ’főleg a fagyöngy bogyóiból főzött, kisebb madarak fogására használatos ragadós anyag,…’ Szláv, közelebbről valószínűleg szlovén vagy szlovák eredetű. vö. szl. lép ’csiríz, enyv’, szlk. lep ’ragasztó, enyv, csiríz’…(TESz)

lejt- ’ferde irányban lefelé tart, táncol, könnyed, táncoló léptekkel halad’ …A szócsalád alapja, a lejt ige valószínűleg származékszó, ….a le határozószóból…(TESz)

leg- ’felsőfok jele’…A szócsalád alapja , a leg- vitatott eredetű. 1. Ősi örökség a finnugor korból, vö.: cser. U. leh ’meglehetősen, egészen, igazán, nagyon’…(TESz)

lív ’finnugor nyelvű népcsoport neve’…(MÉK)

lötty ld. lötyög …Hangutánzó eredetű szócsalád…(TESz)

 

Finn:

letka ’ostorhegy, suhogó kis ostor’ (SZINNYEI 1884)

letku ’hajlékony és ingadozó vmi, ostorhegy, suhogó,…folyékony vmi, kása, pép…szószátyár, locsi-fecsi ember’ (SZINNYEI 1884)

lataikko ’pocsolya, mocsár’ (SZINNYEI 1884)

latki- ’szürcsölni’ (SZINNYEI 1884)

latku ’híg, silány étel v. ital…(SZINNYEI 1884)

latu ’nyom a hóban, ösvény’ (SZINNYEI 1884)

latva ’csúcs, fatető, folyónak felső része, kútfő tájéka’ (SZINNYEI 1884)

lauha ’nyírkos, lágy…’ (SZINNYEI 1884)

laji v. lai ’nemzetség, törzs, faj, …’ (SZINNYEI 1884)

lake, -ki ’boltozat, boltos fedél, tető’ (SZINNYEI 1884)

laku ’lobogó’ (SZINNYEI 1884)

lanka ’fonál’ (SZINNYEI 1884)

latku ’híg, silány étel v. ital’ (SZINNYEI 1884)

lumi, mar. lum, komi lym, udm. lymy ’hó’ (JEGOROV 1964)

laukki ’csillag, hóka, hold (állat homlokán), hóka ló, tehén, ökör’ (SZINNYEI 1884)

laukko, laukku ’lyuk, nyílás’ (SZINNYEI 1884)

lauku ’meneteles, lejtős’ (SZINNYEI 1884)

lekku- ’lógni, himbálózni,..lengeni, lebegni, lángolni, lobogni’ (SZINNYEI 1884)

lenko ’hajlás, görbület’ (SZINNYEI 1884)

lika ’sár, mocsok, szenny, szar’ (SZINNYEI 1884)

likka ’leány’ (SZINNYEI 1884)

liko ’áztatás, áztató’ (SZINNYEI 1884)

lima ’nyálka, tapadós anyag, iszap…’ (SZINNYEI 1884)

linki ’ingadozó, gyenge’ (SZINNYEI 1884)

linkka ’ingadozó, vagy sántikáló ember, kanyargó, ide s tova hajló, egyenetlen’ (SZINNYEI 1884)

linkka ’meredek kőszirt, magas vízesés’ (SZINNYEI 1884)

littu ’lapos, laposság, nyomottság, hüvely, tok (növényeken)’ (SZINNYEI 1884)

lykky- ’lökni, előre lökni’ (SZINNYEI 1884)

länkä ’hajlott, görbe’ (SZINNYEI 1884)

lökä ’nyál, szenny, piszok’ (SZINNYEI 1884)

 

Mordvin (Erza):

lej ’folyó’ (MÉSZÁROS – SZIRMANKINA 2003)

let’ke ’nedves, nyirkos’ (MÉSZÁROS – SZIRMANKINA 2003)

4.10.2. Az altáji nyelvekben:

 

Csuvas:

lăk hangutánzó szó, ’valaminek a leengedését, leejtését utánozza’ (A.ANDREJEV 1961)

lăkă, lăk hangutánzó szó, ’nem ritmikus kopogás hangját utánzó’ (A.ANDREJEV 1961)

lăkă, lăk ’sűrű, sok, nagyon sok, egészen, nagyon’ (A.ANDREJEV 1961)

lăk: lăk-tulli ’teljesen tele’ kazah, k.kalp. lyk ’teljesen’, …..vö. ujg. lik (liq)  ’tele, megtöltve’ (JEGOROV 1964)

lăka- ’hintázni, ingatni, lengeni, ringatni’ (JEGOROV 1964)

lăkă ’eresztés, áncos csizma, eresz, vadhajtás’ (A.ANDREJEV 1961)

lăkă ’dial. mocsári sár neve’ (A.ANDREJEV 1961)

lăkă ’dial. fehér pikkelyes apró hal’ (A.ANDREJEV 1961)

lănk ’kicsi, nem sok’ (A.ANDREJEV 1961)

lănk hangutánzó szó ’valaminek a leeresztését utánzó’ (A.ANDREJEV 1961)

lănkă ’sok, teljes, egés, tele’ (A.ANDREJEV 1961)

lănkă- lănkă hangutánzó szó (A.ANDREJEV 1961)

lăm ’nedv’ k.kalp. läm, kirg. nym, üzb. nam, ujg. näm, oszm. nem, kazah, nog., bask., tat. dym ’nedv’ vö.: finn lumi, mar. lum, komi lym, udm. lymy ’hó’ (JEGOROV 1964)

lek ’esni, valahova kerülni’…(JEGOROV 1964)

lěkě ’(haj)korpa’ vö.: mari lyge ’(haj)korpa’……(JEGOROV 1964)

 

4.10.3. Az indoeurópai nyelvekben:

 

Orosz

lug ‘mező’ (HADROVICS – GÁLDI)

l’aga dial. ’mocsár’ (SIS)

luk ’íj’ …a balti nyelvekben ’ferde’ jelentésű’ (SIS)

luká ’ferdeség’ …(SIS)

luk ’hagyma’ …(HADROVICS – GÁLDI)

luka ’folyó- v. útkanyar, nyeregkápa’ …(HADROVICS – GÁLDI)

lunka ’gödör, kis kerek üreg, mélyedés’ …(SIS, HADROVICS – GÁLDI)

luža[61] ’tócsa, pocsolya, ingovány’ (SIS, HADROVICS – GÁLDI)

l’uk ’hajóablak, fedélzeti nyílás, süllyesztő, búvólyuk’ …(HADROVICS – GÁLDI)

lože ’ágy, pihenő, folyamágy, meder’ …(HADROVICS – GÁLDI)

leč- …< *legti…(SIS)

luna ’hold’[62] tulajdonképpeni jelentése ’fehér, ragyogó’ (SIS)

lipa ’hárs’ …vö. cseh lep ’ragasztó’…A fa a nedvéről kapta az elnevezést. (SIS)

leto ’nyár’…< ’eső ideje’ …(SIS)

 

Angol

lake ’tó’ (ORSZÁGH 1981)

live ’él’ (ORSZÁGH 1981)

long ’hosszú’ (ORSZÁGH 1981)

 

Német:

Lake ’tó’ (HALÁSZ 1976)

link ’bal’[63] (HALÁSZ 1976)

langen  ’hosszú’ (HALÁSZ 1976)

 

Olasz

lago ’tó’ (FÁBIÁN – VÁSÁRHELYI 1991)

 

Latin:

lama ’pocsolya, vízállás, mocsár’ (GYÖRKÖSY 1986)

longē ’messze, távol, sokáig…(GYÖRKÖSY 1986)

lūnō …’félhold alakúvá görbít’ …(GYÖRKÖSY 1986)

lūna …’hold(világ), … hónap’ …(GYÖRKÖSY 1986)

lupa …’nőstényfarkas, kurtizán, kéjnő’ …(GYÖRKÖSY 1986)

 

Iráni:

lab ’part’ (TB.100)

 

     Jelentésmozzanatok, amelyeket a fenti szavak tartalmaznak: 1. hang, 2. forma, mint félkörív, 3. nedv, víz, 4. lent lévő, mélyedés, gödör, árok, 5. út, nyom, meder, 6. lefelé irányulás, ferdeség, 7. sűrű, sok, 8. tele, egész, nagyon sok, 9. világos, fehér, 10. folyó, tó, forrás, vizes hely stb. mint a víz lakóhelye, 11. a víz levonulása után a növény, az állat és az ember lakóhelye is, 12. a víz, a mélyedés női természetű, a fényt mástól kapja, 13. a vízforrásra egyszerre jellemző a lent és a fent, mert van medre, ugyanakkor a folyó többi részéhez képest fent van.

     A jelentéscsoportok között átfedések vannak, s ez logikus, hiszen a hangutánzó szó eredetű vizek, vizes helyek első megnevezéseinek a jelentéstartalma valamennyi részjelentést magába foglaló komplex jelentés lehetett.

     A jelentéseket összekötő motívum minden esetben megállapítható, ha felrajzoljuk a jelentésfejlődés vonalát, ágazatait. A szócsalád bemutatása a csűnik szavunkhoz hasonlóan lehetséges a magy. lé, lev- ’folyadék, nedv stb.’ , lóg ’csüng’ stb. szavakból kiindulva a földrajzi nevek segítségével. (vö.: CZEGLÉDI 2004/1)

 

5. Az Attila névvel kapcsolatos megállapításaink hangtani, alaktani és jelentéstani szempontból.

 

5.1. Hangtani:

 

     Hangrendjüket illetően megtalálhatók a neveknek a mély, magas és vegyes hangrendű változatai. A köztük lévő rendszer csak akkor ismerhető fel, ha kideríthető a magánhangzóknak a labiális és illabiális, azaz ajakkerekítéses és ajakréses volta valamint az előzménye. Az illabiális-veláris, azaz ajakréses-mély magánhangzókat tartalmazó változatokból lettek az illabiális-palatális, majd a palatális-labiális alakok, vö.: atal > atyl > ätyl > etil > itil > itül > itul stb. . Eszerint a vegyes hangrendű változatok létrejötte a mássalhangzók palatalizálódásának köszönhető.

      Az Attila névben és párhuzamaiban található szókezdő a-, é-, e-, y-, i-, ü-, u- magánhangzók a- > e- > y- > i- > ü- > u- változások eredményei, s az adatok a fejlődési sor egy-egy állomását őrzik. Korábban olyan mássalhangzó előzte meg e szókezdő helyzetben lévő magánhangzókat, amely kiinduló állapotában t- féle hang lehetett, s amely az egyik irányú változás során eltünt. Ez történhetett az Attila névben és párhuzamaiban is.

     A szóvégi -l másodlagos hang, visszavezethető az interdentális zöngés spiráns -d- hangra, amely a -d- réshangúsodásával keletkezett, s a -d- pedig az elsődleges -t- zöngésedésével, tehát -t > -d > -d- > -l.[66] Ugyanakkor az -l (vö.: Etel, Idel, Idel, Izel, Irěl, Ural) nem mindig volt szóvégi helyzetű, mert a mellérendelő viszonyban álló tagokból keletkezett összetett szó utótagjának szókezdő mássalhangzójáról van szó. A párhuzamos tulajdonnévi és közszói adatok alapján az –l követője lehetett egyetlen magánhangzó (vö.: Atti-la, Ete-le, Éze-lő, Ura-lă), a magánhangzót zárhang (vö.: Ete-lek or. Ade-l'ak), sőt nazális és zárhang ( *Ete-lenke) követhette. A nazális eredője pedig –t- volt ( *Ete-letke).

     Az Atil, Etel stb. utótagja az –l hosszú változások során alakult ki, amely a földrajzi nevek összehasonlító hangtani vizsgálatai fényében az alábbi módon történhetett: *tVtVkV > *tVtkV > * > *dVnkV > *lVnkV > *lVkV > *lVk >* lVg > *lVg > 1. *lVj 2. *lVw > *lVV > *lV > *l.

5.2. Alaktani:

 

     Az alaktani vizsgálatok szerint az Attila mellérendelő összetett szó. Mind az előtag Atti, mind az utótag la párhuzamai kimutathatók a tulajdonnevekben (földrajzi nevek és személynevek) és a nyelvek közszavaiban.

 

5.3. Jelentéstani:

 

     Az Attila családjába tartozó tulajdonnevek és közszók aktuális és lexikális jelentését egyaránt tanulmányozni kellett ahhoz, hogy felrajzolhassuk azok jelentésfejlődését. A jelentésekben magára a folyóra ismerünk annak együttes tulajdonságaival és külön-külön is.

     Módszertanilag is fontos, hogy a történeti nevek aktuális jelentését csak a lexikális jelentések felől közelíthetjük meg.

     Az Attila és változatainak az elő- és utótagja genetikailag összefügg, jelentésük is rokon, hiszen azok vizet, folyót jelentő szavak. Az összetétel jelentése alapjában véve azonos az előtag ill. az utótag jelentésével. Képletesen: A: ’víz, folyó’, B: ’víz, folyó’, tehát A + B = C, C = A, C = B.

     Az Attila és családjának tulajdonnévi jelentésfejlődésének vázlata:

víznév ----- > I. női istenség ----- > férfi istenség ----- > vezérek, királyok neve ----- > egyalakú személynevek ----- > 1. családnevek 2. utónevek II. térszínforma nevek, területnevek, országnevek, szálláshelyek, települések nevei.

     Az idetartozó közszók egy része a víz, vizes helyek valamely tulajdonságát őrzik, továbbá tartalmi hasonlóság alapján váltak használatossá mint a víz és a térszínformákhoz hasonló egyéb tárgyak nevei, a víz működéséhez hasonló folyamatok, cselekvések, s a velük kapcsolatos elvont, gondolati dolgok elnevezései.[67]

     Ki kell emelnünk, hogy eleink felfogásában elsőként a víz önmegtermékenyítő volt, s mint ilyen, semleges nemű. A természeti jelenségek változásával együtt járt az emberi tudat fejlődése. Felismerték, hogy a víz a nap melegének a hatására születik, s a tavakból, mocsarakból folyók, azaz utódok születnek. A víz törvényszerűen lett női természetű, s a nap férfi, azaz megtermékenyítő tulajdonságokkal rendelkező. A jelentésfejlődés későbbi fázisában valamely tartalmi hasonlóság alapján más, a folyónév is szolgálhatott alapul férfineveknek.

Ez történt az Attila vezérnév és a folyónevek esetében is.Az elnevezések nem véletlenül egy kettős rendszerben léteznek, működnek.[68]

     Az eldöntendő kérdésre, hogy az Etelköz Etel előtagját tulajdonnévként, vagy köznévként értelmezték-e a tudósítás idején, a következőt válaszolhatjuk: Ha tulajdonnév, akkor egyetlen folyóra kell gondolnunk, s az Etelköz jelentése elvileg ‘Etel mocsár’, ‘Etel forrás’ vagy ‘Etel folyó’ is lehetett. Ez esetben az ‘Etel forrás, Etel kút’ értelmezés valamely folyó (pl. Volga vagy a Don) forrásvidékét jelentené, vagy egyszerűen a folyómenti mocsaras területet. Ha köznév, akkor gondolhatunk ’folyóforrás, folyó menti mocsaras’ vidékre vagy akár folyóközre, vízközre is konkrét folyó megjelölése nélkül.

 

6. Az írott források, krónikák kritikája a földrajzi névi kutatásaink eredményeinek ismeretében:

A források, krónikák valós tényekről adtak hírt az alábbiak szerint:

     A hunok, avarok, magyarok ugyanaz a fajta nép.

     Attila az avarok királya. A magyarok Attila utódai. A németek nevezte Ecilburg (Budavár) előtagja az Ecil alakváltozata az Etil-nek. Hangtanilag Etil és Ecil úgy függnek össze, hogy t > th (J)> s ill. c hangváltozás történt. Az Attila építette Budavárat nevezhették a németek Ecilburgnak[69], de az elnevezés nem lehet német, annak gyökere mélyebbre nyúlik vissza, és magyar kapcsolatai vannak.

     A Don környékén élt európai hunok ismerhették a Don és a Volga Atyl nevét.

     Az Attila –i-je mélyhangrendű kellett legyen, ellenkező esetben a magas hangú –i- palatalizálta volna az előtte ejtett t-t ty-vé.

      Baskíria és a magyarok nyelve megegyezik. A baskír idel ’folyó’ szót a tudatukban át kellett hozni a Kárpát-medencébe sok más törökben is meglévő szóval. Át is hozták, amelyet igazolhatunk a magyar és a török nyelvek szókincsének a felülvizsgálatával.[70]

     Baskíria tartományából jöttek ki a hunok, akiket később magyaroknak neveznek. Ez esetben a magyarok nevei földrajzi névként és közszóként meg kell legyen az ott ma használt nyelvekben, nemcsak a baskírban, mert Magna-Hungaria nem teljesen esik egybe a mai Baskíriával. Tehát baskír, tatár, csuvas, udmurt, komi, mordvin, cseremisz, hanti, mansi, szamojéd stb. nyelvekben. Meg is van.

     Az őshazában élő dentümogyerek is hunok és magyarok, de avarok is.

     Ha az európai hunok magyarok, akkor királyaik nevének a magyar nyelvhez köze van. Vö.: Balambér, Oktar, Ruga, Mundzsuk[71], Attila stb.

     Igazolható, hogy Baskíria és a magyarok nyelve megegyezik, innen jöttek ki a hunok, valamint a hunok, avarok, magyarok azonos nép.

     A votják, otják, otin, oti ugyanannak a népnek a nevei. Etimológiailag idetarozik a vesz nép neve is, amelyek a magy. víz szónak más nyelvben fennmaradt változatai. Az ad nép és az udmurtok ud neve valamint a tatárok használta ar ugyanaz. Az északi Viszú nevű terület és a vesz nép neve genetikailag összefügg. E népnévi változatok azért is fontosak, mert Attila nevének előtagjával etimológiailag azonosak.

     „A magyar terület a Duna és az Etil között van” kijelentésben az Etil akár a Volgára, akár a Donra vonatkozik, hatalmas területet ölel fel. Az biztos, mindkettő a Volga és a Don is a forrás felőli szakaszáról kapta a nevét. Elvileg a két folyó azaz a Volga vagy a Don teljes terjedelme közötti terület is érthető megfogalmazáson.

     A Kaukázusban élt hon név és a hun ugyanaz. A déli területeken nyíltabbak a magánhangzók, mint az északiakon. A változás a nyílt (dél) felől a zárt (észak) irányába mutat, vö.: lab. a > o > u, illab. a > y, amely dél felől északi irányba történő mozgásra utal. Az északi zártabb, a déli nyíltabb ejtés az orosz nyelvben is megmutatkozik, amelynek valamilyen nevű ősmagyar szubsztrátum hatás lehet az oka. A csuvas és az ősbolgár nyelvek hangtani viszonyai is ezt igazolják, vö.: csuv. u < ŐB. a (labiális), csuv. y < ŐB. < a (illabiális). Ezzel egybehangzóan a Kaukázusi Bolgár Birodalom lakóinak egy része északi irányba vándorolt, ahol mint a Volgai Bolgár Birodalom, majd mint Csuvasia lakói a csuvasok őriznek hun hagyományokat a nyelvükben is.[72]

     Az Urál folyó forrásvidéke azonos Pascatur-ral, ahonnan kijöttek a hunok, a későbbi magyarok. Az Urál változata, pontosabban fejleménye az Attila < Attala névnek: Ural < Adyl < Atyl < Atal szabályos fejlődés történt. Vö.: lab. å > u, illab. a > y, vel. y > i, pal. i > e. A csuv. Atăl (< Atyl) névben az ă redukált hang veláris illabiálist takar.

     A földrajzi névi kutatásaink támogatják azt a megállapítást, hogy Pascatur, Pascatyr, Pascatu ugyanaz. Tovább megyünk, összetett szó: Pasca + tyr, Pasca + tur, Pasca + tu, ahol az előtag a magy. víz szóval rokon, az utótag pedig a vizet, folyót, tavat, tengert mint nagy vizet egyaránt jelentő tur, tyr < tenger szóval kapcsolatos. A Pascatur és társai a baskir népnévvel rokon.[73]

 

7. A kutatói vélemények kritikája.

     A tények közlésén gyakran nem mennek túl a tanulmányok szerzői, pedig számos kérdés kínálkozik, pl.: Sokat mondó, hogy a Scitiában eredő folyó (Don) forrás felőli szakaszát éppen a magyarok nevezik Etül-nek. Az elnevezés Szkíta földön a magyarok nyelvében vajon átvétel-e, vagy azt a kollektív nyelvi tudat hozta magával Pascatyr-ből, Magna Hungariából, másképp Baskíria vidékéről, ahol a név előfordulása igen gyakori és változatokban gazdag, sőt a név közszói változata a ma ott élő baskirok és tatárok nyelvében ismert és használt ’folyó’ jelentésben.

     Jelen dolgozat értelmében nem fogadható el az a vélemény, mely szerint a Volga török nevével az Etil-lel tudományosan nem hozható összefüggésbe az Attila név.

     Ha az Attila férfikori név, akkor nagyon is tudatos és hagyományok szerinti lehetett az elnevezés. Következésképp a kutatást is segítendő nem szabad elválasztanunk egymástól a népnév, a nyelv, a történeti, a társadalmi, az etnikai, a kulturális és az antropológiai kontinuitás kérdését akkor sem, amikor a hsiung-nu – hun azonosság lehetőségét vizsgáljuk. Azonosság vagy akár az ellenkezője éppen a népnév, a nyelv, a történeti, a társadalmi, az etnikai, a kulturális és az antropológiai kontinuitástól vagy legalábbis a genetikai kapcsolat, rokonság kimutathatóságától függ.

     Kutatóink számos alakváltozatra felfigyeltek (pl. Edil, Idel, Adil, Adăl), amelyek több folyó neveként vagy nevében szerepelnek (vö.: Don, Volga, Vjatka, Káma, Ufa), s amelyek között - bár nem egyhangúan - de összefüggést véltek felfedezni. A sort jelen dolgozatban kibővítettük.

     A tanulmányok szerzői ellentmondást láttak abban, hogy az Ádel, Ádil, Atil, Etel, Etil, Ezil, Idil, Itil, Idál, Izál stb. megítélésük szerint a törökség régebbi és részben mai későbbi lakóterületein tűnnek föl, eredetük a török nyelvekben keresendő, ugyanakkor az Etel esetleg magyar nyelvi fejlődést sejtet. Mindebben ellentmondás vagy bizonytalanság mutatkozik náluk, amelyet még csak fokoz az, hogy a magyarok folyton az avarokkal, a hunokkal, a törökökkel kerültek kapcsolatba, nem is beszélve a hsiung-nu – hun azonosság kérdéséről akkor, amikor a magyar nyelv uráli eredetű. Mindez egyértelművé teszi, hogy a források, krónikák szövegeit újra elő kell venni, az uráli, altáji és indoeurópainak tartott nyelvek szókészletét, grammatikáját újra kell vizsgálni, az etimológiai szótárak anyagát az újabb nyelvtörténeti, általános és alkalmazott nyelvészeti ismeretek birtokában újra kell írni[74], s az őstörténeti következtetéseket csak ezek után vonhatjuk le érdemben.

     Az Etelköz (Etel + köz) előtagja rokon Attila nevével, az utótagnak viszont alapul nem feltétlenül a magy. köz ’között’ jelentésű szó, hanem a magy. kút egyik nyelvi változata, közelebbről fejleménye (vö. bask. küd, küde > küz, küzü) lehetett. A –z-t tartalmazó forma megvan a tatárban, vö.: tat. kizläü ’forrás’ szó (kiz-läü[75]) előtagja a kiz. Lényeges, hogy mind az Etel, mind a küz ismert ugyanazon a helyen tulajdonnévként és közszóként, azaz Magna-Hungáriában, ahol az Ural folyó Pascatyr-ből folyik ki, ott, ahonnan kijöttek a hunok, a későbbi magyarok, s ahol ma Baskiria van, olyan ország, amelynek lakói a baskír – ma egy török -nyelvet beszélik, s amelyet a források a magyarral azonosítottak, illetve hoztak összefüggésbe.

     Az Etelköz[76] előtagja az Etel magas hangrendű változata az Atyl stb. formáknak. Eredeti jelentése ’folyó’. A folyó és az ember közti hasonlóságot sok ezer évvel ezelőtt felismerhette az ember. Mindkettő - a folyó és az ember - élő, következésképp mozgásban lévő, erős, egészséges, gazdag, van feje fent, mellékfolyója ill. keze oldalt, torkolata, alsó szakasza ill. lába lent. Mindkettőt a víz, a forrásban lévő energia tartja életben. Az élet fenntartóját pedig mint a legnemesebbet, legdrágábbat tisztelet övezi, szent és sérthetetlen, egyben maga a gazdagság és a vagyon, úr mindenek felett.

     Attila neve lehet felnőttkori név, hiszen a folyó is felnőtt korú a forrásához képest. Attila lehetett Isten ostora mint Isten sarja, hiszen a folyó is a víz sarja, szüleménye, s az ősvíz mint ősanya szülte az utódokat, a folyókat. Az ősvíz női és anyai természetű. Nem véletlenül esik egybe az Isten szó elő- és utótagja az Is és a ten ’víz’ ill. ’forrás, folyó’ valamint ’nő, anya’ jelentésű szavakkal. Az Isten szó elsőként női Istent jelentett, s csak később vonatkoztatták férfira. Az Attilával kapcsolatos személynévi jelentések nem véletlenül fordulnak elő női és férfi személynevekben, s nem véletlenül hordozzák az ’isteni, gazdag, vagyonos, nemesi származású stb.’ jelentést, amely a forrás gazdagságát őrzi. A név női változatainak ’isten, fenséges, nemes, anyácska gazdag stb.’ jelentésekben ott rejlik ősi hagyományunknak az az eleme, mely szerint először volt az ősanya, aki egyaránt megszülte a saját utódját a nőt és a megtermékenyítő szereppel bíró fiút. A férfinak második szerep jutott, nem véletlen férfi Isten neveként is másodikként vált használatossá. Törvényszerűen születtek az első, a legegyszerűbb élőlények önnemzéssel. A továbbiakban az értelem, a tudat fejlődése lehetővé tette azt a felismerést is, hogy a víz a nap (melege, fénye stb.) hatására születik a jégből olvadással, s ennek következtében a forrás, a tó stb. szüli a folyót, az utódot. Nem véletlenül női természetű a víz, s férfi a Nap. Mint ahogyan a folyó utóda, egyben sarja, ostora az ősvíznek, úgy Attila is utóda, sarja, ostora Istennek. Attila nevében őrződik az a folyó jelentésű szó, amelyben megvan az ősvíztől való, az örökölt gazdagság, vagyon, tisztaság, nemesség, sőt az anyaság is, amely kettős természetű, hiszen női és férfi utódok létrehozására egyaránt képes. A hagyomány szerint Attila nem véletlenül Isten ostora azaz sarja és nem maga az Isten, s nem véletlenül tartalmazza a ’gazdag, atyácska’ stb. jelentést is.

     Mindez az emberi hagyományoknak, nyelvi kultúrának egy olyan ősi gyökerére vezethető vissza, amelyet érdemben csak más tudományágak képviselőivel, kutatóival összhangban tanulmányozhatunk.

     Az Attila és alakváltozatainak körültekintő hangtani, alaktani és jelentéstani szempontú vizsgálatát - a földrajzi neveket is bevonva - kutatóink nem végezték el. Jelen dolgozattal e hiányt is igyekeztünk pótolni.

 

8. Összegzés:

     A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek összehasonlító hangtani, alaktani és jelentéstani vizsgálataival a háttérben a nevek, szavak jelentéstartalmának a kiindulóját, eredőjét a víz, a vízforrás, a folyóforrás, a folyó forrás felőli szakaszának a komplex tulajdonságában találjuk meg. Ezen egészet alkotó résztulajdonságok találhatók meg a nyelvek közszavaiban.

     Benkő Lóránd sejtését az alábbiakban erősítjük meg és egészítjük ki:

Az Etelköz Etel előtagja több folyó neveként vagy nevének részeként de közszóként is ’folyó’ jelentésben kimutatható. Az utótag felfogható a magyar köz ’valami között lévő’ szóként is, de figyelemre méltó a bask. küd ’kút, forrás’ jelentésű szó is.

     Az Ural folyó neve az Atyl féle alaknak későbbi fejleménye. Megfelelnek neki a forrásokból, krónikákból ismert és az Ural forrásvidékét megnevező Pascatyr, Pascatur, Pascatu változatok. Szerkezetileg a név összetett szó (Pasca + tyr, Pasca + tur, Pasca + tu), amelynek előtagja a pasca ’víz’ jelentésű szó, vö.: finn vaska ’víz’. Egybeesik az Atil névnek az Ati, s az U ral névnek az ura előtagjával. Az utótag tyr, tur, tu ugyanúgy ’víz, folyó, forrás’ jelentésű, - amely további folyók neveiben található meg (vö.: a Duna Ister[77] neve) - mint az Atilla, Atil, Etel, Ural stb. utótagja (la, l).

     A bevezető kérdésekre válaszolhatjuk, hogy az Etelköz történelmi terület nevének Etel eleme rokon az Attila névvel. Mind a személynevek között, mind a földrajzi nevek és a közszók között igen korán kialakulhattak a mély és a magas hangrendű párhuzamok, amelyeket megelőztek az illabiális-veláris magánhangzókat tartalmazó formák. Az Attila névnek és részeinek (előtag és utótag) egyaránt vannak közszói és tulajdonnévi párhuzamai mind az uráli, mind az altáji nyelvekben. Az adatok alapvetően nem kölcsönszavak, hanem egy ősmagyar nyelvet beszélő szubsztrátum rétegből valók. Ennek a szubsztrátum nyelvnek pedig köze lehetett a szkíta és a hun nyelvhez. Az Attila név párhuzamai az uráli és altáji nyelvekhez tartozókon kívül az indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelvekben is ismertek. Ez felveti annak a szükségességét, hogy egyfelől felülvizsgáljuk a szókölcsönzés és a rokonság körébe sorolt adatokat, másfelől tisztázzuk a kelta és az etruszk nép, valamint azok utódnyelveinek a szerepét.

      Az Attila összetett szó, az előtag Atti a magyar víz szóval rokon, a la utótag nem lehet képző, hanem ’nedv, víz, folyó’ jelentésű szó.

     A magyar nyelv nyelvi rendszerébe illik, s igen ősi gyökerű gondolkodásra vall az a névadási logika, hogy a víznév és személynév azonos. Ennek magyarázatát ott kell kezdeni, hogy a legősibb víznevek ’víz’ jelentésűek, és hangutánzó eredetű szavakból keletkeztek. A jelentésfejlődési sor: a víz hangját utánzó hangutánzó szó ----- > vizet jelentő szó ----- > víznév ----- > 1. női név ----- > 2. férfinév. Mindez arra is utal, hogy a magyar nyelv igen ősi nyelv sarja, amely hagyományaiban, kultúrájában szinte a kezdetekig, az ember születéséig visszamenően sok mindent megőrzött.

     Attila hún király neve nem az első és az egyetlen, amely mind alakjában, mind jelentéskörében és szerkezeti felépítésében is víznévvel azonosítható. Egy olyan rendszer tagja, amelynek sorában ott vannak a népnevek, a törzsnevek, a történeti nevek, a ma ismert családnevek, keresztnevek és számos közszó.

     Attila hun király neve egyrészt a magyar nyelv, az altáji és az uráli nyelvek segítségével, másrészt azoknak a földrajzi neveknek a bevonásával magyarázható ill. fejthető meg, amelyeket ma az uráli és altáji nyelveken kívül szláv nyelvek, sőt az indoeurópai nyelvcsaládhoz sorolt nyelvek is használnak. Az Attila egy olyan névadási rendszerbe illik, olyan nyelvi kutúrának a szüleménye, amelynek igen mély gyökerei vannak, s amelynek az egyike lehetett a szkíta, a másika a hun nyelv. A hun nyelv mai képviselői közé tartozik a magyar, az elszlávosodott dunai bolgár, a török nyelvek sorába tartozó baskír, tatár, csuvas.

     Ma, amikor Európa népei az Európai Unió szervezetéhez folyamatosan csatlakoznak, meg kell emlékeznünk arról, hogy „…Attila létrehozta a hunok és a germán törzsek nagy szövetségi rendszerét, amely egy időre egyensúlyi helyzetet teremtett Európa északi és déli fele között…De Attilának még nagyobb tervei is voltak: a két római birodalom és a hun-germán szövetségi rendszer egységét is meg akarta valósítani. Ezáltal kiegyenlítődhetett volna Európa északi és déli felének évezredek óta fennálló fejlődési egyenlőtlensége.” (HARMATTA 1986:XXII.)

 

9. Rövidítések

 

A. – Alikovszkij rajon

Abz. - Abzelilovszkij rajon

alt. – altaji

Ar. – Archivális anyag ld. Nikitin

Ašm. - Ašmarin

Ask. - Aszkinszkij rajon

Aurg. – Aurgazinszkij rajon

azerb. – azerbajdzsán

B. – Batyrevszkij rajon

Bajm. – Bajmakszkij rajon

bask. – baskir

Beleb. – Belebinszkij ujezd

Belok. -  Belokatajszkij rajon

Belor. – Beloreckij rajon

blg. – bolgár

bolg. – bolgár

Blag. – Blagovarszkij rajon

Bug.u. – Bugurszkij ujezd

Bur. – Burajevszkij rajon

Burz. - Burzjánszkij rajon

Buu. – Buinszkij ujezd

C. – Civilszkij rajon

Cu. – Civilszkij ujezd

Č. – Csebokszarszkij rajon

csag. – csagatáj

Č. - Č. - Csernecov-Csernecova

cser. - csereremisz

Čišm. - Csisminszkij rajon

Čist.u. – Csisztonszkij ujezd

csn. – családnév

Ču. – Csebokszarszkij ujezd

csuv. – csuvas

d. – domb

dial. - dialektus

f. – folyó

Fed. – Fedorovszkij rajon

fgr. – finnugor

fi. – finn

fn. – főnév

gen. - genitivusz

Gm. - Gornomarijszkij rajon

germ. – germán

gör. - görög

h. – hely

hak. – hakasz

hn. – helynév

i.e. – indoeurópai

Išim. - Isimbajszkij rajon

Išimb. - Isimbajszkij rajon

Ja. – Jadrinszkij rajon

jak. - jakut

Jau. – Jadrinszkij ujezd

jen. – jenyiszeji

Ju. – Jurinszkij rajon

Ka. – Kanasszkij rajon

k.kalp. – karakalpakk

kam. – kamasz

Kara. – Karaidelszkij rajon

kaz. – kazáni

kaz.tat. – kazáni tatár

kazax. – kazah

kirg. – kirgiz

k.kalp. – karakalpak

ko. - komi

Ko. – Kozlovszkij rajon

kojb. – kojb.

Kr. – Kraszno-csetajszkij rajon

Kurm.u. – Kurmykszkij ujezd

lat. – latin

ld. – lásd

le. – lengyel

m. – mocsár

M. – Morgausszkij rajon

magy. – magyar

man. - mansi

mar. – mari

md. – mordvin

mdE. – erza mordvin

mdM. – moksa mordvin

Meč. – Mecsetlinszkij rajon

Mel. – Meleuzovszkij rajon

mn. – melléknév

mong. – mongol

mot. - motor

M-T. - Mari-Tureckij rajon

ném. – német

nog. – nogaj

nyeny. – nyenyec

ojr. – ojrot

or. – orosz

oszm. – oszmán

osztj. – osztják

ÓT. – ótörök

özb. – özbég

ősm. – ősmagyar

ősszl. – ősszláv

P. – Pokrovszkij rajon

Par. - Paranginszkij rajon

Perm. – Permszkij rajon

Še. – Semursinszkij rajon

Sal. - Szalavatszkij rajon

szam. – szamojéd

szam.jur. – jurák szamojéd

szb-hv. – szerb-horvát

szelk. – szelkup

Simb. – Szimbirszkij rajon

szkr. – szanszkrit  

szlk. – szlovák

szn. – személynév

Sterl. - Szterlitamakszkij rajon

Svi.u. – Szvijázsszkij ujezd

t. – tó

tat. – tatár

tkp. - tulajdonképpeni

tuv. – tuvai

türkm. – türkmén

U. – Urmarszkij rajon

Uč. – Učelinszkij rajon

ud. - udmurt

udm. – udmurt

ujg. – ujgúr

ujg.mod. – modern ujgúr

ukr. – ukrán

üzb. – üzbég

v. – vagy

V. – Vurnarszkij rajon

vm. – vármegye

vog. – vogul

votj. - votják

vö.: - vesd össze

Zianč. – Ziančurinszkij rajon

Zil. -  Zilairszkij rajon

zürj. - zürjén

 

10. Források:

ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961.

Ar. = Nikitin

Ašm. - Asmarin, n.  i. Thesaurus linguae Tschuvaschorum I-XVII. Kazan - Csebokszari  1928-50.

CSERNYECOV – CSERNYECOVA 1936 – V.N. CSERNYECOV I.Ja. CSERNYECOVA Kratkij manszijszko-russzkij szlovar Leningrad 1936.

Fa. - FASZMER, M. Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Perevod sz nyemeckovo i dopolnyenyija  O.N. Trubacsova, t. I-IV. Moszkva 1964-73.

FÁBIÁN – VÁSÁRHELYI 1991 - FÁBIÁN Zsuzsanna – VÁSÁRHELYI Júlia  Olasz-Magyar Útiszótár Budapest 1991)

FOGARASY 1998  - FOGARASY Fetter Mihály, Pilisvörösvár története és néprajza, Kiadta Pilisvörösvár város Önkormányzata 1998.

GMA - Gidronimy Marijszkoj ASzSzR

GYÖRKÖSY 1970 - GYÖRKÖSY Alajos Latin – magyar szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1970

HADROVICS -GÁLDI 1951 - HADROVICS László - GÁLDI László, Orosz-Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.

HALÁSZ 1976 – HALÁSZ Előd, Magyar Német Kéziszótár Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.

HAJDÚ – KRISTÓ – RÓNA-TAS 1982. - HAJDÚ Péter – KRISTÓ Gyula – RÓNA-TAS András (szerk.) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I-V. Irta és összeállította a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség Tankönyvkiadó, Budapest 1982

JEGOROV, V.G. Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszari, 1964.

KÁZMÉR 1993 - Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993.

KISS 1980 - Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.

KUZNECOVA 2003 – M. KUZNECOVA Mari – magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

LELKES 1998 – LELKES György, Magyar Helységnév-Azonosító Szótár, Talma Könyvkiadó, Baja 1998.

LYTKIN – GULJAJEV 1999 – V.I.LYTKIN – Je.Sz. GULJAJEV Kratkij etimologicseszkij szlovar komi jazyka Szyktyvkar 1999.

MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

MÉSZÁROS – SIRMANKINA 2003 – MÉSZÁROS Edit – Raisza SIRMANKINA Erza-mordvin –magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

MOLNÁR 2003 – MOLNÁR Judit Moksa-mordvin – magyar szótár Savaria University Press Szombathely 2003

MUNKÁCSI 1990 – MUNKÁCSI Bernát, A votják nyelv szótára, Az Uralisztikai Tanszék kiadványai, Pécs, 1990.

NAP - Naszeljonnyje punkty csuvasszkoj ASzSzR. Csebokszari, 1974.

Nikitin - Nikitin, i. d. Toponimika (nazvanija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov  szelenij) Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnyj arhiv CsNII, knizsnoje

posztuplenije N. 72. Kézirat.

OPD – The Oxford Paperback Dictionary, Oxford University Press 1983.

ORSZÁGH 1981 - ORSZÁGH László Angol-Magyar Kéziszótár akadémiai Kiadó Budapest 1981

SIS – N.M. Sanszkij – V.V. Ivanov – T.B. Sanszkaja, Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkovo jazyka, Moszkva, 1975.

SW - Dr. Fokos Fuchs, Syrjánisches wörterbuch I-II. Budapest 1959.

SZINNYEI 1884 – SZINNYEI József Finn – magyar szótár A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása Budapest 1884

TB. - Szlovar toponyimov Baskirszkoj ASzSzR. Baskort ASZSzR-nin toponimdar hüdlege. Ufa. 1980.

TESz – A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.

TOTD – The Concise Oxford Turkish Dictionary, Oxford 1984. Edited by A. D. Alderson and Fahir Iz.

T.- r. - Tatarszko-russzkij szlovar. Moszkva. 1960.

TSK. - A. I. Turkin, Toponimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar 1986.

ÚMT – Új magyar tájszótár I. Akadémiai Kiadó 1979.

Vax. - M.P. VAHRUSEVA, Udmurtszko-russzkij szlovar 1956.

 

11. Irodalom

BENKŐ 1984 - BENKŐ Lóránd A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán MNy. 1984/4:391-405

BENKŐ 1998 – BENKŐ Lóránd Név és történelem Akadémiai Kiadó Budapest 1998:146

CZEGLÉDI 1994 - CZEGLÉDI Katalin Számjelölés a Volga vidéki orosz használatú földrajzi neveken in: Studia Nova A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei Mundus 1994. I.évf. 1. szám

CZEGLÉDI 1994 - CZEGLÉDI Katalin Birtokos jelölés a Volga vidéki földrajzi neveken in: Studia Nova A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei Mundus 1994. I.évf. 2. szám

CZEGLÉDI 2002. CZEGLÉDI Katalin A földrajzi nevek és a magyar

őstörténet (Az Iszter folyóról) in: Eleink – Magyar Őstörténet I. évf. 2.szám

CZEGLÉDI 2004 – CZEGLÉDI Katalin A székely népnév és a földrajzi nevek in: Ősi Gyökér Kulturális folyóirat Miskolci Bölcsész Egyesület Miskolc XXXII. évf. 1. szám 2004. február-március

CZEGLÉDI 2004 – CZEGLÉDI Katalin Nyelvi kapcsolatainkról másképpen in: Eleink – Magyar Őstörténet III. évf. 1.szám (5.)

CZEGLÉDI 2004/1 – CZEGLÉDI Katalin A magyar csűnik szó és a földrajzi nevek in: Hungarian Studies International Journal for Central European and Hungarian Studies Volume I Kyoto 2004

CZEGLÉDY 1986 – CZEGLÉDY Károly A magyarság Dél-Oroszországban in: A magyarság őstörténete Akadémiai Kiadó Reprint sorozat Budapest 1986:100-123.

FALVAY 2001 – FALVAY Károly Boldogasszony A női szerep a magyar hitvilág tükrében TERTIA Kiadó Budapest 2001

GYÖRFFY 1986 – GYÖRFFY György Napkelet fölfedezése, in: Juliánus barát és napkelet fölfedezése 1986:5-61

HARMATTA 1986 – HARMATTA János Előszó az 1986. évi kiadáshoz in: Attila és hunjai Akadémiai Kiadó Reprint sorozata Budapest 1986

HÓMAN 1938 - HÓMAN Bálint: A magyarok eredete és vándorlásai Magyar középkor Budapest 1938:30-36

LIGETI 1986 – LIGETI Lajos A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Budapest 1986:184

MELICH 1926 – MELICH János Etel in: Magyar Nyelv, 22. évf. 1926:346-348

NÉMETH 1986 - NÉMETH Gyula A hunok nyelve in: Attila és hunjai Szerk.: Németh Gyula, Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata Budapest 1986:225

NÉMETH 1991 - NÉMETH Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása, 2. kiadás, közzéteszi Berta Árpád, Budapest 1991:276

E.A.THOMPSON 2003 - E.A. Thompson A hunok (A világ népei) Szukits Könyvkiadó 2003

---